Kiállítás
A tatai zsidóság emlékezete
“…És igyekezzetek a városnak jólétén, a melybe fogságra küldöttelek titeket, és könyörögjetek érette az Úrnak; mert annak jóléte lesz a ti jólétetek.” /Jeremiás próféta könyve/
A Kuny Domokos Múzeum a fenti gondolatokra felfűzve időszaki kiállítással tiszteleg városunk egykori zsidó közösségének emléke előtt. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósuló tárlat a holokauszt magyarországi eseményeinek 80. évfordulója alkalmából valósult meg, az egykori zsinagóga épületének két szintjén, dr. Schmidtmayer Richárd, a Kuny Domokos Múzeum igazgatójának szakmai vezetése mellett, Szűcs József koncepciója alapján.
Az ünnepélyes megnyitón Prof. Dr. Gábor György vallásfilozófus, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem egyetemi tanára méltatta a tárlat jelentőségét, majd Michl József, Tata város polgármestere köszöntötte a zsinagóga földszintjén összegyűlt vendégeket. Szabó Bálint klarinétművész klezmer dallamokkal tette felejthetetlenné ezt a délutánt.
Az alsó szinten a Zsinagóga építéstörténete elevenedik meg archív fotók, videobejátszások segítségével, de a tóraszekrény rekonstruált mása is itt kapott helyet. Valószínűsíthető, hogy Tata zsidó közösségének már a 18. század első felében is állt imaháza. Zsinagóga építésére 1749-ben kaptak engedélyt az Esterházy-uradalomtól. Vélhetően ennek helyén épült fel, vagy ennek átalakításával készült el 1861-ben, Wechselmann Ignác pesti építész, a Dohány utcai zsinagóga építésvezetőjének tervei alapján a ma is látható épület. Maga a terv is a Dohány utcai épületet tekintette mintának, a két épület között nincs szemmel látható hasonlóság, mivel likviditási gondok miatt egyszerűsíteni kellett az eredeti elképzeléseket. A hetvenes években történt átalakítás és a Görög-Római Szobormásolatok Múzeuma 1977 és 2017 közötti időszaka is megelevenedik a kiállításban.
A holokauszt 80 évvel ezelőtti tragikus eseményeire emlékezünk az idén, ennek a kiállításnak a fókuszában az élet áll. Ezek az emberek itt éltek, itt dolgoztak és tették mindezt azért, hogy gazdagítsák a várost. A 80 évvel ezelőtti események ennek vetettek véget, de valójában nem is vetettek véget, hiszen volt működő hitközség a későbbiekben is. S bár az elmúlt időszakban a múzeum több alkalommal is kiállítás keretében osztotta meg a kutatások eredményeit, a legfrissebb összegzéseket most ismerheti meg a nagyközönség.
A kiállítóhely második szintjén folytatódó kiállításban többek között a tatai hitközség rabbijainak élete is elénk tárul: Handler Márk rabbi, vagy éppen Goldberger Izidor rabbi élete is megelevenedik. A rabbi, akinek a tatai izraelita hitközség történetét feldolgozó munkássága megkerülhetetlen: számos dokumentum maradhatott ránk általa, az ő munkái révén.
Az emeleti részen az egykori Tata-Tóvárosi Izraelita Elemi Népiskolában folyó oktatói tevékenységről is tájékozódhatunk, hiszen a Szűcs József által jegyzett kötetet, amely az iskola történetét dolgozza fel két évvel ezelőtt a Kuny Domokos Múzeum jelentette meg.
Fellner Pál is helyet kapott a kiállításban, ő az, aki 1931 és 39 között a tatai választókerület országgyűlési képviselője is volt. Ebben a tisztségében – az Operaház igazgatója és művészeti vezetői mellett – szerepet vállalt a tatatóvárosi szabadtéri játékok megvalósításában is.
A falakon a Talentum Művészeti Szakgimnázium diákjainak alkotásai teszik teljessé a közösségi élményt.
A tárlat ezen része, nemcsak az ismert személyiségekre fókuszál, hanem a kisemberekre, az egyszerű emberekre, akik sokat tettek a városért. Szűcs József helytörténeti kutatásai során Kahán József órásmester élettörténetét is feltárta. Tragikus és fordulatokkal teli élet tárul elénk: az órásmester, aki Pesten majd Svájcban képezte magát, s akit 1944 májusában családjával, Tata s a környék zsidóságával együtt gettósították, majd Komáromon át Auschwitzba vittek, később hazatérve, a tatai hitközség elnöke lett.
Detre István és családjának élettörténetével is megismerkedhetünk, ezen történetet elsőként a tavalyi Tudományos Műhelyek konferencián tárta először a nagyközönség elé a helytörténeti kutató. Munkáját lokálpatrióta tataiak is segítették, s ez a mostani kiállításunk esetében is igaz. Magánszemélyek is hozzájárultak a tárlat megszületéséhez, saját családi gyűjteményükből gazdagították a kiállítást.
A tárlat megtekinthető
2024. március 20. és 2024. augusztus 31. között,
Az aktuális látogatási rend szerint:
2024. március 20.–április 15. között előzetes bejelentkezés mellett.
További információ
telefon: +36 34/381-251,
+36 30/331-7520,
email: info@kunymuzeum.hu