2023. február 27-én régészeti és természettudományi témanappal vette kezdetét a ” Tudományos Műhelyek Komárom-Esztergom vármegyében” elnevezésű szakmai konferenciánk. A vendégeket elsőként intézményünk a Kuny Domokos Múzeum igazgatója köszöntötte. Dr. Schmidtmayer Richárd igazgató a konferencia megnyitóján elmondta:

2012-ben került megrendezésre az első “Tudományos műhelyek” konferencia, akkor azonban még jóval szűkebb körben beszélhettünk a megye területén zajló kutatások eredményeiről. Az idei évben pedig már 11. alkalommal került megrendezésre, a tavalyihoz hasonlóan, immár kétnapos programként. A fő célkitűzés, hogy bemutassuk, Komárom-Esztergom vármegye területén komoly tudományos élet zajlik. A konferencián első kézből, a friss kutatások eredményeiről kapnak információt a tudományos élet és helytörténet iránt érdeklődők. Ugyanakkor fontos számunkra, hogy nem csak a kutatásokat, de egymást is megismerhessük, így lehetséges, hogy adott esetben közös kutatások is szárba tudnak szökkenni.

Idén is kétnapos konferenciára volt szükség ahhoz, hogy minden érdeklődőnek helyet tudjunk biztosítani. Az első nap a régészeti tematika mentén zajlott. A megye területén nemcsak a komáromi múzeum, a Tatabányai Múzeum, a Nemzeti Múzeum Balassa Bálint Múzeuma és a tatai múzeum végez régészeti kutatásokat, hanem a Pázmány Péter Egyetem és az ELTE is. Az új kutatások mellett régebbi feltárások, leletmentések kiértékelése, tudományos feldolgozása is folyamatban van. Ezekről a kutatási eredményekről is beszámolót kaptunk.

Feladatunk, hogy az előadásokat nyomtatott formátumban is megjelentessük, hiszen egy tudományos munkának ez az ismérve. Ez változtathatatlan, hivatkozható és mutatja, hogy milyen források mentén dolgozott a kutató. A legtöbb előadásról ugyanakkor videó felvétel is készült, ezek a múzeum YouTube csatornáján, egy hónapon belül fognak megjelenni. Mindez azt a célt szolgálja, hogy aki munkaidőben nem tudott részt venni, azonban érdeklődik a megyei kutatások vagy egy-egy előadás témája iránt, így lehetőséget biztosítunk ahhoz, hogy ők is megismerkedhessenek a legfrissebb kutatások eredményeivel.

Dr. Schmidtmayer Richárd múzeumigazgató köszöntőjét követően elsőként Pál Gabriella, a Tatabányai Múzeum igazgatója és Kisné Cseh Julianna, régész számoltak be az utóbbi időben  Tatabánya-Dózsakertben történt újabb régészeti feltárásokról. Őket követte Szabó Melinda, az ELTE BTK munkatársa, aki a brigetiói legiotábor fürdőjének újabb régészeti feltárási eredményeit ismertette, mely kutatásokat Dr. Bartus Dáviddal és Számadó Emesével közösen végezték.

Dr. Simon Bence (ELTE BTK) az Ács-Esztergom közötti limes mentén előkerült újabb római kori régészeti kutatásokról tartott prezentációt. Majd Juhász Lajos (ELTE BTK) a Brigetioból származó Constantinus kori éremkincsleletről számolt be. Dr. Gátfalvi-Delbó Gabriella (Komáromi Klapka György Múzeum) egy Brigetióból származó sávos festésű kerámia leletanyag jelentőségét mutatta be. A délelőtti szekció utolsó előadása Szabó Mártontól (ELTE BTK) hangzott el: Az almásfüzitői római tábor segédcsapatai és építési periódusai címmel.

A következő blokkban az esztergomi Balassa Bálint Múzeum munkatársainak előadásait hallhattuk. Kocsis Anita Újabb adatokkal szolgált Esztergom középkori topográfiájához, ezt követően Aguera Zoltán – aki online jelentkezett be a helyszínen folyó előadásokba – Graffitik a múltból címmel, az esztergomi Bakócz-kápolna falain látható bekarcolások történetét osztotta meg a jelenlévőkkel.  

Molnár Ádám (PPKE BTK) doktori kutatásainak eredményeiről számolt be: Az esztergomi Szent Adalbert-székesegyház kora újkori forrásai témában. Jámbor Keve (PPKE BTK) zárta a délelőtti előadások sorát a Pilisben található Árpádvár régészeti kutatásainak jelenlegi állásának ismertetésével.

Az ebédszünetet követően is izgalmas témákkal folytatta a régészeti szekció a munkáját.

A délután folyamán Pál Gabriella (Tatabányai Múzeum) – Holy Fanni (ELTE BTK) – Görföl Mónika (Magyar Nemzeti Múzeum) – Győri-Pórszász Anna (KDM) prezentálták: Úny – Tabányi-dűlő és Úny – Kutyakaparó-hegy lelőhely megelőző feltárásának előzetes jelentését ismertették.

A következőkben Dr. Gátfalvi-Delbó Gabriella – Számadó Emese – Molnár Dorina a Komáromi Klapka György Múzeum részéről az elmúlt két évben zajlott régészeti megfigyelések eredményeit ismertették. Múzeumunk részéről Merkl Máté – Győri-Pórszász Anna régész az Ács-Bumbumkút lelőhelyen végzett római kori településrészlet előzetes jelentését mutatta be. Merkl Máté a megfigyelést az archaeobotanikai elemzések eredményeivel egészítette ki. Majd a feltáráshoz kapcsolódva Szabadváry Tamás (Magyar Nemzeti Múzeum) – Győri-Pórszász Anna  a lelőhely numizmatikai anyagáról tett megállapításait osztotta meg a jelenlévőkkel.

Ezt követően Péterváry Tamás (Magyar Nemzeti Múzeum) és Győri-Pórszász Anna Bakonysárkány-Faluhelyen lezajlott fémkeresős kutatások eredményeiről adtak számot.

Kovács Bianka Gina (BTK Régészeti Intézet): Reprezentáció és hétköznapok a vértesi várakban a régészeti leletek alapján címmel tartotta meg előadását, melyben a helyszíneken feltárt kerámia töredékek alapján mutatta be kutatásának eredményeit. Giber Mihály (Kuny Domokos Múzeum) a dunaalmási kis malom építéstörténetének legújabb kutatási eredményeiről számolt be. Fejér Eszter (ELTE BTK) szintén megyei kutatási eredményekről adott hírt: Az őskori megtelepedés kutatása Süttő határában címmel.

Deminger Csilla, múzeumunk munkatársa: Honfoglalás kori zablák kutatásának legújabb eredményei és azok keleti eredetének kérdéskörét taglalta.

A konferencia első napjának zárásaként, átvezetve a második napra Dr. Schweininger Péter (ELTE BTK) egy helytörténeti kutatás keretében vázolt fel egy érdekes szári életutat a 18. század elejéről.

 

A keddi napon Dr. Schmidtmayer Richárd megnyitó beszédében megköszönte Tata Város Önkormányzatának támogatását, melyet a konferencia szervezéséhez nyújtott. Rigó Balázs alpolgármestere köszöntőjében pedig a helytörténeti kutatásokban rejlő közösségfejlesztő erőt kiemelve, a múzeum vezetőségének és a résztvevőknek mondott köszönetet. A tudományos találkozó remek lehetőség a helytörténészek és a helyi történészek számára, hogy évről évre a legfrissebb kutatási eredményekről  adhassanak számot. A konferencia második napján a történészek, művészettörténészek, irodalomtörténészek, néprajzosok előadásaira került sor, hiszen a közgyűjteményeknek nem csak régészeti feladataik vannak. A megye intézményein túl, számos egyetemi munkatárs is előadással készült erre a napra.

Dr. Simonik Péter, a Széchenyi István Egyetem oktatója Az önsegélyezéstől a munkások kötelező biztosításáig, a tatabányai bányatárspénztár alapítása és működése a 19–20. sz. fordulóján címmel tartotta meg előadását. Ezt követően Számadó Emese, a Komáromi Klapka György Múzeum igazgatója Komárom és Komárom vármegye, 1919–1923. címmel hozta el legújabb kutatási eredményeit.

Ugyancsak a komáromi múzeum munkatársa következett ezután: Pokornyi Gábor történész Csokonai Vitéz Mihály Komáromban, avagy egy reménytelen szerelem története címmel a magyar felvilágosodáskori irodalom egyik legjelentősebb költőjének komáromi tartózkodásával kapcsolatos legújabb kutatási eredményeiről számolt be.

A Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltár munkatársai következtek: Dr. Wencz Balázs igazgató Kádár János 1985-ös kelet-berlini útjának jelentőségéről tartotta meg előadását. Őt követte Kládek László, aki az ország- és megyefényképezés 1984–1985-ben történt legjelentősebb eredményeit tárta a résztvevők elé.

Dr. Dávidházi Péter, a BTK Irodalomtudományi Intézet irodalomtörténésze, a Magyar Tudományos Akadémia tagja Könnyek az Aeneis fölött. Neveléstörténeti lelet 1936-ból címmel számolt be irodalom- és családtörténeti kutatásairól.

A Fellner Emlékév kapcsán korábban vendégül láthattuk Szekér Barnabást, a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltárának munkatársát, aki most A tatai gimnázium az Esterházy család, a piarista rend és az udvari oktatáspolitika “erőterében” a 18. században címmel tartotta meg előadását.

Dr. Rabár Ferenc, múzeumunk történésze A tatai irgalmas nővérek, mint a legjelentősebb helyi női szerzetesrend legfrissebb történeti kutatási eredményeit tárta a jelenlévők elé. A szekció első felének előadásait Ábrahám Zsolt Tamás (Komáromi Múzeum) zárta, aki a II. világháború kapcsán Komárom légvédelmi rendszerét mutatta be.

Az ebédszünetet követően Szénási Zoltán (BTK Irodalomtudományi Intézet) folytatta a Babits évforduló kapcsán a Babits-versek kritikai kiadásának ismertetésével. Prokopp Margit, a Magyar Nemzeti Múzeum Balassa Bálint Múzeumból, az első világháborúban harci érdemeket szerzett Vitéz Brenner-Bánomy Antal életútját ismertette.

Ezt követően Szűcs József, múzeumunk kutatója következett, aki Detre (Deutch) István kapcsán, a tatai zsidóság történeti kutatásait egy levelezés tükrében osztotta meg az érdeklő hallgatósággal.

Macher Péter a Tatabánya 1945 utáni társadalma a szépirodalom tükrében címmel Kónya Lajos és Gáll István alkotó pályáját tekintette át.

Ezt követően a József Attila Megyei és Városi Könyvtár helytörténeti kutatói következtek. Gyüszi László és Dr. Horváth Géza a tatabányai József Attila Megyei és Városi Könyvtár 2022. évi tevékenysége kapcsán, Tatabánya várostörténeti kronológiájának kiadása okán adtak átfogó képet a városalapítás időszakáról és a mérföldkőnek számító kiadvány megszületéséről.

Schmidtmayer-Busa Mónika, a Német Nemzetiségi Múzeum néprajzosa “Vak tyúk is talál szemet!” – Keresztszemek, láncöltések, nevek és emlékek címmel a múzeumi néprajzi gyűjteményében fellelhető nagybörzsönyi stafírungok kapcsán tartotta meg előadását.

Ezt követően a Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltár munkatársai következtek: Szabó Csaba   az 1848-49-es szabadságharcban a kisbéri esperesi kerületben szolgálatot teljesítő katolikus papok szerepvállalásáról folytatott kutatásainak eredményét osztotta meg, Kovács Péter a komáromi Rüdiger tó történetét, a korabeli szocialista időszakban zajló legjelentősebb sportesemények felelevenítése mellett mutatta be.

A kétnapos konferencia előadásainak sorát Thália temploma Tatán címmel múzeumunk munkatársa, Stegmayer Máté zárta, aki Dr. Schmidtmayer Richárd múzeum igazgatóval  közös kutatásaik eredményét ismertette.

A Tudományos műhelyek… kétnapos konferencia ismét beváltotta életre hívásának célját: a vármegye területén zajló tudományos kutatásokról első kézből kaptak beszámolót az érdeklődők, az együttműködések, közös kutatási témák lehetőségei pedig a szekciók közötti szünetekben tovább bővültek.

A konferencián elhangzott előadások, miként a tavalyi konferencia előadásai is, hamarosan elérhetők lesznek a Kuny Domokos Múzeum YouTube csatornáján. 

A konferencia megvalósításában a Nemzeti Kulturális Alap és a Platán Étterem támogatta.