nyitvatartás

Hétfő: SZÜNNAP
Kedd-Vasárnap: 09:00-17:00

 

A múzeum határozatlan ideig zárva tart!

elérhetőségek

cím: 2890 Tata, Váralja utca 1-3.
telefon: +36 34 / 381-251

email: info@kunymuzeum.hu

BELÉPŐJEGYEK

  • Teljes árú belépőjegy: 1000 Ft/fő
  • Kedvezményes belépőjegy: 500 Ft/fő
  • Csoportos belépőjegy (10 főtől): 800 Ft/fő
  • Családi belépőjegy (2 felnőtt + 2 vagy több gyerek 18 éves korig): 1800 Ft

Kombinált belépőjegy, amely minden kiállítóhelyre érvényes:

 

  • teljes árú: 1300 Ft/fő
  • kedvezményes: 700 Ft/fő
  • családi: 2200 Ft

Fotójegy: 1500 Ft

 

A fotózáshoz jegy a helyszínen, a múzeumi pénztárban váltható. A fotók elkészítésére a nyitvatartási időn belül időkorlátozás nincs. A kiállított műtárgy-bútorokat csak háttérként lehet alkalmazni, az enteriőrökbe belépni tilos!

Tárlatvezetés magyar nyelven:

 

  • 10 főig: 3000 Ft
  • 10 főtől 30 főig: 4000 Ft
  • 30 főtől 40 főig: 5000 Ft

Tárlatvezetés idegen nyelven:

 

  • 10 főig: 4000 Ft
  • 10 főtől 30 főig: 6000 Ft
  • 30 főtől 40 főig: 8000 Ft

Esküvői fotózás: 10.000 Ft

 

A fotózáshoz jegy a helyszínen, a múzeumi pénztárban váltható. A fotók elkészítésére a nyitvatartási időn belül időkorlátozás nincs. A kiállított műtárgy-bútorokat csak háttérként lehet alkalmazni, az enteriőrökbe belépni tilos!

 

Áraink az ÁFA-t tartalmazzák!

_DSC0190

KEDVEZMÉNYEK

Díjtalanul látogathatja a muzeális intézmények állandó és időszaki kiállításait az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára (a továbbiakban: EGT-állampolgár) Amennyiben:

  • 6. életévét be nem töltött kiskorú
  •  a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontja szerinti fogyatékos személy (a továbbiakban: fogyatékos személy)
  • fogyatékos személyt kísér (legfeljebb 1 fő)
  • a miniszter által kiadott szakmai belépővel rendelkezik
  • legalább 400 fős taglétszámmal rendelkező, országos hatáskörű közgyűjteményi szakmai szervezet tagja
  • közoktatásban dolgozó pedagógus
  • a 70. életévét betöltötte

Díjtalanul látogathatja a muzeális intézmények állandó kiállításait az EGT-állampolgár, az alábbi napokon:

2020-ban . . .

Amennyiben:

  • a 26. életévét még nem töltötte be
  • 18 év alatti személyt kísér, és annak a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója (legfeljebb 2 fő)

50%-os kedvezményes belépődíj fizetésével látogathatja az EGT-állampolgár:

  • a 6. életévének betöltésétől 26. életévének betöltéséig
  • 62 év felett

Nemzeti ünnepeken, március 15, augusztus 20, október 23-án állampolgárságra való tekintet nélkül a muzeális intézmények kiállításai díjtalanul látogathatók.

KIÁLLÍTÁSOK

állandó KIÁLLÍTÁSOK

időszaki KIÁLLÍTÁSOK

történetünk

A tatai vár hat évszázad építészeti jegyeit viseli magán. Ez részben földrajzi helyzetével, részben a funkciójának, valamint a tulajdonosok elképzeléseivel változásával áll összefüggésben.

Egyes elképzelések szerint a mocsaras, vizes területen elhelyezkedő sziklatömbre építette Lackfi István nádor új székhelyét, amelynek romjai a délkeleti torony közelében kerültek elő. A 14. századból csak egy padlótégla és néhány kályhacsempe töredék maradt meg.

1397-ben Tatát a hűtlenséggel vádolt Lackfiaktól a Zsigmond király szerezte meg, ahol jelentős építkezésekbe fogott.

A király 1409-ben már hosszabb időt töltött itt, tehát ezidőre elkészülhetett az első királyi palota. A négy saroktorony között álló palotaszárnyak berendezéséről néhány kőfaragvány árulkodik csupán. A várat keleten a Zsigmond alatt kialakított tó, délen és nyugaton a tó vizével elárasztott, 12-14 méter mélységű várárok védte. A vár kaputornya az északkeleti saroktorony mellé épült, ahonnan a kápolna melletti bejárathoz gyorsan el lehetett jutni. A várban tartózkodók kényelmét egy hypocaustum rendszerű fűtés biztosította, valamint egy sziklába vájt borospince is kiegészítette az épületet. A 16. században omladékkal feltöltött pince őrizte meg a 15. századi vár legszebb emlékeit.

Zsigmond király, később német-római császár az oklevelek szerint sokszor hónapokat töltött a várban, amely fontos diplomáciai eseményeknek is otthont adott.

Miután Zsigmond figyelmét egyre jobban az európai ügyek kötötték le, az elzálogosított tatai várat Rozgonyi családnak adta át, akiktől csak Mátyás szerezte vissza a korona számára 1472-ben.

Bonfini az általa ismert itáliai vízi várakhoz hasonlónak írta le. Mátyás a korábbi épületet teraszok, kerengő és kaputorony hozzáépítésével igazi reneszánsz berendezésű palotává alakíttatta, melynek fényét aranyozás, díszes faragások, szobrok emelték. Pompás zöld- és vegyes mázas kályhák álltak a termekben, melyek közül egyet sikerült a leletek alapján rekonstruálni. A zöldmázas lovagalakos kályha hűen idézi a tatai vár virágkorának szépségét. 1472 után elsősorban a húsvéti és pünkösdi ünnepeket töltötte itt a királyi udvar, kihasználva a remek vadászati lehetőségeket. Mátyás halála után II. Ulászló kedvelt mellékrezidenciája vált a vár, amiben további bővítésekre, díszítésekre került sor. Az utolsó jelentős, részben a várban játszódó esemény az 1510-es országgyűlés volt, amit a korszak egyik legjelentősebb diplomáciai eseménye tartottak számon.

A mohácsi vész után a vár szerepe teljesen megváltozott: a török ellen kiépült végvári rendszer egyik fontos része lett, melynek feladata a Komárom felé tartó török seregek feltartóztatása volt.

1543-ra készült el a napjainkban is álló kör alakú bástya, a rondella. Az 1566 után újra a keresztények kezére került várban olasz hadmérnökök tervei alapján indultak meg az erődítési munkák. 1572-ig elkészült az egyik várkapitány nevét őrző Ferrando-bástya, majd néhány évvel később az akkori tatai várkapitányról elnevezett Rosenberg-bástya a tóparti védőfallal és a kazamatával együtt. A legkorszerűbb, szintén olasz rendszerű bástya, a szintén földalatti kazamatákkal és ágyúteremmel ellátott ún. Kecske-bástya 1586-ra épült meg. A kettős kapubejáró felvonóhíddal, a bástyák körül létrehozott újabb vizesárokba épített pillérrel készült el. A váron belül kis malom is működött.

A török háborúkat követően a vár első átépítésére 1727 után került sor, amikor a helyén szerették volna a kastélyt felépíteni. Szerencsére csak a belső vizesárkok feltöltésére és a romos épületszárnyak elbontására került sor.1815-ben  az eredetileg nyitott kerengő átalakításával épült ki a jelenlegi ún. Lovagterem. A második nagy átépítés során, az 1897-es császári hadgyakorlatra készülve készítették a terem historikus- romantikus, háromosztású neoromán ablaksorát.

1954 óta a tatai vár a Kuny Domokos Múzeumnak ad otthont. 1964-73 között zajlott az épület ásatása és műemléki helyreállítása.