SZAKMAI BESZÁMOLÓ (pályázati azonosító: 207134/00281 )

Vértessomló, Vitányvár régészeti feltárása, 4. szakasz

NKA_logo_2012

 

SZAKMAI BESZÁMOLÓ (pályázati azonosító: 449106/00464 )

 Történetek két hangra. A tatai német nemzetiségi múzeum kortárs irodalmi projektje

NKA_logo_2012

 

SZAKMAI BESZÁMOLÓ (pályázati azonosító: 204107/00170 )

MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA – MúzÉj a malomban

NKA_logo_2012

 

SZAKMAI BESZÁMOLÓ (pályázati azonosító: 204106/02094)

Az utolsó töltényig című időszaki vándorkiállítás és pedagógiai program megvalósítása

NKA_logo_2012

 

SZAKMAI BESZÁMOLÓ (pályázati azonosító: 3506/02050)

Vaszary kertje – Vaszary János Tatán készült festményei című kiállítás és pedagógiai program megvalósítására, valamint kapcsolódó katalógus megjelentetésére

NKA_logo_2012

 

SZAKMAI BESZÁMOLÓ (pályázati azonosító: 3533/00221)

A Kuny Domokos Múzeum Festmény- és textilrestaurátor műhelye tevékenységéhez szükséges szakmai anyagok és eszközök beszerzésére

NKA_logo_2012

 

SZAKMAI BESZÁMOLÓ (pályázati azonosító: 3511/03934)

A Kuny Domokos Múzeum állományvédelmi eszközökkel való ellátása

NKA_logo_2012

 

SZAKMAI BESZÁMOLÓ (pályázati azonosító: 3234/00274)

2015-ben folytattuk Vértessomló, Vitányvár régészeti kutatását. Az előző évekhez mérten jóval nagyobb területen nyílt módunk a feltárásra, köszönhető ez a megítélt pályázati támogatásnak.
4 helyszínen végeztünk ásatásokat. Elsőként a külső várkapu környékét tisztítottuk meg a helyenként 3 méter vastag omladékrétegtől, így a kapu felépítését már rekonstruálni lehet. Mivel a középkori járószintet még nem értük el, a fal és kapu építési idejének meghatározására nem nyílt mód.
Második kutatási területünk a vár tornyától keletre levő falszoros volt, ahol szintén legalább 3 méter vastag omladék- és betöltési réteget kellett eltávolítani. Itt egy dongaboltozatos helyiség maradványait találtuk, emeleti szintjén oszlopokkal tartott tetőzettel. Ettől közvetlenül északra pedig egy török kori kemence maradványait bontottuk ki.
A belső várudvaron is lehetőség nyílt szelvény nyitására, itt a korábban már feltételezett épület további falszakaszát találtuk meg, valamint egy ajtónyílást.
A vár keleti külső várfalának külső falsíkját is szabaddá tettük az omladéktól, valamint a falszorosból kitermelt meddőtől. Megbizonyosodtunk arról, hogy a vár keleti külső sarka szögletes volt és nem pedig ívelt.
A kibontott falszakaszok jelentős részét az ősz folyamán konzerváljuk, a munkát pedig következő évben folytatjuk.

kép01

NKA_logo_2012

 

SZAKMAI BESZÁMOLÓ (pályázati azonosító: 3507/00121)

MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA – „A királyi vár éjszakája”

NKA_logo_2012

 

SZAKMAI BESZÁMOLÓ (pályázati azonosító: 3506/02017)

IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁS A NÉMET NEMZETISÉGI MÚZEUM HARTAI BÚTOR GYŰJTEMÉNYÉBŐL

NKA_logo_2012

 

SZAKMAI BESZÁMOLÓ (pályázati azonosító: 3588/00318)

A Kuny Domokos Múzeum Közleményei sorozat 20. kötete, amely 2014-es megjelenési évű, a korábbi évek külső megjelenéséhez hasonlóan igényes, kemény táblás kötésű. A folyamatosságot képviseli a belső megjelenés, a tartalom és a tanulmányok kellően magas színvonala is. Nemcsak régészeti témájú, hanem történelmi, helytörténeti, néprajzi, művészettörténeti tanulmányok szerepelnek a kötetben, így a megye iránt érdeklődő kutatók újabb adalékokat, ismereteket kapnak ezekben a témakörökben. Pályázati feltételként interneten olvasható változatot is közzétettünk a http://kunymuzeum.hu/download/kiadványaink/evkonyv_2014.pdf elérési úton a honlapunkon. A kiadvány 300 példányban készült, ebből juttattunk a társintézményeknek (könyvtáraknak, múzeumoknak, levéltáraknak).

NKA_logo_2012

 

SZAKMAI BESZÁMOLÓ (pályázati azonosító: 3533/00130)

A tatai Kuny Domokos Múzeum Az NKA Közgyűjtemények Kollégiuma által kiírt pályázaton (pályázati azonosító: 3533/00130) 500 000 Ft vissza nem térítendő támogatást nyert el a restaurátor műhelye tevékenységéhez szükséges szakmai eszközök beszerzésére.

Az elnyert pályázat eredményeként beszerzésre és kiépítésre került két darab pontelszívó kar (Alsident System 75), valamint az ehhez szükséges légtechnikai hálózat. A beépítés után jelentős minőségi változás állt be az adott restaurátor műhelyben folytatott tevékenység tekintetében, mi szerint jelentősen csökkent a munkavégzés során keletkező porlerakódás, ami korábban az ott tárolt műtárgyakat károsította és a műhelyben dolgozó restaurátorok egészségét nagymértékben veszélyeztette. A felszerelt eszközöknek köszönhetően a fa és kerámia restaurátor műhelyben a munka hatékonysága is jelentősen megnőtt.

1

NKA_logo_2012

SZAKMAI BESZÁMOLÓ (pályázati azonosító: 3560/00086)

CARLTON HOUSE-ÍRÓASZTAL RESTAURÁLÁSA

NKA_logo_2012

SZAKMAI BESZÁMOLÓ (pályázati azonosító: 3507/00070)

MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA – A török félhold árnyékában

NKA_logo_2012

 

SZAKMAI BESZÁMOLÓ (pályázati azonosító: 3543/00118)

2013. 07. 31-én a Kuny Domokos Múzeum pályázatot nyújtott be az NKA-hoz a Német Nemzetiségi Gyűjtemény raktárának kártevőmentesítését támogató összegre. A Német Nemzetiségi Múzeum raktárépületében 2009-ben gázosítás történt, de 2013 nyarán elvégzett raktárrendezés során világossá vált a gomba és a kártevők újbóli jelenléte az épületben.

Az épület már a 2009-es faanyagvédelmi szakvélemény szerint is szerkezetében károsodott és megállapították, hogy a faanyag jelentős részét, valamint az itt tárolt néprajzi gyűjtemény bútorait és eszközeit kártevők roncsolják. A tavalyi raktárrendezés során láthatóvá vált, hogy a néprajzi gyűjteményében a kártevők ismét olyan mértékű károsítást végeztek a szerves tárgyakban (fa, textil stb.), ami újabb gázosítást tett szükségessé. 2014 márciusában tudtuk elvégezni a gázosítást, amikor a munkát a következőképp hajtották végre.

  1. fázis: a meglévő nyílászárók szigetelése fólia takarással, ragasztószalaggal
  2. fázis: a kiszámolt fertőtlenítő anyag megfelelő módon való eloszlatása, összegyűjthető módon
  3. fázis: a behatási időt kivárása (a hőmérséklet miatt ez 5 nap volt)
  4. fázis: szellőztetés 24 órán át, a kihelyezett anyag maradékának eltávolítása
  5. fázis: a hatékonyság felmérése

Használt anyag: Phostoxin tabletta

Hatóanyag: Al. Phosfid

Használt dózis: 1 db tabletta/m3

A tárgyak alapvető elhelyezésén a gázosítás nem változtatott, a dokumentációhoz csatolt fotókon a raktár gázosítás előtti és utáni állapota látható.

Az NKA-s pályázatból nyert összeg segítségével sikerült elvégezni az épület kártevőmentesítését és a továbbiakban tervezzük a raktár állapotának állandó monitiorozását a rovarok okozta károk megelőzésére.

1111 2222
Néprajzi raktár a
kártevőmentesítés előtt
Néprajzi raktár a
kártevőmentesítés után
NKA_logo_2012

SZAKMAI BESZÁMOLÓ (pályázati azonosító: 3588/00230)

A Kuny Domokos Múzeum Közleményei sorozat 19. kötete, amely 2013-as megjelenési évű, a korábbi évek külső megjelenéséhez hasonlóan igényes, kemény táblás kötésű. A folyamatosságot képviseli a belső megjelenés, a tartalom és a tanulmányok kellően magas színvonala is. Nemcsak régészeti témájú, hanem történeti-hadtörténeti, néprajzi, művészettörténeti tanulmányok szerepelnek a kötetben, így a megye iránt érdeklődő kutatók újabb adalékokat, ismereteket kapnak ezekben a témakörökben. Pályázati feltételként interneten olvasható változatot is közzétettünk a http://kunymuzeum.hu/download/kiadványaink/evkonyv_2013.pdf elérési úton a honlapunkon. A kiadvány 300 példányban készült, ebből juttattunk a társintézményeknek (könyvtáraknak, múzeumoknak, levéltáraknak).

NKA_logo_2012

SZAKMAI BESZÁMOLÓ (pályázati azonosító: 3561/00003)

A tatai Kuny Domokos Múzeum Az NKA Közgyűjtemények Kollégiuma által kiírt pályázaton (pályázati azonosító: 3561/00003) 600000 Ft vissza nem térítendő támogatást nyert el időszaki vándorkiállítás kivitelezésére.
A kiállítást, amelynek címe “Egy, táj, egy múlt, egy hagyomány ‒ Egy bakonyalji település: Súr” volt, elsőként a Kuny Domokos Múzeumban nyitottuk meg 2013. október 11-én. A kiállítást 13305 fő tekintette meg ez idő alatt. Az előzetes koncepcióból mindent megvalósítottunk, a kiállításhoz leporellót is készítettünk, a múzeumpedagógiai foglalkozáshoz pedig foglalkoztató füzet készült.

01 02
A kiállítás a Kuny Domokos
Múzeumban
A kiállításmegnyitó plakátja

 

A vándorkiállítás következő állomása Súr település volt. A kiállítás itt 2013. december 14-én nyílott, a falukarácsonnyal egy időben. Ezen a helyszínen a kiállítást 601-en tekintették meg, ez a település lakóinak mintegy fele. Az általános iskolások szervezett keretek között voltak a kiállításon, megoldották a feladatlapot, a pedagógiai tapasztalatokról a helyi iskola pedagógusa írt véleményt, amelyet mellékelünk a beszámolóhoz.

03
A kiállítás a súri polgármesteri hivatalban

 

A vándorkiállítás harmadik helyszíne a komáromi (Komárno) Duna Menti Múzeum volt. Itt a kiállítás látogatottsága hasonló volt a többi ottani, hasonló jellegű kiállításhoz, a fennállás ideje alatt 400 fő tekintette meg. Ezen a helyszínen is ugyanazokat a kiegészítő anyagokat biztosítottuk, amit az előző kettőn: leporellót és múzeumpedagógiai foglalkoztató füzetet. A múzeumpedagógiai foglalkozás iránti ottani érdeklődés hiánya általános tendencia, a kiállításnak nem volt feladata a korábbról áthúzódó problémák megoldása.

04 05 06
Az épülő kiállítás a komáromi
Duna Menti Múzeumban
A komáromi kiállítási plakát A kiállítási leporelló külső lapja
07 08 09
A kiállítási leporelló belső
oldala
A múzeumpedagógiai füzet
külső oldala
A múzeumpedagógiai füzet
belső oldalai

 

ÖSSZEFOGLALÓ ELEMZÉS

A kiállítás beváltotta a hozzá fűzött reményeket és elérte célját: a múzeumlátogató közönséget megismertettük egy viszonylag ismeretlen tájegység, a Komárom-Esztergom megyei Bakonyalja egyik településével, Súrral. Ezzel elérhettük azt, hogy a tatai közönség figyelme ráirányult a településre, míg a súri látogatók pedig megismerhették településük múltját. Korántsem volt egyértelmű ennek ismerete, hiszen a múlt és a történelem számára fogékonyabb lakosok is meglepődtek akkor, amikor megtudták, milyen régészeti múlttal és milyen régészeti emlékekkel rendelkezik a település. A már fiatalkorban, iskolás időszakban kialakuló lokálpatriotizmus elvezethet odáig, hogy megáll a település lélekszámának lassú csökkenése, hiszen a lakosok nem más településen, más országban kívánnak letelepedni, hanem megmaradnak saját falujukban. (A kiállítás természetesen csak segítséget nyújthat ebben, teljesen nem oldhatja meg az elvándorlás, lakosságcsökkenés problémáját.)
A pályázati kiírásban szerepelt múzeumpedagógiai kiadvány megjelentetése is, amelyet szintén megoldottunk. Ugyanakkor megállapítható volt, ezeken a múzeumpedagógiai programokon a feltételezettnél kevesebb diák vett részt, annak ellenére, hogy Tata városában például létezik “Tata története” tantárgy, amelynek tematikájába teljesen és szervesen illeszkednek a kiállításon bemutatott ismeretek. A jól előkészítettség, meghirdetés ellenére a városi iskolák alacsony fokú érdeklődése visszafogja a programok kihasználtságát.
A megpályázott program és annak végrehajtása során elért nagy látogatószám mindenképpen arra indít, hogy a későbbi évek során is hasonló kiállításokat valósítsunk meg.

NKA_logo_2012

Reneszánsz bútoregyüttes restaurálása

A Kuny Domokos Múzeum 1978-ban egy nagyszámú, reneszánsz bútordarabból álló kollekciót vásárolt, az akkor frissen felújított tatai vármúzeum berendezése céljából. A darabokat Szabados Daisy és Holló László ajánlotta vételre, jó részük védett és nyilvántartott műtárgy volt. A szekrényeket, asztalokat és székeket történetük során többször is konzerválták, felújították, sőt átalakították őket. Kiss Ákos 1976-os szakvéleménye szerint a bútorok eredetiek, de átalakítottak, új elemeket (pl. láb, párkány) is tartalmazók.

A bútorok különböző eredetűek, nem összetartozók. Az emeletes szekrény észak-olasz, 16. századi. A nem hozzá tartozó credenzone hasonló szerkezetű, erőteljes párkányokkal tagolt, és profillécekkel keretezett mezőkkel díszített, sőt esztergált gombos fogantyúi is hasonlóak a nagy szekrényhez. Ez a darab szintén itáliai, 16. századi. Hasonló kialakítású (geometrikus profilozással díszített) egy kelengyeláda, bizonytalan származási hellyel. Egy másik kelengyeláda szintén 16. századi, ládateste kettős osztású, faragott ás gyökérfurnér intarziával díszített. A harmadik kelengyeláda 17. századi Felvidékről származó. Két asztalt is vásárolt ekkor a múzeum, egy nagyméretűt és egy kisebbet, baluszteres lábakkal, a kávában fiókokkal, vastag lappal, ezek egyikét szeretnénk most restauráltatni. A bútor-együttes eredetileg 4 székkel egészült ki, amelyek közül 2 lombard típusú, 2 pedig egyszerűbb, erősen kopott és átalakított, de támlájának aranyozott faragványa különlegessé teszi ezeket is.

Szerencsés körülmény, hogy egy Lombard típusú reneszánsz karosszéket- ugyanezzel a provenienciával – és egy BÁV-nál vásárolt flamand reneszánsz emeletes szekrényt támogatásuknak köszönhetően már sikerült restaurálnunk, azok ma már múzeumunk reneszánsz termének kincsei. 2008-ban a „Mátyás országa” című kiállításra restaurálásra került a bútor-együttesből még 2 db, a reneszánsz nagy asztal és egy kelengyeláda.

A reneszánsz bútorok szakszerű restaurálása 2012. július és 2013. márciusa között a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg, melyet 2013. március 14-től 2013. augusztus 31-ig időszaki kiállításon kerülnek bemutatásra.

NKA_logo_2012

„TATTA ÉS TÓÓ VÁROSI ÉRDEMES SZÜTS CZÉHNEK ZÁSZLÓJA.”

Tata történelmi emlékekben gazdag festői kisváros. A Kuny Domokos Múzeum Helytörténeti gyűjteményei nagy számban tartalmaznak a város múltjára vonatkozó iratokat és tárgyakat. Különösen gazdag a céhek történeti emlékeit tartalmazó gyűjtemény. Az elmúlt évtized kutató és gyűjtőmunkájának eredményeként kerültek a múzeum tulajdonába a céhes és ipartestületi zászlók. Szám szerint: 14 db., melyből kettő (csizmadia céhzászló és a szűcs céhzászló) állandó kiállításban szerepel. A lentebb bemutatásra kerülő tatai szűcs céh /1831/ zászlaja 2011-es befejező restaurálása után, 2012-ben került az állandó céhtörténeti kiállításba.
Ezek a zászlók nagyon fontos szerepet töltöttek be a céhek vallási és közösségi életében. Ezen események tárgyi emlékei ma is a múzeumunk állandó kiállításában kapnak helyet. Az említett kiállítást látványában és látogatottságában is emelik a céhzászlók.

A tatai szűcs céh /1831/ zászló textilrészének befejező restaurálása,
valamint a 4 db. Medalion festmény konzerválása és retusálása.

Az 1831-ből származó meggypiros selyemzászló egylapos. A zászlómező szín- és hátoldalára aranyfestésű növényi ornamentikát, arany feliratot, valamint aranyfestésű babérkoszorúba foglalva olaj-kötőanyagú festményt festettek. A zászlót aranyozott rojt keretezi. A zászló mérete: 156 x 197 cm.
A zászlómezők közepén aranyozott babérkoszorú keretben egy-egy nagy festmény, tőle jobbra és balra egy-egy kisebb festett kép van. A képek alatt aranyozott felírat olvasható.
A zászló színoldalán látható festmények: Ádám és Éva az Atyaistennel a Paradicsomban, háttérben a tudás fája. (Az Édentől keletre űzött első emberpár szégyenében eltakarja meztelen testét, és a Teremtő ezért ruhát ad nekik. Ezt a ruhaajándékozás-jelenetet választották a szőrméből öltözetet varró szűcsök jelképüknek.) A festmény alatt a készíttető atyamester neve olvasható: „Németh József Czéh Mestersége Alatt Készíttetett”. A festmény bal oldalán a koronás magyar címer, jobb oldalán a szűcscéh emblémája látható: két ágaskodó oroszlán kifeszített hermelinszőrmét tart.
Felettük az évszám, bontásban: 18 – 31.
A zászló hátoldalán: a Szentháromság, tőle balra a szűcsök címere, jobbra a koronás magyar címer van.
Felettük az évszám, szintén bontásban: 18 – 31.
A zászlómező mindkét oldalán, a középső festmény alatt, ugyan az a felirat olvasható:
   „TATTA ÉS TÓÓ VÁROSI ÉRDEMES SZÜTS CZÉHNEK ZÁSZLÓJA.”

A zászlómező restaurálása:

A zászlómező textiljének rossz állapota teljes alátámasztást tett szükségessé. A selyem meggyengült, állapota veszélyeztette a festett részek, valamint a festmények állapotát. A zászló textilrészének restaurálása szakaszosan történt, a pályázatok megnyerésének függvényében.
Az egylapos zászlómezőn, közvetlen a selyemanyagra festett képek vannak, amelyek nehezítik a zászlómező egységes mozgását és annak restaurálását. Színre festett, movilithes, selyemkreplines, megerősítéssel ezt a feszültséget feloldották, selyemfonalas levarrással a zászlómező restaurálása megoldhatóvá vált.
A zászlómező befejező textilrestaurálása:
A rúdtól távol eső zászlómező alsó harmadának kiegészítő restaurálásához a hiányzó textilselymet megfestették, a meglévő festett ornamentika alá helyezték. Ennek a résznek a restaurálását kellett megoldani, valamint visszahelyezni a meglévő ornamentika darabjait.
A zászlómező közepén elhelyezkedő, mindkét oldalon festett nagy kép alatt, valamint a festett ornamentika súlya alatt szétszakadt  a textília. Ennek a  megerősítését megoldották, úgy, hogy a zászlómező hátoldalán levő kreplin anyagot eltávolították a medalionokról és a zászlómező közepén elhelyezkedő nagy festményről. A  kreplines alátámasztó anyag segítségével, mowilithes és varrásos tecnika kombinálásával a festmények és a zászlómező egységes mozgást kaptak. A festmények széleinél a kreplint paraloidos ragasztásos megerősítéssel rögzítették.
Befejezésül a zászlómező alsó szegélyén levő rojtszegélyt a zászló széléhez kellett még rögzíteni. Ezáltal a zászlómező restaurálása befejeződött.

A 4 darab medalion restaurálása:

A festmény kiegészítése a festett zászlóknál azért nagyon fontos, mert a textília enyhe mozgatásánál is, a lepergett festékszemcsék nem fogják egységbe a képet.  A zászlón levő festékszemcsék könnyebben peregnek le a festett helyekről, ha nincsen oldalirányú kötés.
A színoldali és hátoldali 2-2 db medalion képnek a lágyítását laurilalkohollal végezték, a hiányzó részeket kitöltő masszával kiegészítették /bolonyai kréta, bőrenyv, velencei terpentin, lenolaj, koletta/, ezután az egy szintre hozott medalionokat retusálni lehetett.

A zászló restaurálása a Nemzeti Kulturális Alapprogram pályázatain nyert összegből és a BORG Film Kft. támogatásával valósulhatott meg.

A restaurálási munkát: Lakiné dr. Tóth Ilona restaurátor-művész, Touluol Bt. végezte.

nka_logo_sz

Dr. Boglár Lajos Dél-amerikai őserdei indián gyűjtemény gyarapításáról

A Kuny Domokos Megyei Múzeum 1980-ban részben ajándékozás, részben vásárlás útján alapozta meg az Amazonas mentén élő őserdei őslakos indián kultúra tárgyi anyagának gyűjteményét.

A tatai múzeum által gyűjtött anyag (115 darab) és Dr. Boglár Lajos tulajdonát képező gyűjtemény egy része 1985-ben, a tatabányai múzeumban lett kiállítva. A ’85-ös állandó kiállítás 2010. májusában lett lebontva. A lebontás oka: a tatabányai múzeumnak otthont adó épület átépítése és felújítása. Ennek okán, a megszüntetett állandó etnológiai kiállítás anyaga visszakerült a tatai múzeumba és a gyűjtő Dr. Boglár Lajos örököseihez. A lebontás utáni revízió alatt merült fel a nem a tatai múzeum anyagát képező gyűjtemény megvásárlásának, illetve a tatai gyűjtemény gyarapításának, kiegészítésének a lehetősége. Hosszas egyeztetés és tárgyalást követően megállapodás született a múzeumunk és a gyűjtemény jelenlegi tulajdonosa között, hogy a megszüntetett kiállítás tárgyait elsődlegesen a tatai múzeumnak adja el. Ezt követően pályáztunk a 2010-es évben a Nemzeti Kulturális Alapnál műtárgyvásárlásra, illetve gyűjteménygyarapításra.

A pályázat elbírálását követően hétszázezer (700.000) forintot nyerünk a projekt megvalósítására. Az eredeti elképzelésünk szerint, a megvásárlásra felajánlott tárgyak vásárlási összegének csak a töredékét biztosította az NKA, melyből – szintén hosszú tárgyalás és egyeztetés után – negyvenhárom (43.) tárgyat tudtunk kiválasztani az anyagból. A teljes anyag hozzávetőleges, illetve becsült értéke az eladó részéről több mint kétmillió kétszázezer forint (2.200 000 Ft.). A pályázat elkészítése alatt általunk felkért szakértő egymillió hétszázhatvanhétezer ötszáz forint (1.767.500 Ft.) összértéket állapított meg. Természetesen, a alkudozások alatt valamelyest korrigáltuk a műtárgyak árait ami azt jelentette, hogy a kiválasztott tárgyak esetében kompromisszumot kerestünk az ár tekintetében. Ezek szépen látszanak a pályázati anyagban megjelenített és a pályázati beszámoló mellékletében elküldött árazott tárgylista összehasonlításánál, vagyis egy középértéket próbáltunk kialakítani.

Az így megvásárolt anyag, ugyan a felajánlott anyag kb. egyharmada, de a továbbiakban is szándékunk, sőt, elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy a meg nem vásárolt tárgyakat is – anyagi lehetőségeinkhez mérten – minél előbb a múzeumunk gyűjteményében tudhassuk.

A pályázati beszámoló mellékleteként és a pályázati kiírás feltételeinek eleget téve, mellékletként csatoltuk a leírókartonokat és a megvásárolt tárgyak árazott tárgylistáját is.

Végezetül hangsúlyoznom kell, hogy a „Boglárgyűjtemény” egyben tartása, illetve egyesítése milyen fontos a társadalom és a magyarországi közgyűjtemények számára, mert a 20. század közepén és nem sokkal utána gyűjtött anyag még őrzi az autentikus és archaikus mivoltát. Bár egyes tárgyak már akkor is a turisták számára készült. Az Amazonas mentén élő őserdei indiánok folyamatos élőhely csökkenése, szűkülése, a civilizáció egyre nagyobb térnyerése életükben, valamint, hogy Magyarországról az utóbbi időkben nem volt gyűjtés az adott térségben még értékesebbé- és szükségesebbé teszi ezen a gyűjteményeket.

A vásárolt gyűjtemény egy plusz ajándékkal is gyarapodott az eladó részéről.

Tata, 2011. augusztus 25.

nka_logo_sz

A dél-amerikai őslakos indián kultúra tárgyi emlékeinek megvásárlása, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) gyűjteménygyarapításra kiírt pályázatán nyert összegből valósult meg. 
A pályázat azonosítója: 2309/0817 ; az elnyert összeg: 700 000 Ft. 
A pályázati beszámoló melléklete megtekinthető ide kattintva!
Időszaki kiállítás a Német Nemzetiségi Múzeum hartai bútor gyűjteményéből
1.2 MiB
284 Downloads
Details