{"id":1109,"date":"2024-05-21T01:11:52","date_gmt":"2024-05-20T23:11:52","guid":{"rendered":"https:\/\/uj.kunymuzeum.hu\/?page_id=1109"},"modified":"2024-05-21T01:12:07","modified_gmt":"2024-05-20T23:12:07","slug":"honlap-mutargya-madar-az-agon-virag-a-fakon","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/kunymuzeum.hu\/?page_id=1109","title":{"rendered":"Honlap m\u0171t\u00e1rgya &#8211; Mad\u00e1r az \u00e1gon, vir\u00e1g a f\u00e1kon"},"content":{"rendered":"\t\t<div data-elementor-type=\"wp-page\" data-elementor-id=\"1109\" class=\"elementor elementor-1109\">\n\t\t\t\t<div class=\"elementor-element elementor-element-0518406 e-flex e-con-boxed wpr-column-slider-no wpr-equal-height-no e-con e-parent\" data-id=\"0518406\" data-element_type=\"container\" data-e-type=\"container\">\n\t\t\t\t\t<div class=\"e-con-inner\">\n\t\t\t\t<div class=\"elementor-element elementor-element-30221c4 elementor-widget elementor-widget-text-editor\" data-id=\"30221c4\" data-element_type=\"widget\" data-e-type=\"widget\" data-widget_type=\"text-editor.default\">\n\t\t\t\t<div class=\"elementor-widget-container\">\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t<h5>a honlap m\u0171t\u00e1rgya<\/h5><p><a role=\"button\" href=\"http:\/\/kunymuzeum.hu\/virtualis-kiallatas\/\"><br \/>VISSZA<br \/><\/a><\/p><h2>Mad\u00e1r az \u00e1gon, vir\u00e1g a f\u00e1kon<\/h2><p><a href=\"http:\/\/kunymuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/02\/IMG_4515.jpg\" data-elementor-open-lightbox=\"default\"><br \/><img fetchpriority=\"high\" decoding=\"async\" src=\"http:\/\/kunymuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/02\/IMG_4515.jpg\" sizes=\"(max-width: 944px) 100vw, 944px\" srcset=\"http:\/\/kunymuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/02\/IMG_4515.jpg 944w, http:\/\/kunymuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/02\/IMG_4515-300x244.jpg 300w, http:\/\/kunymuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/02\/IMG_4515-768x625.jpg 768w\" alt=\"\" width=\"944\" height=\"768\" \/> <\/a><\/p><h5>a m\u0171t\u00e1rgyr\u00f3l<\/h5><p>A sz\u00fcrke febru\u00e1rban m\u00e1r csak azon j\u00e1r az ember esze, hogyan szabadulhatna meg a t\u00e9lt\u0151l. T\u00e9l\u0171z\u0151 n\u00e9pszok\u00e1sok, egyszer\u0171 mond\u00f3k\u00e1k tartj\u00e1k benn\u00fcnk a lelket. Esz\u00fcnkbe jut a tavaszi vir\u00e1g, a tavaszi mad\u00e1rdal, s err\u0151l gy\u0171jtem\u00e9ny\u00fcnk egy kedves darabja, egy talpas gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6st\u00e1l, a tatai Fischer-gy\u00e1rb\u00f3l.<\/p><p>Fischer M\u00f3zes \u00c1ron \u00e9s fia, K\u00e1roly, majd ennek fia, Art\u00far vezett\u00e9k v\u00e1ltakoz\u00f3 sikerrel a tatai k\u0151ed\u00e9nygy\u00e1rat 1824-t\u0151l majd egy \u00e9vsz\u00e1zadon \u00e1t. A gy\u00e1r term\u00e9kei nagyon jellegzetesek: az egyszer\u0171 h\u00e1ziker\u00e1mi\u00e1n m\u00e9g a fajanszed\u00e9nyek \u00e9s a b\u00e9csi porcel\u00e1ngy\u00e1r darabjainak hat\u00e1sa is megfigyelhet\u0151, a d\u00edszv\u00e1z\u00e1k, d\u00edszt\u00e1lak legink\u00e1bb a Zsolnay- \u00e9s Fischer Ign\u00e1c-f\u00e9le orientaliz\u00e1l\u00f3 luxusdarabokat pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k m\u00e1solni. \u00c1ltal\u00e1ban vajsz\u00edn\u0171 alapon jelenik meg a sz\u00ednes ornamentika. A tatai gy\u00e1rnak jellegzetes sz\u00ednk\u00e9szlete volt, a vastag doh\u00e1nybarna, az az\u00fark\u00e9k \u00e9s az \u00e1ttetsz\u0151 bord\u00f3i v\u00f6r\u00f6s volt a legjellegzetesebb \u00e1rnyalat.<\/p><p>Tal\u00e1n \u00e9ppen a tavaszra gondolt a fest\u0151, amikor a vir\u00e1gos \u00e1gon \u00fcl\u0151 madarat a gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6st\u00e1l \u00f6bl\u00e9ben meg\u00f6r\u00f6k\u00edtette. A dekor teljesen egyedi, ez\u00fattal (hacsak nem a holland csend\u00e9letekre gondolt) nem k\u00f6vet el\u0151k\u00e9pet a fest\u0151, a fel\u00fcletet h\u00edmz\u00e9s-szer\u0171en bor\u00edt\u00f3, \u00e9s csak egy k\u00e9pzeletbeli term\u00e9szetrajz szerint magyar\u00e1zhat\u00f3 fl\u00f3ra \u00e9s fauna az \u0151 lelem\u00e9nye. A fest\u00e9kfoltokat rajzos kont\u00farral \u00e9s bels\u0151 rajzzal er\u0151s\u00edtette meg a mester. A b\u00e1jos, naiv rajzi vil\u00e1g f\u0151szerepl\u0151je az \u00e1gon, szemb\u0151l \u00e1br\u00e1zolt mad\u00e1rka. Itt leplez\u0151dnek le igaz\u00e1n mester\u00fcnk rajzi felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9g\u00e9nek hi\u00e1nyoss\u00e1gai, a mad\u00e1r szemb\u0151l val\u00f3 \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ra egy\u00e9bk\u00e9nt nem is igen tal\u00e1lunk p\u00e9ld\u00e1t a klasszikus m\u0171v\u00e9szetben, nem v\u00e9letlen\u00fcl. A darab d\u00edsz\u00edtm\u00e9nye ennek ellen\u00e9re elragad\u00f3, \u00f6r\u00f6mmel teli, kedves minta, amely \u00edgy, tavasz k\u00f6zeledt\u00e9vel minden provincializmus\u00e1val egy\u00fctt is belopja mag\u00e1t a sz\u00edv\u00fcnkbe.<\/p>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>a honlap m\u0171t\u00e1rgya VISSZA Mad\u00e1r az \u00e1gon, vir\u00e1g a f\u00e1kon a m\u0171t\u00e1rgyr\u00f3l A sz\u00fcrke febru\u00e1rban m\u00e1r csak azon j\u00e1r az ember esze, hogyan szabadulhatna meg a t\u00e9lt\u0151l. T\u00e9l\u0171z\u0151 n\u00e9pszok\u00e1sok, egyszer\u0171 mond\u00f3k\u00e1k tartj\u00e1k benn\u00fcnk a lelket. Esz\u00fcnkbe jut a tavaszi vir\u00e1g, a tavaszi mad\u00e1rdal, s err\u0151l gy\u0171jtem\u00e9ny\u00fcnk egy kedves darabja, egy talpas gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6st\u00e1l, a tatai Fischer-gy\u00e1rb\u00f3l. Fischer M\u00f3zes \u00c1ron \u00e9s fia, K\u00e1roly, majd ennek fia, Art\u00far vezett\u00e9k v\u00e1ltakoz\u00f3 sikerrel a tatai k\u0151ed\u00e9nygy\u00e1rat 1824-t\u0151l majd egy \u00e9vsz\u00e1zadon \u00e1t. A gy\u00e1r term\u00e9kei nagyon jellegzetesek: az egyszer\u0171 h\u00e1ziker\u00e1mi\u00e1n m\u00e9g a fajanszed\u00e9nyek \u00e9s a b\u00e9csi porcel\u00e1ngy\u00e1r darabjainak hat\u00e1sa is megfigyelhet\u0151, a d\u00edszv\u00e1z\u00e1k, d\u00edszt\u00e1lak legink\u00e1bb a Zsolnay- \u00e9s Fischer Ign\u00e1c-f\u00e9le orientaliz\u00e1l\u00f3 luxusdarabokat pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k m\u00e1solni. \u00c1ltal\u00e1ban vajsz\u00edn\u0171 alapon jelenik meg a sz\u00ednes ornamentika. A tatai gy\u00e1rnak jellegzetes sz\u00ednk\u00e9szlete volt, a vastag doh\u00e1nybarna, az az\u00fark\u00e9k \u00e9s az \u00e1ttetsz\u0151 bord\u00f3i v\u00f6r\u00f6s volt a legjellegzetesebb \u00e1rnyalat. Tal\u00e1n \u00e9ppen a tavaszra gondolt a fest\u0151, amikor a vir\u00e1gos \u00e1gon \u00fcl\u0151 madarat a gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6st\u00e1l \u00f6bl\u00e9ben meg\u00f6r\u00f6k\u00edtette. A dekor teljesen egyedi, ez\u00fattal (hacsak nem a holland csend\u00e9letekre gondolt) nem k\u00f6vet el\u0151k\u00e9pet a fest\u0151, a fel\u00fcletet h\u00edmz\u00e9s-szer\u0171en bor\u00edt\u00f3, \u00e9s csak egy k\u00e9pzeletbeli term\u00e9szetrajz szerint magyar\u00e1zhat\u00f3 fl\u00f3ra \u00e9s fauna az \u0151 lelem\u00e9nye. A fest\u00e9kfoltokat rajzos kont\u00farral \u00e9s bels\u0151 rajzzal er\u0151s\u00edtette meg a mester. A b\u00e1jos, naiv rajzi vil\u00e1g f\u0151szerepl\u0151je az \u00e1gon, szemb\u0151l \u00e1br\u00e1zolt mad\u00e1rka. Itt leplez\u0151dnek le igaz\u00e1n mester\u00fcnk rajzi felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9g\u00e9nek hi\u00e1nyoss\u00e1gai, a mad\u00e1r szemb\u0151l val\u00f3 \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ra egy\u00e9bk\u00e9nt nem is igen tal\u00e1lunk p\u00e9ld\u00e1t a klasszikus m\u0171v\u00e9szetben, nem v\u00e9letlen\u00fcl. A darab d\u00edsz\u00edtm\u00e9nye ennek ellen\u00e9re elragad\u00f3, \u00f6r\u00f6mmel teli, kedves minta, amely \u00edgy, tavasz k\u00f6zeledt\u00e9vel minden provincializmus\u00e1val egy\u00fctt is belopja mag\u00e1t a sz\u00edv\u00fcnkbe.<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"site-sidebar-layout":"no-sidebar","site-content-layout":"","ast-site-content-layout":"full-width-container","site-content-style":"default","site-sidebar-style":"default","ast-global-header-display":"","ast-banner-title-visibility":"","ast-main-header-display":"","ast-hfb-above-header-display":"","ast-hfb-below-header-display":"","ast-hfb-mobile-header-display":"","site-post-title":"disabled","ast-breadcrumbs-content":"","ast-featured-img":"disabled","footer-sml-layout":"","ast-disable-related-posts":"","theme-transparent-header-meta":"","adv-header-id-meta":"","stick-header-meta":"","header-above-stick-meta":"","header-main-stick-meta":"","header-below-stick-meta":"","astra-migrate-meta-layouts":"default","ast-page-background-enabled":"default","ast-page-background-meta":{"desktop":{"background-color":"var(--ast-global-color-4)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"tablet":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"mobile":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""}},"ast-content-background-meta":{"desktop":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"tablet":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"mobile":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""}},"footnotes":""},"wf_page_folders":[],"class_list":["post-1109","page","type-page","status-publish","hentry"],"publishpress_future_workflow_manual_trigger":{"enabledWorkflows":[]},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/kunymuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/1109","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/kunymuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/kunymuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kunymuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kunymuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1109"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/kunymuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/1109\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1113,"href":"https:\/\/kunymuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/1109\/revisions\/1113"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/kunymuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1109"}],"wp:term":[{"taxonomy":"wf_page_folders","embeddable":true,"href":"https:\/\/kunymuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fwf_page_folders&post=1109"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}