Kuny Domokos Múzeum -hu old

nyitvatartás

TISZTELT LÁTOGATÓINK!

A KUNY DOMOKOS MÚZEUM VÁRMÚZEUMA

2024. ÁPRILIS 30-ig

keddtől vasárnapig: 9:00–17:00 óra között

várja Önöket.

2024. MÁJUS 01-TŐL A

KÖVETKEZŐ LÁTOGATÁSI REND

SZERINT FOGADJUK A

VÁRMÚZEUM LÁTOGATÓIT

Hétfő: ZÁRVA

Keddtől vasárnapig:

10:00-18:00 óra között.

További információ és csoportok számára bejelentkezés:

Telefon: 34/381-251, 30/331-7520

E-mail: info@kunymuzeum.hu

elérhetőségek

cím: 2890 Tata, Váralja utca 1-3.
telefon: +36 34 / 487-888

+ 36 30 331-7520

email: info@kunymuzeum.hu

[MEC id=”24621″]

BELÉPŐJEGYEK

Teljes árú belépőjegy: 2.000,- Ft/fő
Kedvezményes belépőjegy: 1.000,- Ft/fő
Csoportos belépőjegy (10 főtől): 1.500,- Ft/fő
Családi belépőjegy (2 felnőtt + 1 vagy több gyerek 18 éves korig): 3.500,- Ft
Különleges helyek elnevezésű múltidéző séta 1.500,- Ft, várlátogatással együtt, kombinált belépőjegy: 3.000,- Ft

Kombinált belépőjegy, amely mindkét kiállítóhelyre (Tatai Vár, Német Nemzetiségi Múzeum) érvényes:

teljes árú: 2.500,- Ft/fő
kedvezményes: 1.250,- Ft/fő
családi: 4.000,- Ft

Fotójegy: 1.000,- Ft

A fotózáshoz jegy a helyszínen, a múzeumi pénztárban váltható. A fotók elkészítésére a nyitvatartási időn belül időkorlátozás nincs. A kiállított műtárgy-bútorokat csak háttérként lehet alkalmazni, az enteriőrökbe belépni tilos!.

Tárlatvezetés magyar nyelven:

10 főig: 5.000,- Ft
10 főtől 30 főig: 9.000,- Ft
30 főtől 40 főig: 10.000,- Ft

Tárlatvezetés idegen nyelven:

10 főig: 6.000,- Ft
10 főtől 30 főig: 10.000,- Ft
30 főtől 40 főig: 12.000,- Ft

Esküvői fotózás: 25.000,- Ft

Áraink az ÁFA-t tartalmazzák!

KEDVEZMÉNYEK

Felhívjuk tisztelt Látogatóink figyelmét, hogy a múzeum a jelenleg hatályos jogszabályok alapján az alábbi kedvezményeket nyújtja:

Díjtalanul látogathatja a muzeális intézmények állandó és időszaki kiállításait az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára (a továbbiakban: EGT-állampolgár) Amennyiben:

6. életévét be nem töltött kiskorú
a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontja szerinti fogyatékos személy (a továbbiakban: fogyatékos személy)
fogyatékos személyt kísér (legfeljebb 1 fő)
a miniszter által kiadott szakmai belépővel rendelkezik
legalább 400 fős taglétszámmal rendelkező, országos hatáskörű közgyűjteményi szakmai szervezet tagja
közoktatásban dolgozó pedagógus
a 70. életévét betöltötte

Díjtalanul látogathatja a muzeális intézmények állandó kiállításait az EGT-állampolgár, az alábbi napokon:

2024. minden hónap harmadik vasárnapja:

2024.01.21., 2024.02.18.; 2024. 03.17., 2024.04.21.; 2024.05.19., 2024.06.16., 2024.07.21., 2024.08.18., 2024.09.15., 2024.10.20., 2024.11.17., 2024.12.15.

Amennyiben:

a 26. életévét még nem töltötte be
18 év alatti személyt kísér, és annak a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója (legfeljebb 2 fő)

50%-os kedvezményes belépődíj fizetésével látogathatja az EGT-állampolgár:

a 6. életévének betöltésétől 26. életévének betöltéséig
62 év felett

Nemzeti ünnepeken, március 15, augusztus 20, október 23-án állampolgárságra való tekintet nélkül a muzeális intézmények kiállításai díjtalanul látogathatók.

KIÁLLÍTÁSOK

állandó KIÁLLÍTÁSOK

Város születik

Lovagterem

Középkori kiállítás

Középkori kőtár

„Római szoba”

Római kőtár

időszaki KIÁLLÍTÁSOK

A tatai őstenger csodálatos (élő)világa

Nagy János emlékkiállítás

történetünk

TÖRTÉNETÜNK

A tatai vár hat évszázad építészeti jegyeit viseli magán. Ez részben földrajzi helyzetével, részben a funkciójának, valamint a tulajdonosok elképzeléseivel változásával áll összefüggésben.

Egyes elképzelések szerint a mocsaras, vizes területen elhelyezkedő sziklatömbre építette Lackfi István nádor új székhelyét, amelynek romjai a délkeleti torony közelében kerültek elő. A 14. századból csak egy padlótégla és néhány kályhacsempe töredék maradt meg.

1397-ben Tatát a hűtlenséggel vádolt Lackfiaktól Zsigmond király szerezte meg, ahol jelentős építkezésekbe fogott.

A király 1409-ben már hosszabb időt töltött itt, tehát ezidőre elkészülhetett az első királyi palota. A négy saroktorony között álló palotaszárnyak berendezéséről néhány kőfaragvány árulkodik csupán. A várat keleten a Zsigmond alatt kialakított tó, délen és nyugaton a tó vizével elárasztott, 12-14 méter mélységű várárok védte. A vár kaputornya az északkeleti saroktorony mellé épült, ahonnan a kápolna melletti bejárathoz gyorsan el lehetett jutni. A várban tartózkodók kényelmét egy hypocaustum rendszerű fűtés biztosította, valamint egy sziklába vájt borospince is kiegészítette az épületet. A 16. században omladékkal feltöltött pince őrizte meg a 15. századi vár legszebb emlékeit.

Zsigmond király, később német-római császár az oklevelek szerint sokszor hónapokat töltött a várban, amely fontos diplomáciai eseményeknek is otthont adott.

Miután Zsigmond figyelmét egyre jobban az európai ügyek kötötték le, az elzálogosított tatai várat Rozgonyi családnak adta át, akiktől csak Mátyás szerezte vissza a korona számára 1472-ben.

Bonfini az általa ismert itáliai vízi várakhoz hasonlónak írta le. Mátyás a korábbi épületet teraszok, kerengő és kaputorony hozzáépítésével igazi reneszánsz berendezésű palotává alakíttatta, melynek fényét aranyozás, díszes faragások, szobrok emelték. Pompás zöld- és vegyes mázas kályhák álltak a termekben, melyek közül egyet sikerült a leletek alapján rekonstruálni. A zöldmázas lovagalakos kályha hűen idézi a tatai vár virágkorának szépségét. 1472 után elsősorban a húsvéti és pünkösdi ünnepeket töltötte itt a királyi udvar, kihasználva a remek vadászati lehetőségeket. Mátyás halála után II. Ulászló kedvelt mellékrezidenciája vált a vár, amiben további bővítésekre, díszítésekre került sor. Az utolsó jelentős, részben a várban játszódó esemény az 1510-es országgyűlés volt, amit a korszak egyik legjelentősebb diplomáciai eseményeként tartottak számon.

A mohácsi vész után a vár szerepe teljesen megváltozott: a török ellen kiépült végvári rendszer egyik fontos része lett, melynek feladata a Komárom felé tartó török seregek feltartóztatása volt.

1543-ra készült el a napjainkban is álló kör alakú bástya, a rondella. Az 1566 után újra a keresztények kezére került várban olasz hadmérnökök tervei alapján indultak meg az erődítési munkák. 1572-ig elkészült az egyik várkapitány nevét őrző Ferrando-bástya, majd néhány évvel később az akkori tatai várkapitányról elnevezett Rosenberg-bástya a tóparti védőfallal és a kazamatával együtt. A legkorszerűbb, szintén olasz rendszerű bástya, a szintén földalatti kazamatákkal és ágyúteremmel ellátott ún. Kecske-bástya 1586-ra épült meg. A kettős kapubejáró felvonóhíddal, a bástyák körül létrehozott újabb vizesárokba épített pillérrel készült el. A váron belül kis malom is működött.

A török háborúkat követően a vár első átépítésére 1727 után került sor, amikor a helyén szerették volna a kastélyt felépíteni. Szerencsére csak a belső vizesárkok feltöltésére és a romos épületszárnyak elbontására került sor.1815-ben az eredetileg nyitott kerengő átalakításával épült ki a jelenlegi ún. Lovagterem. A második nagy átépítés során, az 1897-es császári hadgyakorlatra készülve készítették a terem historikus- romantikus, háromosztású neoromán ablaksorát.

1954 óta a tatai vár a Kuny Domokos Múzeumnak ad otthont. 1964-73 között zajlott az épület ásatása és műemléki helyreállítása.

tatai vár

kuny domokos múzeum

Kuny domokos múzeum