“Lacus Felix” TÁMOP pályázat

Category Archive: Kuny Domokos Múzeum

Meghívó, kortárs művészet az ódon falak között

Baráth Bálint képzőművész a 2017. évi Grotta-kiállítás díjazottjaként kapott lehetőséget önálló bemutatkozásra a tatai várban.

A képzőművész 1973-ban született. Tanulmányait a Ferenczy István Vizuális Műhelyben és a KREA Kortárs Művészeti Iskola alkalmazott grafikus szakán végezte.

A június 2-án, szombaton, délután 5 órakor a tatai várban nyíló kiállítás címe:

Baráth Bálint: Pithecanthropus epigonjai avagy közműtérképek mobilitási elmélete és gyakorlata

 

A művész írja kiállított munkáiról:

„Az élet forma, a forma pedig az élet egyetlen módja…” (Henry Focillon)

Az elmúlt tíz évben földmérési-műszaki alaptérképek, közműtérképek, kivitelezési tervrajzok minden topográfiai szabályt nélkülöző módosításával, átértelmezésével foglalkozom.

2008 nyarán találtam rá a padláson a több száz darabból álló térképanyagra, amit műszaki rajzolóként dolgozó anyósom helyezett itt el. Munkáimat ez inspirálta, az eredeti hordozó lapok grafikai elemeit, elszíneződéseit használom fel, és konstruálok, torzítok belőlük egy új teret. A művek középpontjában a kontinuitás, diszkontinuitás, az örökölt tárgyak családon belüli „fejlődéstörténetének” migrációja áll.

A képek építészeti tervrajzokon alapuló installációk ábrázolásai. A sorozat játékos sokféleséget mutat. 

Régészet Napja a Kuny Domokos Múzeumban

Érdekel a régészet világa? Gyere és próbáld ki magad benne! A tatai várban az idei Régészet Napja a középkor jegyében fog zajlani, melyre kisebbeket-nagyobbakat egyaránt várunk.
A programokon való részvétel ingyenes.

Programok:

14:00-17:00 Kézműves foglalkozások
Programunk során a gyerekek a régészettel és a középkori élettel ismerkedhetnek meg, középkori ékszereket, használati tárgyakat készíthetnek.

14: 00 Régészek a tatai múzeumban – Tudomány és felelősség
László János előadása ismerteti a tatai múzeumban dolgozott régészek tudományos és kevésbé tudományos tevékenységét.

15:00 Mesélő sírok – Élet a középkori Tatán – Régészeti nyomozás
Hogyan élt egy középkori tatai lakos? Milyen házban lakott? Hogyan étkezett? Milyen betegségei voltak? Kovács Bianka Gina előadása során többek között ezekre a kérdésekre is választ kapnak a látogatók. Ezenkívül az érdeklődők megtudhatják, mi alapján határozzák meg az antropológusok és a régészek az előkerülő csontvázak nemét, életkorát és betegségeit.

16:00 Mit rejt a föld? – Középkori temetkezések
Szívesen kipróbálnátok magatokat régészként? Programunkon ti is ecsetet és spaklit ragadhattok, hogy meglássátok, mit rejt a föld…
(Érdemes olyan ruhában jönni, ami nem baj, ha piszkos lesz.)

Helyszín: Tatai vár és udvara (Tata, Váralja út 1-3.)

További információ:
regeszetnapja.hu
kunymuzeum.hu
+36 30/331-7511
muzeumpedagogia@kunymuzeum.hu

 

reg_napja_plakat

Kováts Nikoletta kiállítása

Q por go – a kiállítás címe egy kuporgó, rituális, talán mágikus mozdulatba merevedett alakot ábrázoló festmény címe egyben. Az alakok fel-feltűnnek a képeken, mozdulatuk megfejtésre vár. Egy mozdulatsor kezdetét látjuk, eszmélés, születés, élet és halál mozdulatai ezek. A tánc, amely a festőművész számára nagyon fontos tevékenység, új értelmet nyer az alakok ábrázolásában, hiszen nem egyszerűen figurák ezek, hanem animált figurák, a kép rögzített pillanata egyértelműen egy mozgás, mozdulat ábrázolásáról szól.

Különös a háttér. A képek felületét gazdagon, bőségesen borítják be a színek, egymás fölötti és egymás mögötti rétegekben. A színek maguk valőrök nélküli, tiszta színmezők, az egymás melletti színek kontrasztjaitól sem tartózkodó, harsány színek. Különös játékot űz velünk a festő: mintha csak egy dekoratív felületet mutatna, pedig ott van a valóság is: a táj, a tér képei ezek, melynek absztrakt mintává váló rétegei, csíkjai még őrzik a tér rétegzettségét, kusza szövevénnyé váló, széles ecsetnyomaiból még kibontható a nádas vertikális vonalainak játéka. Vagy mégsem?

Kováts Nikoletta tárlatára a Grotta címen, hatodik éve zajló, augusztusi, képzőművészeti kiállításaink kapcsán került sor. Minden nyáron fiatal művészek alkotásai töltik meg a vár törökkori bejárójának terét, üdítő, sőt felrázó nyári kiállítás lehetőségét nyújtva. A tavalyi év kiemelt művésze volt Kováts Nikolett, így másodmagával együtt ő kapott lehetőséget idén önálló kiállítás rendezésére. A vár tárlatainak látogatói pedig lehetőséget kaptak egy festői értékekben gazdag, gondolatiságában kiérlelt, nagyon kortárs kiállítás megtekintésére.

Beke László művészettörténész professzor a kiállítás egyik képével, egy monokróm színvilágú, örvénylő formát ábrázoló alkotással kapcsolatban említette a világűrben keletkező fekete lyukakat, a csillagok helyén létrejövő, energiával teli űrt. Nemcsak az a kép ilyen fekete lyuk – a terem falán minden festmény, sőt talán minden műalkotás ilyen jelenség: egy kis mező a síkban, amiben erők és energiák, gondolatok koncentrálódnak.

Hunyadiak fegyverben kiállításmegnyitó

A tatai várban található Kuny Domokos Múzeumba – a Mátyás király-emlékév jegyében – új vándorkiállítás érkezett, amelynek ünnepélyes megnyitójára május 11-én került sor. A „Hunyadiak fegyverben” című tárlat Bánsághi Máté páncélkészítő iparművész XIV-XV. századi páncél- és fegyvermásolatait mutatja be, megjelenítve Hunyadi János és Mátyás király korát, a korszak harcászatát. A kiállítás megnyitóján Dr. Schmidtmayer Richárd múzeumigazgató emelte ki Mátyás hadszervező nagyságát, a híres Fekete Sereg történetének néhány érdekességét. Michl József, Tata város polgármestere köszöntőjében Mátyás és Tata várának szoros kapcsolatát hangsúlyozta. Korabeli dallamokkal Berendi Viktória ifjú gitárművész alapozta meg a megnyitó hangulatát, valamint reneszánsz ruhakölteményeivel mutatkozott be a Korok Ruhái Társulat. A hivatalos rész után az érdeklődők Nagy Roland tárlatvezetésén ismerhették meg az új kiállítás izgalmas részleteit, végül a Zsigmond Király Borlovagrend kiváló nedűivel frissülhettek fel.

 

Múzeumok Majálisa 2018.

Múzeumunk idén is részt vett a Múzeumok Majálisán, melyet ezúttal a Nemzeti Múzeum belső udvarában és előcsarnokában rendeztek meg. A több mint 70 magyar múzeum és kiállítóhely seregszemléjén fő attrakciónk „A várbörtön legendája” című játék volt, míg a kisebbek a híres tatai lovagalakos kályha mintáját készíthették el.

Jövőre az immár felújított múzeumkertben várjuk a tatai múzeum barátait a Múzeumok Majálisán.

Séták a múltban

Emlékjelek: séták emlékművek között, valamint a tatai, a tóvárosi és az izraelita temetőben

Emlékműveink, szobraink lehetőséget adnak az ábrázolt, említett személyeken, mesterségeken, intézményeken, korszakokon keresztül városunk múltja egy-egy szeletének, mozzanatának felidézésére. Erre használtuk fel első városi sétánk alkalmát, és miközben a tatai főtérről Fellner Jakab, Bláthy Ottó, Mikoviny Sámuel szobrának, a hősi szobornak és a mártíremlékműnek az érintésével eljutottunk Tóvárosig, szót ejtettünk a nagyszerű szobrászokról is (Lugossy Mária, Borbás Tibor, Csíkszentmihályi Róbert, Melocco Miklós).

A szoborséta kiinduló pontját az a kézikönyv jelenti, amelyet tavaly adott ki a múzeum a tatai emlékművekről és emléktáblákról. Az összegyűjtött anyag felhasználásának lehetőségeit kutatva hívtuk sétára a tataiakat, felnőtteket és gyerekeket, hogy együtt végigjárva azt az útvonalat, ahol talán a legnagyobb sűrűségben találhatók ezek az emlékjelek, ismerjük meg környezetünket, élni tudjunk az ezek által nyújtott ismeretekkel, de lássuk meg bennük – szobrászi alkotásként – az önálló értéket is. Az interaktív séta kérdéseket és feladványokat tartalmazott – ilyen módon ez a program még számos játéklehetőséget tartogat.

A könyv csak az emlékműveket és táblákat veszi sorra, nem tartalmazza a temetők emlékeit. Így került sor, mintegy a könyv anyagának kiegészítéseképpen, ahhoz kapcsolódóan a tatai temetőket bemutató sétákra. Elsőként a XVIII. század végén létesített tóvárosi temetőt jártuk be. A temető vegyes temető, református és katolikus részeit ma már nem választja el éles határ. A Nemzeti Sírkert része ebből a temetőből Vaszary János festőművész, Hamary Dániel orvos, egykori márciusi ifjú, és Kamondy Tóth László költő síremléke. Emellett számos szép családi sírbolt őrzi a tóvárosi polgárok emlékét, amelyekből kirajzolódik a város társadalmának képe, köztük például a Mehlschmidt-családé, amely a glaszékesztyű gyár jövedelméből vagyonosodott meg, vagy a cserfői Troykó-családé, akik jogi pályát választottak, akárcsak a Fittlerek. Közülük a legjelentősebb személy Fittler Kamill, aki az Iparművészeti Múzeum igazgatója volt. A nagy múltú, ’48-as szabadságharc-beli szerepükre büszke tóvárosi családok tagjai általában uradalmi tisztek vagy vármegyei tisztviselők voltak. A városi polgárság egy része mesterséget vállalt, számos csapómester élt itt, hiszen Tata és Tóváros a posztógyártás központja volt a 18-19. században. A temető egyik díszes kapuját Rodiczky Eduárd építtette 1863-ban, felesége emlékére. Rodiczky honvéd őrnagy volt, a piarista gimnázium tornatanára. A másik, Almási út felé felmagasodó, oromzatos kaput a Kempf-házaspár építtette 1888-ban. A 20. század elején kerítették körül fallal a temetőt, ettől fogva létesültek a méltóságteljes családi kripták a fal mentén. A legszebb, szobordíszes sírbolt a Mihályi-családé: a Fájdalmas anyát ábrázoló bronzszobor Erdey Dezső alkotása. A legszebb, legjelentősebb síremlék Vaszary Jánosé, de különleges érték az a korábbi temetőből származó, rokokó, kovácsoltvas síremlék-kereszt is, amelyet még 1942-ben állítottak fel a bejárat közelében.

A Környei úti temető régen a Szentiváni temető nevet viselte. 1907-ben nyitották meg. Ma is jól elkülöníthető a katolikus és a református felekezet által használt rész. A Nemzeti Sírkertben Magyary Zoltán közigazgatás-tudós és felesége, Techert Margit filozófus síremlékét tartják nyilván, de további jelnetős sírboltok is vannak itt, pl. az Esterházy-uradalom vezetői (Kardoss Kálmán uradalmi igazgató, Fehrentheil József számvevő), Niklewitz Aladár főszolgabíró, Mihályi Géza főszolgabíró, Tárkányi Lajos alispán, Henzer István nemzetgyűlési képviselő sírjai. Míg a református részen a 17. században betelepített magyar családok sírjait találjuk, a katolikus részen a sváb telepesek családnevei ismétlődnek a sírköveken. A katolikus részen találjuk meg az 1875-ben ide települt, iskolát, óvodát és kórházat fenntartó irgalmas nővérek sírjait, és a piarista atyák sírboltját, amelyet 1922-ben alakítottak ki, áthozva ide a korábbi temetőben nyugvó elhunytakat is. A református temetőben állt a sírkert legszebb síremléke, Flóris Benő rektor bronz mellszobra, Sződy Szilárd alkotása, amit barbár kezek tettek tönkre néhány évvel ezelőtt. A temető legtekintélyesebb, gránitból vagy márványból készült, faragott síremlékei, kriptái a körítőfal mellett láthatók, különösen a református részen figyelhetők meg művészi kvalitású emlékek.

A harmadik temetői séta helyszíne az izraelita temető volt. A temető ma már műemlék. A 18. század elején betelepülő zsidó családok létesítették a temetőt, a szokásoknak megfelelően a városon kívül, fallal körülvéve. Az „Élet háza”, az „örökkévalóság háza” az örök életre várakozók végső nyughelye. A Kálvária-domb keleti lejtőjén, kelet felé tájolva helyezkednek el, sűrűn egymás melletti sorokban a sírok. Minden sírt sírkő jelöl, a legkorábbi időktől fogva. Goldberger Izidor rabbi az 1930-as években végignézte a sírtáblák feliratait, és megállapította, hogy 1740-ből való a legkorábbi. Kezdetben egyszerű, ívesen lezárt formák voltak ezek, egyik oldalukon felirattal, hátoldalukat vésetlenül, kidolgozatlanul hagyva. A 19. században a vörösmészkő síremlékek architektonikus formát kapnak, és megjelenik a kétnyelvű felirat, a héber mellett magyarul is azonosítva az elhunytat. Később megjelenik az obeliszk forma, majd a 20. században már gyakori a társadalmi rangot kifejező, művészi kialakítású, egyedi síremlék is. A zsidóság komoly részt vállalt a város társadalmában a 19. század második felétől. Üzemeket létesítettek, nyomdákat működtettek, üzleteik voltak a tatai és tóvárosi főutcán. Pollák Sándor 1875-ös pokrócgyárából nőtt ki a későbbi szőnyeggyár, Leopold Sándor 1751-ben alapított tímár üzeméből a bőrgyár. Itt nyugszik Fischer Mór herendi porcelángyáros és családja. A tatai zsidóság 1944 után osztozott a zsidóság tragédiájában; az ohel falán 2014-ben elhelyezett táblákon több száz név szerepel – azok neve, akik nem a tatai temetőben nyugszanak, akik lágerben vagy munkaszolgálatosként pusztultak el.

Sétáinkat a szokatlan helyszíneken a helytörténeti érdeklődés, sőt kíváncsiság vezette, de nem tudtunk elszakadni az emlékezés és a kegyelet érzésétől sem, amely óhatatlanul magával ragadja a szemlélőt, különösen az izraelita temetőben járva, élet és halál, mulandóság és örökkévalóság fogalmain meditálva.

Meghívó – Kováts Nikolett ” q por go “

A Grotta, a fiatal művészek nyári, országos kiállítása önálló életre kel, amikor a kiemelt, díjazott művészek egyéni kiállítását nyitjuk meg a tatai vár falai között. Évről évre ez egy-egy rendhagyó kiállítást, a történelmi falakon belül valami egészen más minőséget jelent. Ezúttal Kováts Nikolett tárlata nyílik, az ő jellegzetes színeit, gesztusait, struktúráit fogjuk látni. A kiállítást Beke László Munkácsy- és Széchenyi-díjas művészettörténész, egyetemi tanár, a kortárs művészet talán legjobb ismerője és elkötelezett támogatója nyitja meg.
A tárlat címét a meghívón is látható festmény adta:” q por go ”

Kovats_Nikolett_meghivo

„A szépség és a reklám” finisszázs

A Kuny Domokos Múzeum tisztelettel meghívja Önt és kedves családját, baráti körét a 2018. április 26-án (csütörtökön) 17 órai kezdettel megrendezésre kerülő finisszázsra, azaz rendhagyó zárórendezvényre, amellyel „A szépség és a reklám” című vándorkiállítást búcsúztatjuk.

A program során nyilvános tárlatvezetést tartunk, ahol ezúttal számítunk látogatóink véleményeire, hozzászólásaira is!

További programok:
Ízelítő a korszak zenéiből
Nyereményjáték
Korhű ruhapróba

A rendezvényre a belépés ingyenes, azonban a helyszín befogadóképessége miatt előzetes regisztrációhoz kötött!
Jelentkezni az info@kunymuzeum.hu címen lehet.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Finisszázs

Egy kisváros a hátországban - kiállítás