Teljes árú belépőjegy: 400 Ft

Kedvezményes belépőjegy: 200 Ft (Kedvezményes belépőjegyeinkről ide kattintva tájékozódhat)

Kombinált belépőjegy, amely mindhárom kiállítóhelyre érvényes:

  • teljes árú: 1200 Ft
  • kedvezményes: 600 Ft

Tárlatvezetés:

Magyar nyelven: 1500 Ft

Német nyelven: 2600 Ft

A magyarországi németség – csaknem negyedmillióra becsült lélekszámával – hazánk számban legjelentősebb nemzetisége. Tárgyi és szellemi kultúrájának országos gyűjtése, feldolgozása és bemutatása az 1972-ben alapított tatai Német Nemzetiségi Múzeum feladata. 1973-ban, a Miklós-malomban nyílt meg először a Nemzetiségi Néprajzi Múzeum kiállítása. Innen költözött át 1983-ban, a múzeum önállósodását követően, a felújított Nepomucenus-malomba. Az egykori vízimalom 1758-ban, Fellner Jakab tervei alapján épült, nevét a molnárok és vízen közlekedők védőszentjéről, Nepomuki Szent Jánosról kapta, akinek fából faragott, naiv szépségű szobra az épület homlokzatát díszíti. A malom egykori szerkezetét, működését, és történetét animációs film mutatja be a kiállításban. A főépületben van a múzeum háromszintes, közel 500 négyzetméteres kiállítótere. Az egykori magtárban található a műtárgyraktár. A gyűjteményt rendszeresen használják hazai és külföldi kutatók, e témában diplomázó egyetemi és főiskolai hallgatók.

Postacím: 2890 Tata, Alkotmány u. 1.

Telefonszám: (+36) 34/381-251

Email: info@kunymuzeum.hu

Mi és a többiek – ez a címe a múzeum 2015-ben nyitott állandó kiállításának. A kiállítás nem csak a magyarországi németekről szól. Sokkal inkább arról, hogyan alakulnak ki a népcsoportokra vonatkozó sztereotípiák, előítéletek, és arról, hogyan gondolkodik a nemzeti többség a nemzeti kisebbségről. A Történetek című részben látható annak az ezeréves kapcsolatnak a története, ahogyan az ország a kisebbségi csoportokhoz viszonyult. A történelem időfolyama képletesen kanyarog végig a tablón, és a leszakadó folyóágak, gátak, szigetek a történeti eseményeket szimbolizálják. A történelemmel szemben láthatók az egyéni emléktárgyak. Ezeket a tárgyakat a múzeum azért kapta magánszemélyektől vagy közösségektől, hogy a jelenkori németséghez való kötődést ábrázolják. A Tárgyak című kiállításrész azt mutatja be, mely tárgyak számítottak a múltban tipikus német tárgynak. A kiállítás gondolkodásra biztatja a látogatót arról, milyenek vagyunk mi, és milyenek a többiek.

Idegen ég alatt – Oroszföldön meggyötörve

Idegen ég alatt – Oroszföldön meggyötörve címmel 2017. szeptember 29-én vándorkiállítás érkezett a Német Nemzetiségi Múzeumba. A tárlat a második világháború végén Szovjetunióba kényszermunkára elhurcolt magyarországi fiataloknak állít emléket. Sztálin parancsára 1944 novembere és 1945 áprilisa között 250-300 ezer civil lakost vittek el az ún. történelmi Magyarország területéről, amelyből 130 ezerre tehető a német, illetve kárpátaljai, erdélyi, felvidéki, és vajdasági magyar deportált száma. A háborút követő zűrzavaros időszakot az újrarendeződő hatalom, valamint a győztes fél közös erővel etnikai és politikai tisztogatásra használta fel. „Málenkij robot”, azaz 2 hetes kis munka hazugságával vitték el otthonról azokat a civileket, akik 3-5 évet töltöttek a szovjet lágerekben, és a Donyec-medence szénbányáiban „tették jóvá, amit el sem követtek”. A kiállítás Pécsett készült, Walterné Müller Judit a Janus Pannonius Múzeum igazgatóhelyettesének kutatásai és gyűjtései képezték az alapját, amelyet a rendező installációk és korabeli tárgyak, emlékek segítségével tett átélhetővé, megérthetővé.

IMG_6057  IMG_6055  IMG_6043

 

„Daniel Stein – Margaretha Keiber 1912” Az újra felfedezett hartai bútor”

A Német Nemzetiségi Múzeum hartai bútor gyűjteményéből, „Daniel Stein – Margaretha Keiber 1912” Az újra felfedezett hartai bútor” címmel nyílt időszaki kiállításunk. A Bács-Kiskun megyei település mesterei jellegzetes formavilágot és festési stílust alakítottak ki, amelyekből a tisztaszoba legszebb tárgyait mutatjuk be a kiállításban. A hartai bútorok, gyűjteményünk első tárgyai között kerültek a múzeumba az 1970-es évek kutatásai során. A kelengyebútor ágya és szekrénye, valamint a sarokpad képviseli gyűjteményünk gazdagságát és sokszínűségét. A motívumkincs ismertetéséből kiindulva mutatjuk be a tárgyainkat, melyek egyben gondoskodnak a hartai bútor beazonosíthatóságáról is. Majd a lakáskultúrába belehelyezve értelmezzük a tisztaszoba és benne a kelengyebútor szimbolikus szerepét, valamint bemutatjuk Harta társadalmi, kulturális környezetétét. A tárgyválogatás alapjaként szolgáló házasság, közös háztartás gondolata vonul végig a kiállításon, de a bemutatáshoz egy szokatlan – körüljárást, elemzést is lehetővé tevő – elrendezést választottunk. Szép tárgyaink, kevésbé szép részei is hangsúlyosan jelennek meg a kiállításban, amely így következtetni enged a tárgyak életrajzára, valamint a készítő mestereik és a használóik egyéni szokásaira.

A tárlat 2015 áprilisáig állt a Német Nemzetiségi Múzeumban, azóta Hartán és Barcson volt látható.

IMG_8895a IMG_8918a