“Lacus Felix” TÁMOP pályázat

Category Archive: Kuny Domokos Múzeum

Lévai Ádám kiállítása, „Ötven”

A várba érkezőt fogadó plakát „L” iniciáléja akár a Lévai Ádám munkásságának szóló tisztelet gesztusa is lehetne. A kiállítás címe rejtőzik ugyanakkor ebben az egyetlen betűben, az ötvenedik születésnap alkalmából rendezett, ünnepi, jubileumi tárlat címe.

Lévai Ádám érett művészként lép át ebbe a második fél évszázadba, a magyar grafika élvonalába tartozó alkotóként, sajátos képi világ teremtő mestereként, tevékeny szervezőként, kiállító művészként, pedagógusként. Boldogulását a vidéki lét elszigeteltségét, nehézségeit vállalva találta meg. Az ünnepi kiállítás vernisszázsának ritkaság számba menő, nyüzsgő forgataga az ismert és elismert művésznek szólt.

A falakon az utóbbi évek termése, új rajzok, és a néhány évvel korábbi, már ismert, sikeres grafikai ciklusok darabjai: rinocéroszokok, lovak, faunok. Majd a szeretet-csengettyűvel jelt adó teremtmény, a mester szép és nemszép kreatúrái sorban, valóságosak és valóság mögöttiek, maszkban és maszk nélkül, az elvont vonalrendszerben életre kelők és magukat egyértelműen megmutatók, ösztönösen születettek de tudatossá válók, kreatúrák, akik a síkból teret szorítanak ki maguknak, és elbeszélik lelki történéseiket, rezdüléseiket, mozzanataikat – a mi magunk pokoljárásait, küzdelmeit.

A megnyitón nyüzsgő látogatók pályatársak, tanítványok, barátok, közelről és távolról érkezők. Nem igazán lehet meghatottság nélkül részt venni az ünnepen. A csengettyűk szólnak.

Kísérleti foglalkozás a Bartók Óvodában

A Kuny Domokos Múzeum kísérleti foglalkozást tartott a Bartók Óvodában. Németh Anita festő restaurátor kísérletében arra voltunk kíváncsiak, hogy a 6 éves gyerekek milyen másolatokat tudnak készíteni egy-egy közismert művész alkotásáról. A program nagyon sikeres volt, az ovisok fantasztikus másolatokat készítettek, a saját látásmódjukban. Tervezzük az egy következő korosztály bevonását is.

Víz világnapja

Március 22., a Víz világnapja. Ezen a napon tartott múzeumpedagógiai foglalkozásunkra nagy számmal érkeztek érdeklődő tatai általános iskolások. A foglalkozás elején a víz – háztartásokban és a természetben egyaránt – pótolhatatlan szerepe került tisztázásra, valamint hogy mindehhez milyen kevés, a földi vízkészlet mindössze 3% édesvíz, és 0,5%-a az a készlet, ami az ember rendelkezésére áll. Ezek után Tata került a középpontba, hogy milyen rendkívül szerencsés helyen fekszik a város, hiszen számos forrás, tó, patak táplálja a „vizek városá”-t. Ehhez kapcsolódva felfedeztük Tata vízi kincseit is: a múzeum természettudományi gyűjteményi anyagának segítségével mindenki kézbe vehetett kb. 100.000 éves édesvízi mészköveket, melyeket a források alkottak meg, és amelyek megőrizték az akkori növények lenyomatait. Ezután a föld alá utaztunk, a tatai barlangokba, és a barlangi képződményekkel (cseppkő, ásványkiválások) ismerkedtek meg a gyerekek, szintén kézbe vehető példányokkal. A foglalkozást a víz védelmének témájával zártuk, hogy ki mit tehet azért, hogy ez a pótolhatatlan természeti kincs minél tovább megfelelő tisztaságban és mennyiségben elérhető legyen, hiszen „Víz! […] Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy.” (Saint-Exupéry)

Lovak, lovasok, lovasszobrok

A beszélgetés, Nagy János szobrászművész várbeli kiállításának záró rendezvénye, a mester lovasszobrai között zajlott. Szóba került természetesen Tata lovas múltja, a „magyar Newmarket” telivérjei, Esterházy Ferenc lipicai ménjei, amelyek a Ben Hur (a némafilm, Ramon Novarróval) kocsiversenyének fogatát adták. Szóba kerültek a magyar történelmen végigszáguldó lovasok, annál is inkább, mert a lovasszobor a történelmi hősök megörökítésére legalkalmasabb, legreprezentatívabb műfaj. „Az mégse járja, hogy egy lovas nemzet nagyjai gyalog álljanak” – mondta Mikszáth Kálmán az Andrássy Gyula-lovasszobor kapcsán.
Nagy János Búcson álló, Bulcsú vezért megörökítő szobra (amelynek feles modellje volt látható a kiállítótérben) ebbe a hagyományba illeszkedik. Nagy János szobrász és éremművész, számos köztéri szobor és emlékmű alkotója monumentális feladatokra termett. „Mint a legtöbb építész álma templom építése, a szobrász álma a lovasszobor” – vallja. A mester szobor- és emlékműtervei, illetve önálló szobrai a ló és lovas alakját felhasználva fogalmazzák meg a szobrász üzenetét emberi érzelmekről, a harcos mozdulatán keresztül küzdelemről, helytállásról, a történelmi hősök lovas figurájában történelmünkről. Szent István lovasszobrának bókoló lova a megzabolázott magyarság metaforája. Prutkay Zoltán, aki a lovak és lovasok oldaláról közelített az alkotásokhoz, érzékeny szemmel vette észre a lovasszobrok szédületes dinamikáját, a beszédes mozdulatok, az ágaskodó lovak expresszivitását, kifejező erejét. Prutkay Zoltán vérbeli lovasember: agrármérnök, lótenyésztő szakmérnök, sportlovas és lovasedző, korábban a dióspusztai ménesbirtok vezetője, majd a nemzeti ménes igazgatója. Egy nagyon katonás, és nagyon lovas családot képvisel, amelyben a régi történetek szerint a család őse a trencséni várban, vitézséggel szerzett nemességet. Az utódok ehhez tartották magukat. „Azért végeztem agráregyetemet, hogy magas szinten foglalkozhassak a lóval” – mondta.
A beszélgetés célja az volt, hogy a helytörténeti érdeklődés (lovashagyományok) kérdéseit, szempontjait különleges kiállításunk értékeinek fényében vessük fel és hozzuk végre szóba. Eközben a magas művészetről beszéltünk, a reprezentatív megfogalmazásról, a művészet nyelvéről, a szobrászmunka mibenlétéről, és a lóról, a lóról, a lóról.

Lévai Ádám grafikusművész kiállítása

A Kuny Domokos Múzeum tisztelettel meghívja Önt és ismerőseit Lévai Ádám grafikusművész kiállítására.
A tárlatot Kövesdi Mónika művészettörténész és Csordás Zoltán képzőművész nyitja meg 2017. március 25-én szombaton, 17.00 órakor.
Cím: Tata Vár, Váralja u. 1-3.

LOVAK, LOVASOK, HUSZÁROK

Vendégünk Nagy János szobrászművész és Prutkay Zoltán agrármérnök, lovasedző

Beszélgetés lovakról, lovasszobrokról, a ló szerepéről a magyar történelemben, a múltban és a jelenben.

2017. március 17. 17 óra
Kuny Domokos Múzeum, Tata, Vár

Víz világnapja

A VÍZ alapvető szükséglet a földi élethez, és természetesnek vesszük, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű víz áll rendelkezésünkre. Azonban a Föld édesvízkészlete nem kifogyhatatlan, védelemre és odafigyelésre szorul.
A március 22-én tartandó múzeumpedagógiai foglalkozáson a víz szerepére, értékére, és védelmének fontosságára vezetjük rá a gyerekeket, hogy gondolkodásuk középpontjába kerüljön, és kicsit máshogy tekintsenek erre a természeti kincsre.

Helyszín: Vármúzeum
Időtartam: 45 perc
Ára: 300 Ft

Február hónap a farsang jegyében

2017 februárja farsangi hangulatban telt el, hiszen álarcba bújtatott óvodások látogatták a Tatai Várat. Gyere be a múzeumba! című pályázatunk 2017-ben is folytatódik és Tarján, Felsőgalla, Szomód, Baj, Vértessomló és Kocs települések óvodásait segítettük hozzá egy múzeumi kiránduláshoz, amelyhez az utazáson túl egy foglalkozás is tartozik. A gyerekek a farsangi időszak jellegzetes “megfordult világ” motívumát felhasználva, arcukat elfedve nézhettek be a főurak és lovagok világába. A vár történetéről, korszakairól árulkodó tárgyak és terek felfedezése után pedig kidíszíthették farsangi kelléküket és remélhetőleg igazán tartalmas élményekkel utaztak haza.

Egy kisváros a hátországban - kiállítás