“Képzőművész ad számot az életműről, tekint vissza hét évtized távolából , s mutatja be a pálya legjellemzőbb, válogatott alkotásait. A művész ismerős. Ismerős tanárként, alkotóként, kiállító művészként, barátként, tatai polgárként. Művei legjavát bemutatva a több rétegű életműből ezúttal a művészpályára tekint vissza, amely egész életét végigkísérte.

A tárlaton bemutatott, legkorábbi munkák az 1970-es évekből valók. A művészi érdeklődés azonban még korábbi évekre datálható, hiszen a festőművész és művészpedagógus édesapa, Kóthay Ernő mellett hamar felfigyelt a színek erejére, a képi világ üzenetére, és korán elsajátította a vizuális gondolkodás, képi közlés képességét. Ehhez járult az ösztönös kíváncsiság a művészet klasszikus és új jelenségeire, az érdeklődés a hetvenes években már itthon is érzékelhető, megújuló, kortárs művészet iránt.”

(Részlet a kiállítás katalógusából, Kövesdi Mónika bevezető írása)