A 18. század utolsó évtizedeiben, Tatán működő fajanszmanufaktúra a kor divatja szerint porcelánt utánzó készleteket, díszedényeket gyártott. Az agyagból formált edények felületén hófehér ónmáz ragyogott, erre kerültek a színpompás, nemritkán meisseni, bécsi porcelándekorokat idéző minták.

A többi európai fajanszgyárhoz hasonlóan porcelán előképek sarkallták szobrászi részletek (pl. növény, gyümölcs formájú fogók, fülek) kialakítására a tatai fajanszgyár mintázóit is. Talán a legérdekesebb és legegyedibb darab e téren az élethű rákokkal díszített tányér volt. A tányérok maguk étkészletek mintáihoz illeszkedtek, az ezekre helyezett rákok viszont megtévesztően élethűek voltak, mintha valóságos ételt tálaltak volna fel az asztalra. A szándék éppen ez volt: a megtévesztés, az érzékek megcsalása, egyfajta játék.

Múzeumunk gyűjteményének becses részét jelentik a tatai fajansztárgyak. Néhány szép rákos dísztányérral eddig is büszkélkedhettünk, ám minden darab egyedi, a rákok hol kisebbek, hol nagyobbak, színben, elrendezésben különbözők ezeken. Most sikerült megszerezni egy újabb szép tatai rákos tányért, amelyet örömmel mutatunk be. A mondás is azt tartja, hogy a rák csak az „r” betűs hónapokban jó, így a február különösen alkalmas arra, hogy a tatai kerámiaművészet e különleges darabja terítékre kerüljön.

Kövesdi Mónika művészettörténész írását Varga Edit műtárgyakat ábrázoló fotói teszik teljessé.