Március 19-én zsúfolásig megtelt a Kuny Domokos Múzeum Volt Zsinagóga Kiállítóhelye, hiszen ezen a keddi délutánon nyílt meg legújabb időszaki tárlatunk.

“…És igyekezzetek a városnak jólétén, a melybe fogságra küldöttelek titeket, és könyörögjetek érette az Úrnak; mert annak jóléte lesz a ti jólétetek.” /Jeremiás próféta könyve/

A Kuny Domokos Múzeum a fenti gondolatokra felfűzve időszaki kiállítással tiszteleg városunk egykori zsidó közösségének emléke előtt. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósuló tárlat a holokauszt magyarországi eseményeinek 80. évfordulója alkalmából valósult meg, az egykori zsinagóga épületének két szintjén, dr. Schmidtmayer Richárd, a Kuny Domokos Múzeum igazgatójának szakmai vezetése mellett,  Szűcs József koncepciója alapján.

Az ünnepélyes megnyitón Prof. Dr. Gábor György vallásfilozófus, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem egyetemi tanára méltatta a tárlat jelentőségét, majd Michl József, Tata város polgármestere köszöntötte a zsinagóga földszintjén összegyűlt vendégeket. Szabó Bálint klarinétművész klezmer dallamokkal tette felejthetetlenné ezt a délutánt.

Ezt követően Szűcs József, a tárlat kurátora és Stegmayer Máté, történeti muzeológus kollégáink kalauzolták a múzeumbarát közönséget. Az alsó szinten a Zsinagóga építéstörténete elevenedik meg archív fotók, videobejátszások segítségével, de a tóraszekrény rekonstruált mása is itt kapott helyet. A kurátor elmondta, valószínűsíthető, hogy Tata zsidó közösségének már a 18. század első felében is állt imaháza. Zsinagóga építésére 1749-ben kaptak engedélyt az Esterházy-uradalomtól. Vélhetően ennek helyén épült fel, vagy ennek átalakításával készült el 1861-ben, Wechselmann Ignác pesti építész, a Dohány utcai zsinagóga építésvezetőjének tervei alapján a ma is látható épület. Maga a terv is a Dohány utcai épületet tekintette mintának,  a két épület között nincs szemmel látható hasonlóság, mivel likviditási gondok miatt  egyszerűsíteni kellett az eredeti elképzeléseket. A hetvenes években történt átalakítás és a Görög-Római Szobormásolatok Múzeuma  1977 és 2017 közötti időszaka is megelevenedik  a kiállításban. 

A tárlatvezetés az emeleten, az egykori karzaton folytatódott. Szűcs József a szakmai vezetése során elmondta, bár a holokauszt 80 évvel ezelőtti tragikus eseményeire emlékezünk az idén, ennek a kiállításnak a fókuszában az élet áll. Ezek az emberek itt éltek, itt dolgoztak és tették mindezt azért, hogy gazdagítsák a várost. A 80 évvel ezelőtti  események ennek vetettek véget, de valójában nem is vetettek véget, hiszen volt működő hitközség a későbbiekben is. S bár az elmúlt időszakban a múzeum több alkalommal is kiállítás keretében osztotta meg a kutatások eredményeit, a legfrissebb összegzéseket most ismerheti meg a nagyközönség.

A kiállítóhely második szintjén folytatódó kiállításban többek között a tatai hitközség rabbijainak élete is elénk tárul: Handler Márk rabbi, vagy éppen Goldberger Izidor rabbi élete is megelevenedik. A rabbi, akinek a tatai izraelita hitközség történetét feldolgozó munkássága megkerülhetetlen: számos dokumentum maradhatott ránk általa, az ő munkái révén.

Az emeleti részen az egykori Tata-Tóvárosi Izraelita Elemi Népiskolában folyó oktatói tevékenységről is tájékozódhatunk, hiszen a Szűcs József által jegyzett kötetet, amely az iskola történetét dolgozza fel két évvel ezelőtt a Kuny Domokos Múzeum jelentette meg.

Fellner Pál is helyet kapott a kiállításban, ő az, aki 1931 és 39 között a tatai választókerület országgyűlési képviselője is volt. Ebben a tisztségében – az Operaház igazgatója és művészeti vezetői mellett – szerepet vállalt a tatatóvárosi szabadtéri játékok megvalósításában is.

A falakon a Talentum Művészeti Szakgimnázium diákjainak alkotásai teszik teljessé a közösségi élményt.

A tárlat ezen része, nemcsak az ismert személyiségekre fókuszál, hanem a kisemberekre, az egyszerű emberekre, akik sokat tettek a városért.

Szűcs József helytörténeti kutatásai során Kahán József órásmester élettörténetét is feltárta. Tragikus és fordulatokkal teli élet tárul elénk: az órásmester, aki Pesten majd Svájcban képezte magát, s akit 1944 májusában családjával, Tata s a környék zsidóságával együtt gettósították, majd Komáromon át Auschwitzba vittek, később hazatérve, a tatai hitközség elnöke lett.

Detre István és családjának  élettörténetével is megismerkedhetünk, ezen történetet elsőként a tavalyi Tudományos Műhelyek konferencián tárta először a nagyközönség elé a helytörténeti kutató. Munkáját lokálpatrióta tataiak is segítették, s ez a mostani kiállításunk esetében is igaz. Magánszemélyek is hozzájárultak a tárlat megszületéséhez, saját családi gyűjteményükből gazdagították a kiállítást.

Megindító pillanatoknak is részesei lehettünk: sok személyes élmény és emlék bukkant fel a múlt homályából a kiállítást követő kötetlen beszélgetések során.

A sajtó képviselői is jelen voltak az eseményen, a tudósításokról, híradásokról folyamatosan beszámolunk.

Ezen a délutánon Varga Edit örökítette meg a nap történéseit. Múzeumi fotósunk a Zsinagóga történetének lelkes krónikása, hiszen a kiállításban szereplő archív felvételei által nyomon követhetjük az épület történetét. Ezúton köszönjük meg a nem mindennapi fotográfiai teljesítményt!

Köszönjük mindenkinek, aki velünk tartott és velünk együtt emlékezett.

A kiállítás szakmai együttműködések eredményeképpen valósulhatott meg, melyet ezúton köszönünk meg minden közreműködőnek.

Együttműködő intézmények, akik műtárgykölcsönzés keretében biztosították a gyűjteményei darabokat: Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Holokauszt Emlékközpont (HDKE), Tatabányai Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Nyitrai Állami Levéltár, Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltár, Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem Könyvtára, Tatai Rend-ház Nonprofit Kft.

Installációtervek és kivitelezés Kocs Levente, Bodács Norbert, Szegedi Sándor, Hazai Attila, Mészáros Levente.

Grafikai és szerkesztési munkák Imre Attila „Dilesz” Kovács Mátyás BD Sollers Kft. HD-Honti Nyomda.

Állományvédelem: Deminger Csilla, Merkl Máté, Nausch Emese, Willand Annamária.

Héber fordítás Szilágyi Erzsébet (OR-ZSE)

Angol fordítás Kun Kamilla, Szilágyvári Kata, Tábori Nóra, Nagy Zorka, Nagy Blanka, Lerbak Lauritz, Kiss Patrik, Kiss Lola, Sokorai Eszter (Talentum Iskola). Szaktanár: Szijj Gábor, anyanyelvi lektor: Bernie Kavanagh; ruhakészítés Juhász Zsuzsanna.

Magánszemélyek is hozzájárultak a tárlat megszületéséhez, saját családi gyűjteményünkből gazdagították a kiállítást, mely felajánlásokat ezúton köszönünk meg a lelkes lokápatriótáknak, név szerint:  Eredics Bélánénak, Dukász Annának, Hacker Zsuzsannának, Pintér Gizellának.

A kiállítás megvalósításában nélkülözhetetlen segítséget nyújtottak:

A Talentum Művészeti Szakgimnázium grafikus tanulói: Banya Kíra, Csaba Fatima Margit, Ecsek Flóra Rebeka, Fábián Imre Máté, Farkas Ivett, Hendrich Lilien, Krasz Mónika, Neichl Artúr, Mohácsi Alexa, Babai Bianka, Vass Rebeka, Hajnal Kata, Kluber Hanna, Kiss Rebeka, Vad Anna Mira, Suhai Máté, Lobenvein Nelli, Szekeres Liliána. Szaktanárok: Görözdi Lilla, Koncz Andrea, Szigetvári Krisztina.

Kuny Domokos Múzeum munkatársai: Stegmayer Máté, Szegedi Fanni, Szemes Péter, Szemes Gábor, Kovács Klaudia, Horváth Viktória, Sipos Balázs Apostol Balázs, Aranyics Mónika, Bertalan Zoltán, Blágáné Nagy Edit, Bognár Péter, Csendesné Károlyi Éva, Csikós Gábor, Ertl László, Gútai-Tóth Adrienn, Győri-Pórszász Anna, Halász Ildikó, Horváthné Ékesi Gabriella, Kardos Péter, Kovács-Udvardi Krisztina, Kövesdi Mónika, Kristóf Ádám, Kürthy Dóra, Mészáros Nikolett, Kardos Róbert (Jászai Mari Színház).