{"id":6829,"date":"2024-07-13T00:23:46","date_gmt":"2024-07-12T22:23:46","guid":{"rendered":"https:\/\/kunymuzeum.hu\/?page_id=6829"},"modified":"2024-07-16T21:30:58","modified_gmt":"2024-07-16T19:30:58","slug":"nevadonkrol-old","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/kunymuzeum.hu\/?page_id=6829","title":{"rendered":"N\u00e9vad\u00f3nkr\u00f3l -old"},"content":{"rendered":"\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t

N\u00c9VAD\u00d3NKR\u00d3L<\/h2><\/div><\/div><\/div><\/div><\/div>
GAL\u00c9RIA<\/span><\/span><\/a><\/div><\/div><\/div><\/div><\/div><\/div><\/div><\/div><\/section>
\u00a0<\/div><\/div><\/div><\/div>

KUNY DOMOKOS<\/h3><\/div><\/div>
(1754-1822)<\/h6><\/div><\/div>

Az eur\u00f3pai keramika, s ezen bel\u00fcl a 18. sz\u00e1zadi fajanszgy\u00e1rt\u00e1s nagy \u00fatvonal\u00e1n tal\u00e1ljuk Kuny Domokos l\u00e9pteinek nyom\u00e1t. Apja (Dominique Cuny) a h\u00edres elz\u00e1sz-lotharingiai fajanszgy\u00e1rt\u00f3l, Strasbourgb\u00f3l indult el, s \u00e9rkezett meg kiv\u00e1l\u00f3 felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9ggel \u00e9s szakmai tapasztalatokkal Holicsra. Fia, aki m\u00e1r nem franci\u00e1ul, hanem n\u00e9met\u00fcl vagy magyarul Dominicus Kunynak, vagy Kuny Domokosnak \u00edrja nev\u00e9t, munk\u00e1ss\u00e1ga j\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t Tat\u00e1n fejti ki, majd Bud\u00e1n fog \u00fajabb k\u00eds\u00e9rletekbe, s\u0151t a b\u00e9csi porcel\u00e1ngy\u00e1r vezet\u00e9s\u00e9re aspir\u00e1l. Kuny rendk\u00edv\u00fcl tehets\u00e9ges keramikus. \u00c9let\u00fatja sor\u00e1n (ak\u00e1rcsak az eur\u00f3pai keramika nagy k\u00eds\u00e9rletez\u0151inek, arkanist\u00e1inak) r\u00e9sze van elismer\u00e9sben, sikerekben, j\u00f3l\u00e9tben, \u00e9s ugyan\u00edgy megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sokban, buk\u00e1sban is.<\/p>

\u00a0<\/p>

Dominique Cuny egy elz\u00e1sz-lotharingiai m\u0171v\u00e9szcsal\u00e1d tagja volt, luneville-i \u00e9s strasbourgi kapcsolatokkal. Boldogul\u00e1s\u00e1t a Baden tartom\u00e1nybeli Durlach fajanszgy\u00e1r\u00e1ban tal\u00e1lta meg; 1749-ben m\u00e1r a gy\u00e1r igazgat\u00f3ja volt, amikor megismerkedett Frank Krisztina Barbar\u00e1val, a durlachi h\u00f3h\u00e9r le\u00e1ny\u00e1val. H\u00e1zass\u00e1gukb\u00f3l egy fi\u00fa- \u00e9s egy l\u00e1nygyermek sz\u00fcletett, az ifjabb Dominique (Kuny Domokos) 1754-ben, majd M\u00e1ria Barbara.<\/p>

1756-ban m\u00e1r Holicson tal\u00e1ljuk a csal\u00e1dot. Dominique Cuny a Lotharingiai Ferenc cs\u00e1sz\u00e1r \u00e1ltal, Magyarorsz\u00e1gon els\u0151k\u00e9nt alap\u00edtott fajanszgy\u00e1r vezet\u0151 mestere lett (Fabrikant, m\u0171vezet\u0151). Hamar be\u00e9p\u00fclt a jobb\u00e1ra elz\u00e1szi sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa, francia-n\u00e9met m\u0171v\u00e9szkol\u00f3ni\u00e1ba. Korai hal\u00e1la (1759) ut\u00e1n \u00f6zvegye f\u00e9rjhez ment egy m\u00e1sik, az elz\u00e1szi csoporthoz k\u00f6t\u0151d\u0151 mesterhez, Hermann S\u00e1ndorhoz.<\/p>

\u00a0<\/p>

Tat\u00e1n a holicsi cs\u00e1sz\u00e1ri alap\u00edt\u00e1s gesztus\u00e1t k\u00f6vette Esterh\u00e1zy J\u00f3zsef gr\u00f3f, amikor az \u00e1ltala ismert \u00e9s csekl\u00e9szi kast\u00e9ly\u00e1ban haszn\u00e1lt holicsi fajanszot csod\u00e1lva maga is fajansz\u00fczem l\u00e9tes\u00edt\u00e9s\u00e9t hat\u00e1rozta el. Az 1758-as alap\u00edt\u00e1s kudarcba fulladt, \u00e9s csak 10 \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, 1768-ban indult meg a termel\u00e9s, \u00fajabb holicsi mesterek \u00e9rkez\u00e9s\u00e9vel. Ett\u0151l kezdve a legkiv\u00e1l\u00f3bb holicsi mesterek t\u0171nnek fel Tat\u00e1n. 1768-ban \u00e9rkezett meg a kiv\u00e1l\u00f3 szobr\u00e1sz, Schweiger Antal. Ett\u0151l kezdve a Holicsra addig jellemz\u0151 gyertyatart\u00f3k, szenteltv\u00edztart\u00f3k, M\u00e1ria-szobrocsk\u00e1k, valamint az \u00e9leth\u0171 n\u00f6v\u00e9ny \u00e9s gy\u00fcm\u00f6lcs alak\u00fa t\u00e1lak Tat\u00e1n k\u00e9sz\u00fclnek. Radiel J\u00e1nos fest\u0151, a romos t\u00e1jk\u00e9pek mestere, a legjobb holicsi fest\u0151mester 1777-t\u0151l m\u0171k\u00f6dik Tat\u00e1n.<\/p>

\u00a0<\/p>

M\u00e1r 1769-ben meg\u00e9rkezik Tat\u00e1ra a 15 \u00e9ves ifjabb Dominique Cuny (aki nev\u00e9t m\u00e1r n\u00e9met \u2013 magyar helyes\u00edr\u00e1ssal Kunynak \u00edrta), \u00e9s csal\u00e1dja: mostohaapja, Hermann S\u00e1ndor gy\u00e1rvezet\u0151nek, \u00e9desanyja, Frank Krisztina pedig hozz\u00e1\u00e9rt\u0151, k\u00e9pzett t\u00e1rsnak. Hermann korai hal\u00e1la ut\u00e1n (1772) Frank Krisztina egyed\u00fcl, illetve fi\u00e1val, Kuny Domokossal vezeti a gy\u00e1rat, m\u00e9gpedig olyan sz\u00ednvonalon, hogy ez a peri\u00f3dus tekinthet\u0151 a gy\u00e1r f\u00e9nykor\u00e1nak.<\/p>

Esterh\u00e1zy Ferenc gr\u00f3f tatai gy\u00e1ra a Holicsr\u00f3l \u00e1t\u00fcltetett fajanszm\u0171v\u00e9szet magas sz\u00ednvonal\u00e1t val\u00f3s\u00edtotta meg. Term\u00e9kei jobb\u00e1ra asztali k\u00e9szletek a legv\u00e1ltozatosabb sz\u00ednes \u00e9s egysz\u00ednfest\u00e9s\u0171 dekorokkal, a gr\u00f3fi asztal \u00e9s a k\u00f6rny\u00e9k el\u0151kel\u0151 kast\u00e9lyai sz\u00e1m\u00e1ra. Kedveltek a trompe-l\u2019oeil ed\u00e9nyek (k\u00e1poszta-t\u00e1l, papag\u00e1j-palack, stb.). Az \u00edzl\u00e9s v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t, a klasszicizmus bek\u00f6sz\u00f6nt\u00e9t a sz\u00e1zad v\u00e9ge fel\u00e9 a f\u00fcz\u00e9rd\u00edszes, szalagcsokros, sz\u00e9piafest\u00e9s\u0171 darabok megjelen\u00e9se j\u00f3l jelzi. A tatai gy\u00e1r term\u00e9kei a rokok\u00f3 \u00edvelt form\u00e1it\u00f3l a lehiggad\u00f3 copfon kereszt\u00fcl a biedermeier formavil\u00e1g\u00e1ig jutnak el.<\/p>

\u00a0<\/p>

Az ifj\u00fa Kuny a fest\u00e9shez, modellk\u00e9sz\u00edt\u00e9shez egyar\u00e1nt \u00e9rt\u0151, sokoldal\u00faan k\u00e9pzett arkanista volt. Anyja, Frank Krisztina mellett nagy szerepet kapott a gy\u00e1r ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1ban, \u00e9s mag\u00e1t \u2013 joggal \u2013 a tatai gy\u00e1r igazgat\u00f3j\u00e1nak titul\u00e1lta. Bizony\u00e1ra a tatai gy\u00e1rban l\u00e1tta j\u00f6v\u0151j\u00e9t ezekben az \u00e9vekben.<\/p>

Nem der\u00fcl ki pontosan, mi\u00e9rt jel\u00f6li ki Frank Krisztina m\u00e9gis ut\u00f3dj\u00e1ul a gy\u00e1r vezet\u00e9s\u00e9ben Hermann Ter\u00e9zi\u00e1t, m\u00e1sodik h\u00e1zass\u00e1g\u00e1b\u00f3l sz\u00fcletett gyermek\u00e9t, s mi\u00e9rt szor\u00edtja ki Kuny Domokost, a magasan k\u00e9pzett, k\u00eds\u00e9rletez\u0151 kedv\u0171, tehets\u00e9ges keramikust. Mindenesetre Frank Krisztina \u00e9s fia az \u00farisz\u00e9k el\u0151tt pereskednek, Kuny jogos jussak\u00e9nt k\u00f6veteli a tatai gy\u00e1rat, de m\u00e9gsem kapja meg.<\/p>

Hermann Ter\u00e9zia gazdag keresked\u0151 f\u00e9rje, Schl\u00f6gl J\u00e1nos Gy\u00f6rgy mellett, tulajdonk\u00e9ppen egyed\u00fcl vezeti a tatai gy\u00e1rat a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedekben, anyj\u00e1\u00e9hoz hasonl\u00f3 sikerrel.<\/p><\/div><\/div><\/div><\/div><\/div><\/div><\/div>

Kuny 1784-ben elhagyja Tat\u00e1t \u00e9s soha nem t\u00e9r vissza.<\/p>

Az otthon\u00e1t, \u00e9s m\u0171v\u00e9szi elk\u00e9pzel\u00e9seit, boldogul\u00e1s\u00e1t elhagyni k\u00e9nyszer\u00fcl\u0151 Kuny Domokos 1784-ben a pang\u00f3 b\u00e9csi porcel\u00e1ngy\u00e1r vezet\u00e9s\u00e9t p\u00e1ly\u00e1zta meg. Az el\u00e1rverez\u00e9s el\u0151tt \u00e1ll\u00f3 b\u00e9csi gy\u00e1r megment\u00e9s\u00e9re, mint \u201etatai gy\u00e1rigazgat\u00f3\u201d, r\u00e9szletes tervezetet ny\u00fajtott be. Aj\u00e1nlat\u00e1t a b\u00e9csi udvar nem vette komolyan.<\/p>

\u00a0<\/p>

Ekkor Kuny nagy l\u00e9legzet\u0171 v\u00e1llalkoz\u00e1sba fog: a hihetetlen fejl\u0151d\u00e9s \u00e9s iparosod\u00e1s k\u00fcsz\u00f6b\u00e9n \u00e1ll\u00f3 Bud\u00e1n fajanszgy\u00e1rat alap\u00edt. A Krisztinav\u00e1rosban szerencs\u00e9sen v\u00e1s\u00e1rolt telek k\u00f6zel\u00e9ben agyagb\u00e1ny\u00e1k \u00e1lltak rendelkez\u00e9sre, az \u00e9get\u00e9shez b\u0151ven volt fa, a telek mellett foly\u00f3 \u00d6rd\u00f6g\u00e1rok vize n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen volt a termel\u00e9shez. Kuny kiv\u00e1l\u00f3 felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9g\u00e9t bizony\u00edtja, hogy a gy\u00e1r m\u0171k\u00f6d\u00e9se hamarosan sikeres lesz; Kunynak nincsenek massza- \u00e9s m\u00e1zk\u00e9sz\u00edt\u00e9si, \u00e9get\u00e9si neh\u00e9zs\u00e9gei, k\u00f6lts\u00e9ges k\u00eds\u00e9rletei. \u201eAz itt gy\u00e1rtott ed\u00e9nyn\u00e9l sz\u00e9p el\u0151menetelt \u00e9s mind jobban n\u00f6veked\u0151 forgalmat tud felmutatni\u201d \u2013 \u00edrja jelent\u00e9s\u00e9t m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9r\u0151l a v\u00e1rosi tan\u00e1cs 1787-ben. Term\u00e9keire 1792-ben gy\u00e1rt\u00e1si privil\u00e9giumot nyert. Kuny Domokos hamarosan a budai polg\u00e1rs\u00e1g tekint\u00e9lyes tagja, j\u00f3m\u00f3d\u00fa polg\u00e1r lesz, szalonj\u00e1ban tiszteket, v\u00e1rosi hivatalnokokat, \u00edr\u00f3kat l\u00e1t vend\u00e9g\u00fcl.<\/p>

\u00a0<\/p>

Term\u00e9kei a tatai gy\u00e1r m\u0171v\u00e9szeti tendenci\u00e1it, t\u00f6rekv\u00e9seit folytatj\u00e1k. Itt is megjelennek a sz\u00ednes r\u00f3zsacsokros dekorok, a rokok\u00f3 ed\u00e9nyform\u00e1k, \u00e9s Bud\u00e1n is megtal\u00e1ljuk a Strasbourgb\u00f3l hozott, Holicsr\u00f3l \u00e1t\u00fcltetett, Tat\u00e1n begyakorolt k\u00e1posztafej t\u00e1lakat, k\u00e1posztalev\u00e9l t\u00e1ny\u00e9rokat. A r\u00e1kos t\u00e1lakat Tat\u00e1n val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a tatai gy\u00e1r kiv\u00e1l\u00f3 szobr\u00e1sza, Schweiger Antal mint\u00e1zta \u00e9leth\u0171re. Bud\u00e1n is k\u00e9sz\u00fclt r\u00e1kos t\u00e1ny\u00e9r, a tataival veteked\u0151 min\u0151s\u00e9gben, de ez m\u00e1s k\u00e9z al\u00f3l ker\u00fclhetett ki. A budai gy\u00e1r alkalmazottai k\u00f6z\u00f6tt vannak tatai, s\u0151t holicsi mesterek is, akiknek munk\u00e1j\u00e1t, kifog\u00e1stalan tud\u00e1s\u00e1val, a sokoldal\u00faan k\u00e9pzett Kuny ir\u00e1ny\u00edtotta.<\/p>

\u00a0<\/p>

A gy\u00e1r m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek kezdet\u00e9n, 1780-90 t\u00e1j\u00e1n egy \u00faj korst\u00edlus, a klasszicizmus nyit\u00e1ny\u00e1t jelent\u0151 copf terjedt el. Az ed\u00e9nyform\u00e1k leegyszer\u0171s\u00f6dtek, a gerezdelt ed\u00e9nytestek sim\u00e1v\u00e1, hengeress\u00e9 v\u00e1ltak, a sz\u00ednes d\u00edsz\u00edtm\u00e9nyek pedig egysz\u00ednfest\u00e9s\u0171 f\u00fcz\u00e9reknek, szalagcsokroknak adt\u00e1k \u00e1t hely\u00fcket. Kuny gy\u00e1r\u00e1nak term\u00e9kei jobb\u00e1ra e lehiggad\u00f3, copf \u00edzl\u00e9st k\u00e9pviselik. Az ed\u00e9nyek form\u00e1inak \u00e9s fest\u00e9s\u00e9nek egyszer\u0171s\u00e9ge a st\u00edlusorient\u00e1ci\u00f3n k\u00edv\u00fcl annak is betudhat\u00f3, hogy Kuny vev\u0151k\u00f6re nem a f\u0151\u00fari r\u00e9tegb\u0151l, hanem Bud\u00e1n a v\u00e1rosi polg\u00e1rs\u00e1gb\u00f3l ker\u00fclt ki. A tatai \u00e9s budai ed\u00e9nyek e k\u00e9t t\u00e9nyez\u0151 (a korst\u00edlus id\u0151beli k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gb\u0151l t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sa \u00e9s a v\u00e1rosi k\u00f6rnyezet, amely a vev\u0151k\u00f6rben nyilv\u00e1nul meg) miatt t\u00e9rnek el n\u00e9mileg egym\u00e1st\u00f3l.<\/p>

\u00a0<\/p>

Kuny a fajansz mellett k\u0151ed\u00e9nyt (\u201edanzigi ed\u00e9nyt\u201d) is gy\u00e1rtott. A fajanszgy\u00e1rak (Holics \u00e9s Tata is) a 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n sorra t\u00e9rtek \u00e1t az angol k\u0151ed\u00e9ny gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1ra, amely a korszak keresett, divatos ker\u00e1miafajt\u00e1ja volt. A k\u0151ed\u00e9ny pr\u00e9skorongon, form\u00e1ba nyomva k\u00e9sz\u00fcl. A sz\u00fcrk\u00e9s, t\u00f6m\u00f6r, v\u00e9kony ed\u00e9nytest festhet\u0151, fel\u00fclet\u00e9re v\u00e9g\u00fcl \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3 m\u00e1z borul. Az ig\u00e9nyes k\u0151ed\u00e9ny darabok plasztikusan form\u00e1ltak, \u00e1tt\u00f6rten d\u00edsz\u00edtettek. Kuny k\u0151ed\u00e9nyei min\u0151s\u00e9gileg kifog\u00e1stalan term\u00e9kek.<\/p>

A budai gy\u00e1rban k\u00e9sz\u00fclt \u00fan. m\u00e1rv\u00e1ny fajansz is, amely a keramikus saj\u00e1t fejleszt\u00e9s\u0171 ker\u00e1mia nyersanyaga volt. Ez a p\u00e1ratlanul eleg\u00e1ns megjelen\u00e9s\u0171 ker\u00e1miafajta igaz\u00e1b\u00f3l k\u0151ed\u00e9ny, amely nemcsak fel\u00fclet\u00e9ben, de anyag\u00e1ban is a v\u00f6r\u00f6sm\u00e1rv\u00e1ny erezetts\u00e9g\u00e9t ut\u00e1nozza.<\/p>

\u00a0<\/p>

A nap\u00f3leoni h\u00e1bor\u00fak miatt fell\u00e9p\u0151 \u00f3n- \u00e9s \u00f3lomhi\u00e1ny v\u00e1ls\u00e1gba sodorta Kuny saj\u00e1t erej\u00e9b\u0151l fenntartott gy\u00e1r\u00e1t is. Ekkor egy \u00fajabb, zseni\u00e1lis tal\u00e1lm\u00e1nnyal \u00e1llt el\u0151: f\u00e9nyes, \u00e1ttetsz\u0151, antimontartalm\u00fa, \u00faj m\u00e1zzal k\u00eds\u00e9rletezett. 1810-ben gr\u00f3f Brunswick J\u00f3zsef orsz\u00e1gb\u00edr\u00f3 nagy \u00f6sszeg\u0171 k\u00f6lcs\u00f6nt is foly\u00f3s\u00edtott neki gy\u00e1ra b\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9re. Ugyanekkor fat\u00e1lis m\u00f3don a pesti egyetem doktorai m\u00e9rgez\u0151nek \u00edt\u00e9lt\u00e9k az \u00faj m\u00e1zat \u00e9s bez\u00e1ratt\u00e1k a gy\u00e1rat. Kuny felment B\u00e9csbe, ahol 3 \u00e9v leforg\u00e1sa alatt elismert\u00e9k ugyan tal\u00e1lm\u00e1ny\u00e1t, de k\u00f6zben budai gy\u00e1ra t\u00f6nkrement.<\/p>

,,Dominicus Kuny von Pughardt Inhaber der k. k. priv. Geschirr-Fabrik in Ofen\u201d 1822-ben bek\u00f6vetkezett hal\u00e1l\u00e1ig B\u00e9csben \u00e9lt. Keramikusi tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9r\u0151l ezekben a k\u00e9s\u0151i \u00e9vekben nem tudunk.<\/p><\/div><\/div><\/div><\/div><\/div><\/div><\/div><\/div><\/section>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t

\n\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t

GAL\u00c9RIA<\/h2><\/div><\/div>
\"\"<\/a><\/dt><\/dl>
\"\"<\/a><\/dt><\/dl>
\"\"<\/a><\/dt><\/dl>
\"\"<\/a><\/dt><\/dl>
\"\"<\/a><\/dt><\/dl>
\"\"<\/a><\/dt><\/dl>
\"\"<\/a><\/dt><\/dl>
\"\"<\/a><\/dt><\/dl><\/div><\/div><\/div><\/div>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

N\u00c9VAD\u00d3NKR\u00d3L GAL\u00c9RIA \u00a0 KUNY DOMOKOS (1754-1822) Az eur\u00f3pai keramika, s ezen bel\u00fcl a 18. sz\u00e1zadi fajanszgy\u00e1rt\u00e1s nagy \u00fatvonal\u00e1n tal\u00e1ljuk Kuny Domokos l\u00e9pteinek nyom\u00e1t. Apja (Dominique Cuny) a h\u00edres elz\u00e1sz-lotharingiai fajanszgy\u00e1rt\u00f3l, Strasbourgb\u00f3l indult el, s \u00e9rkezett meg kiv\u00e1l\u00f3 felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9ggel \u00e9s szakmai tapasztalatokkal Holicsra. Fia, aki m\u00e1r nem franci\u00e1ul, hanem n\u00e9met\u00fcl vagy magyarul Dominicus Kunynak, vagy Kuny Domokosnak \u00edrja nev\u00e9t, munk\u00e1ss\u00e1ga j\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t Tat\u00e1n fejti ki, majd Bud\u00e1n fog \u00fajabb k\u00eds\u00e9rletekbe, s\u0151t a b\u00e9csi porcel\u00e1ngy\u00e1r vezet\u00e9s\u00e9re aspir\u00e1l. Kuny rendk\u00edv\u00fcl tehets\u00e9ges keramikus. \u00c9let\u00fatja sor\u00e1n (ak\u00e1rcsak az eur\u00f3pai keramika nagy k\u00eds\u00e9rletez\u0151inek, arkanist\u00e1inak) r\u00e9sze van elismer\u00e9sben, sikerekben, j\u00f3l\u00e9tben, \u00e9s ugyan\u00edgy megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sokban, buk\u00e1sban is. \u00a0 Dominique Cuny egy elz\u00e1sz-lotharingiai m\u0171v\u00e9szcsal\u00e1d tagja volt, luneville-i \u00e9s strasbourgi kapcsolatokkal. Boldogul\u00e1s\u00e1t a Baden tartom\u00e1nybeli Durlach fajanszgy\u00e1r\u00e1ban tal\u00e1lta meg; 1749-ben m\u00e1r a gy\u00e1r igazgat\u00f3ja volt, amikor megismerkedett Frank Krisztina Barbar\u00e1val, a durlachi h\u00f3h\u00e9r le\u00e1ny\u00e1val. H\u00e1zass\u00e1gukb\u00f3l egy fi\u00fa- \u00e9s egy l\u00e1nygyermek sz\u00fcletett, az ifjabb Dominique (Kuny Domokos) 1754-ben, majd M\u00e1ria Barbara. 1756-ban m\u00e1r Holicson tal\u00e1ljuk a csal\u00e1dot. Dominique Cuny a Lotharingiai Ferenc cs\u00e1sz\u00e1r \u00e1ltal, Magyarorsz\u00e1gon els\u0151k\u00e9nt alap\u00edtott fajanszgy\u00e1r vezet\u0151 mestere lett (Fabrikant, m\u0171vezet\u0151). Hamar be\u00e9p\u00fclt a jobb\u00e1ra elz\u00e1szi sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa, francia-n\u00e9met m\u0171v\u00e9szkol\u00f3ni\u00e1ba. Korai hal\u00e1la (1759) ut\u00e1n \u00f6zvegye f\u00e9rjhez ment egy m\u00e1sik, az elz\u00e1szi csoporthoz k\u00f6t\u0151d\u0151 mesterhez, Hermann S\u00e1ndorhoz. \u00a0 Tat\u00e1n a holicsi cs\u00e1sz\u00e1ri alap\u00edt\u00e1s gesztus\u00e1t k\u00f6vette Esterh\u00e1zy J\u00f3zsef gr\u00f3f, amikor az \u00e1ltala ismert \u00e9s csekl\u00e9szi kast\u00e9ly\u00e1ban haszn\u00e1lt holicsi fajanszot csod\u00e1lva maga is fajansz\u00fczem l\u00e9tes\u00edt\u00e9s\u00e9t hat\u00e1rozta el. Az 1758-as alap\u00edt\u00e1s kudarcba fulladt, \u00e9s csak 10 \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, 1768-ban indult meg a termel\u00e9s, \u00fajabb holicsi mesterek \u00e9rkez\u00e9s\u00e9vel. Ett\u0151l kezdve a legkiv\u00e1l\u00f3bb holicsi mesterek t\u0171nnek fel Tat\u00e1n. 1768-ban \u00e9rkezett meg a kiv\u00e1l\u00f3 szobr\u00e1sz, Schweiger Antal. Ett\u0151l kezdve a Holicsra addig jellemz\u0151 gyertyatart\u00f3k, szenteltv\u00edztart\u00f3k, M\u00e1ria-szobrocsk\u00e1k, valamint az \u00e9leth\u0171 n\u00f6v\u00e9ny \u00e9s gy\u00fcm\u00f6lcs alak\u00fa t\u00e1lak Tat\u00e1n k\u00e9sz\u00fclnek. Radiel J\u00e1nos fest\u0151, a romos t\u00e1jk\u00e9pek mestere, a legjobb holicsi fest\u0151mester 1777-t\u0151l m\u0171k\u00f6dik Tat\u00e1n. \u00a0 M\u00e1r 1769-ben meg\u00e9rkezik Tat\u00e1ra a 15 \u00e9ves ifjabb Dominique Cuny (aki nev\u00e9t m\u00e1r n\u00e9met \u2013 magyar helyes\u00edr\u00e1ssal Kunynak \u00edrta), \u00e9s csal\u00e1dja: mostohaapja, Hermann S\u00e1ndor gy\u00e1rvezet\u0151nek, \u00e9desanyja, Frank Krisztina pedig hozz\u00e1\u00e9rt\u0151, k\u00e9pzett t\u00e1rsnak. Hermann korai hal\u00e1la ut\u00e1n (1772) Frank Krisztina egyed\u00fcl, illetve fi\u00e1val, Kuny Domokossal vezeti a gy\u00e1rat, m\u00e9gpedig olyan sz\u00ednvonalon, hogy ez a peri\u00f3dus tekinthet\u0151 a gy\u00e1r f\u00e9nykor\u00e1nak. Esterh\u00e1zy Ferenc gr\u00f3f tatai gy\u00e1ra a Holicsr\u00f3l \u00e1t\u00fcltetett fajanszm\u0171v\u00e9szet magas sz\u00ednvonal\u00e1t val\u00f3s\u00edtotta meg. Term\u00e9kei jobb\u00e1ra asztali k\u00e9szletek a legv\u00e1ltozatosabb sz\u00ednes \u00e9s egysz\u00ednfest\u00e9s\u0171 dekorokkal, a gr\u00f3fi asztal \u00e9s a k\u00f6rny\u00e9k el\u0151kel\u0151 kast\u00e9lyai sz\u00e1m\u00e1ra. Kedveltek a trompe-l\u2019oeil ed\u00e9nyek (k\u00e1poszta-t\u00e1l, papag\u00e1j-palack, stb.). Az \u00edzl\u00e9s v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t, a klasszicizmus bek\u00f6sz\u00f6nt\u00e9t a sz\u00e1zad v\u00e9ge fel\u00e9 a f\u00fcz\u00e9rd\u00edszes, szalagcsokros, sz\u00e9piafest\u00e9s\u0171 darabok megjelen\u00e9se j\u00f3l jelzi. A tatai gy\u00e1r term\u00e9kei a rokok\u00f3 \u00edvelt form\u00e1it\u00f3l a lehiggad\u00f3 copfon kereszt\u00fcl a biedermeier formavil\u00e1g\u00e1ig jutnak el. \u00a0 Az ifj\u00fa Kuny a fest\u00e9shez, modellk\u00e9sz\u00edt\u00e9shez egyar\u00e1nt \u00e9rt\u0151, sokoldal\u00faan k\u00e9pzett arkanista volt. Anyja, Frank Krisztina mellett nagy szerepet kapott a gy\u00e1r ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1ban, \u00e9s mag\u00e1t \u2013 joggal \u2013 a tatai gy\u00e1r igazgat\u00f3j\u00e1nak titul\u00e1lta. Bizony\u00e1ra a tatai gy\u00e1rban l\u00e1tta j\u00f6v\u0151j\u00e9t ezekben az \u00e9vekben. Nem der\u00fcl ki pontosan, mi\u00e9rt jel\u00f6li ki Frank Krisztina m\u00e9gis ut\u00f3dj\u00e1ul a gy\u00e1r vezet\u00e9s\u00e9ben Hermann Ter\u00e9zi\u00e1t, m\u00e1sodik h\u00e1zass\u00e1g\u00e1b\u00f3l sz\u00fcletett gyermek\u00e9t, s mi\u00e9rt szor\u00edtja ki Kuny Domokost, a magasan k\u00e9pzett, k\u00eds\u00e9rletez\u0151 kedv\u0171, tehets\u00e9ges keramikust. Mindenesetre Frank Krisztina \u00e9s fia az \u00farisz\u00e9k el\u0151tt pereskednek, Kuny jogos jussak\u00e9nt k\u00f6veteli a tatai gy\u00e1rat, de m\u00e9gsem kapja meg. Hermann Ter\u00e9zia gazdag keresked\u0151 f\u00e9rje, Schl\u00f6gl J\u00e1nos Gy\u00f6rgy mellett, tulajdonk\u00e9ppen egyed\u00fcl vezeti a tatai gy\u00e1rat a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedekben, anyj\u00e1\u00e9hoz hasonl\u00f3 sikerrel. Kuny 1784-ben elhagyja Tat\u00e1t \u00e9s soha nem t\u00e9r vissza. Az otthon\u00e1t, \u00e9s m\u0171v\u00e9szi elk\u00e9pzel\u00e9seit, boldogul\u00e1s\u00e1t elhagyni k\u00e9nyszer\u00fcl\u0151 Kuny Domokos 1784-ben a pang\u00f3 b\u00e9csi porcel\u00e1ngy\u00e1r vezet\u00e9s\u00e9t p\u00e1ly\u00e1zta meg. Az el\u00e1rverez\u00e9s el\u0151tt \u00e1ll\u00f3 b\u00e9csi gy\u00e1r megment\u00e9s\u00e9re, mint \u201etatai gy\u00e1rigazgat\u00f3\u201d, r\u00e9szletes tervezetet ny\u00fajtott be. Aj\u00e1nlat\u00e1t a b\u00e9csi udvar nem vette komolyan. \u00a0 Ekkor Kuny nagy l\u00e9legzet\u0171 v\u00e1llalkoz\u00e1sba fog: a hihetetlen fejl\u0151d\u00e9s \u00e9s iparosod\u00e1s k\u00fcsz\u00f6b\u00e9n \u00e1ll\u00f3 Bud\u00e1n fajanszgy\u00e1rat alap\u00edt. A Krisztinav\u00e1rosban szerencs\u00e9sen v\u00e1s\u00e1rolt telek k\u00f6zel\u00e9ben agyagb\u00e1ny\u00e1k \u00e1lltak rendelkez\u00e9sre, az \u00e9get\u00e9shez b\u0151ven volt fa, a telek mellett foly\u00f3 \u00d6rd\u00f6g\u00e1rok vize n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen volt a termel\u00e9shez. Kuny kiv\u00e1l\u00f3 felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9g\u00e9t bizony\u00edtja, hogy a gy\u00e1r m\u0171k\u00f6d\u00e9se hamarosan sikeres lesz; Kunynak nincsenek massza- \u00e9s m\u00e1zk\u00e9sz\u00edt\u00e9si, \u00e9get\u00e9si neh\u00e9zs\u00e9gei, k\u00f6lts\u00e9ges k\u00eds\u00e9rletei. \u201eAz itt gy\u00e1rtott ed\u00e9nyn\u00e9l sz\u00e9p el\u0151menetelt \u00e9s mind jobban n\u00f6veked\u0151 forgalmat tud felmutatni\u201d \u2013 \u00edrja jelent\u00e9s\u00e9t m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9r\u0151l a v\u00e1rosi tan\u00e1cs 1787-ben. Term\u00e9keire 1792-ben gy\u00e1rt\u00e1si privil\u00e9giumot nyert. Kuny Domokos hamarosan a budai polg\u00e1rs\u00e1g tekint\u00e9lyes tagja, j\u00f3m\u00f3d\u00fa polg\u00e1r lesz, szalonj\u00e1ban tiszteket, v\u00e1rosi hivatalnokokat, \u00edr\u00f3kat l\u00e1t vend\u00e9g\u00fcl. \u00a0 Term\u00e9kei a tatai gy\u00e1r m\u0171v\u00e9szeti tendenci\u00e1it, t\u00f6rekv\u00e9seit folytatj\u00e1k. Itt is megjelennek a sz\u00ednes r\u00f3zsacsokros dekorok, a rokok\u00f3 ed\u00e9nyform\u00e1k, \u00e9s Bud\u00e1n is megtal\u00e1ljuk a Strasbourgb\u00f3l hozott, Holicsr\u00f3l \u00e1t\u00fcltetett, Tat\u00e1n begyakorolt k\u00e1posztafej t\u00e1lakat, k\u00e1posztalev\u00e9l t\u00e1ny\u00e9rokat. A r\u00e1kos t\u00e1lakat Tat\u00e1n val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a tatai gy\u00e1r kiv\u00e1l\u00f3 szobr\u00e1sza, Schweiger Antal mint\u00e1zta \u00e9leth\u0171re. Bud\u00e1n is k\u00e9sz\u00fclt r\u00e1kos t\u00e1ny\u00e9r, a tataival veteked\u0151 min\u0151s\u00e9gben, de ez m\u00e1s k\u00e9z al\u00f3l ker\u00fclhetett ki. A budai gy\u00e1r alkalmazottai k\u00f6z\u00f6tt vannak tatai, s\u0151t holicsi mesterek is, akiknek munk\u00e1j\u00e1t, kifog\u00e1stalan tud\u00e1s\u00e1val, a sokoldal\u00faan k\u00e9pzett Kuny ir\u00e1ny\u00edtotta. \u00a0 A gy\u00e1r m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek kezdet\u00e9n, 1780-90 t\u00e1j\u00e1n egy \u00faj korst\u00edlus, a klasszicizmus nyit\u00e1ny\u00e1t jelent\u0151 copf terjedt el. Az ed\u00e9nyform\u00e1k leegyszer\u0171s\u00f6dtek, a gerezdelt ed\u00e9nytestek sim\u00e1v\u00e1, hengeress\u00e9 v\u00e1ltak, a sz\u00ednes d\u00edsz\u00edtm\u00e9nyek pedig egysz\u00ednfest\u00e9s\u0171 f\u00fcz\u00e9reknek, szalagcsokroknak adt\u00e1k \u00e1t hely\u00fcket. Kuny gy\u00e1r\u00e1nak term\u00e9kei jobb\u00e1ra e lehiggad\u00f3, copf \u00edzl\u00e9st k\u00e9pviselik. Az ed\u00e9nyek form\u00e1inak \u00e9s fest\u00e9s\u00e9nek egyszer\u0171s\u00e9ge a st\u00edlusorient\u00e1ci\u00f3n k\u00edv\u00fcl annak is betudhat\u00f3, hogy Kuny vev\u0151k\u00f6re nem a f\u0151\u00fari r\u00e9tegb\u0151l, hanem Bud\u00e1n a v\u00e1rosi polg\u00e1rs\u00e1gb\u00f3l ker\u00fclt ki. A tatai \u00e9s budai ed\u00e9nyek e k\u00e9t t\u00e9nyez\u0151 (a korst\u00edlus id\u0151beli k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gb\u0151l t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sa \u00e9s a v\u00e1rosi k\u00f6rnyezet, amely a vev\u0151k\u00f6rben nyilv\u00e1nul meg) miatt t\u00e9rnek el n\u00e9mileg egym\u00e1st\u00f3l. \u00a0 Kuny a fajansz mellett k\u0151ed\u00e9nyt (\u201edanzigi ed\u00e9nyt\u201d) is gy\u00e1rtott. A fajanszgy\u00e1rak (Holics \u00e9s Tata is) a 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n sorra t\u00e9rtek \u00e1t az angol k\u0151ed\u00e9ny gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1ra, amely a korszak keresett, divatos ker\u00e1miafajt\u00e1ja volt. A k\u0151ed\u00e9ny pr\u00e9skorongon, form\u00e1ba nyomva k\u00e9sz\u00fcl. A sz\u00fcrk\u00e9s, t\u00f6m\u00f6r, v\u00e9kony ed\u00e9nytest festhet\u0151, fel\u00fclet\u00e9re v\u00e9g\u00fcl \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3 m\u00e1z borul. Az ig\u00e9nyes k\u0151ed\u00e9ny darabok plasztikusan form\u00e1ltak, \u00e1tt\u00f6rten d\u00edsz\u00edtettek. Kuny k\u0151ed\u00e9nyei min\u0151s\u00e9gileg kifog\u00e1stalan term\u00e9kek. A budai gy\u00e1rban k\u00e9sz\u00fclt \u00fan. m\u00e1rv\u00e1ny fajansz is, amely a keramikus saj\u00e1t fejleszt\u00e9s\u0171 ker\u00e1mia nyersanyaga volt. Ez a p\u00e1ratlanul eleg\u00e1ns megjelen\u00e9s\u0171 ker\u00e1miafajta igaz\u00e1b\u00f3l k\u0151ed\u00e9ny, amely nemcsak fel\u00fclet\u00e9ben, de anyag\u00e1ban is a v\u00f6r\u00f6sm\u00e1rv\u00e1ny erezetts\u00e9g\u00e9t ut\u00e1nozza. \u00a0 A nap\u00f3leoni h\u00e1bor\u00fak miatt fell\u00e9p\u0151 \u00f3n- \u00e9s \u00f3lomhi\u00e1ny v\u00e1ls\u00e1gba sodorta Kuny saj\u00e1t erej\u00e9b\u0151l fenntartott gy\u00e1r\u00e1t is. Ekkor egy \u00fajabb, zseni\u00e1lis tal\u00e1lm\u00e1nnyal \u00e1llt el\u0151:<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"site-sidebar-layout":"no-sidebar","site-content-layout":"","ast-site-content-layout":"full-width-container","site-content-style":"default","site-sidebar-style":"default","ast-global-header-display":"","ast-banner-title-visibility":"","ast-main-header-display":"","ast-hfb-above-header-display":"","ast-hfb-below-header-display":"","ast-hfb-mobile-header-display":"","site-post-title":"disabled","ast-breadcrumbs-content":"","ast-featured-img":"disabled","footer-sml-layout":"","ast-disable-related-posts":"","theme-transparent-header-meta":"","adv-header-id-meta":"","stick-header-meta":"","header-above-stick-meta":"","header-main-stick-meta":"","header-below-stick-meta":"","astra-migrate-meta-layouts":"default","ast-page-background-enabled":"default","ast-page-background-meta":{"desktop":{"background-color":"var(--ast-global-color-4)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"tablet":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"mobile":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""}},"ast-content-background-meta":{"desktop":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"tablet":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"mobile":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""}},"footnotes":""},"wf_page_folders":[91],"class_list":["post-6829","page","type-page","status-publish","hentry"],"publishpress_future_workflow_manual_trigger":{"enabledWorkflows":[]},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/kunymuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/6829","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/kunymuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/kunymuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kunymuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kunymuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=6829"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/kunymuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/6829\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":7701,"href":"https:\/\/kunymuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/6829\/revisions\/7701"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/kunymuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=6829"}],"wp:term":[{"taxonomy":"wf_page_folders","embeddable":true,"href":"https:\/\/kunymuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fwf_page_folders&post=6829"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}