{"id":1057,"date":"2024-05-21T01:02:43","date_gmt":"2024-05-20T23:02:43","guid":{"rendered":"https:\/\/uj.kunymuzeum.hu\/?page_id=1057"},"modified":"2024-05-21T01:03:00","modified_gmt":"2024-05-20T23:03:00","slug":"honlap-mutargya-fo-kutya","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/kunymuzeum.hu\/?page_id=1057","title":{"rendered":"Honlap m\u0171t\u00e1rgya – „F\u00f3-kutya”"},"content":{"rendered":"\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t
a honlap m\u0171t\u00e1rgya<\/h5>


VISSZA
<\/a><\/p>

„f\u00f3-kutya”<\/h2>


\"\" <\/a>
Megoszt\u00e1s<\/a><\/p>

a m\u0171t\u00e1rgyr\u00f3l<\/h5>

A k\u00ednai \u00faj\u00e9v vagy hold\u00faj\u00e9v (k\u00ednaiul: \u6625\u8282, csuncsie, \u201etavasz\u00fcnnep\u201d) a vil\u00e1g n\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek egynegyede sz\u00e1m\u00e1ra az \u00e9v legnagyobb \u00fcnnepe, \u00e9s nem csak K\u00edn\u00e1ban, de Kelet-\u00c1zsia m\u00e1s orsz\u00e1gaiban is \u00fcnneplik. 2020-ban janu\u00e1r 25-\u00e9n \u00fcnneplik a k\u00ednai \u00faj\u00e9vet, amellyel egyben kezdet\u00e9t veszi a patk\u00e1ny \u00e9ve. Az \u00fcnnep alkalm\u00e1b\u00f3l fogadj\u00e1k szeretettel a Kuny Domokos M\u00fazeum etnol\u00f3giai gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek egy k\u00fcl\u00f6nleges k\u00ednai t\u00e1rgy\u00e1t a f\u00f3-kuty\u00e1t, amelynek le\u00edr\u00e1s\u00e1ban Mark\u00f3 D\u00e1niel, az ELTE k\u00ednai szakos hallgat\u00f3ja volt seg\u00edts\u00e9g\u00fcnkre. A m\u00fazeum fo- vagy fu-kuty\u00e1ja Juszk\u00f3 B\u00e9la v\u00e9rtesacsai fest\u0151m\u0171v\u00e9sz hagyat\u00e9k\u00e1b\u00f3l 1968-ban ker\u00fclt a Kuny Domokos M\u00fazeum etnol\u00f3giai gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9be. A m\u0171v\u00e9sz a tur\u00e1ni gondolat jegy\u00e9ben utazott, \u00e9s sz\u00e1mos t\u00e1rgyat gy\u0171jt\u00f6tt a rokonnak tartott K\u00f6zel-, s T\u00e1vol-keleti n\u00e9pekt\u0151l. Munk\u00e1ss\u00e1ga \u00e1ltal festm\u00e9nyei mellett a m\u00fazeum nemzetk\u00f6zi szinten is sz\u00e1mon tartott t\u00e1rgyakat \u0151riz az Oszm\u00e1n Birodalom ter\u00fclet\u00e9r\u0151l, Perzsi\u00e1b\u00f3l, K\u00edn\u00e1b\u00f3l, Indon\u00e9zi\u00e1b\u00f3l valamint Jap\u00e1nb\u00f3l.<\/p>

A fu kutya, eredetileg k\u0151oroszl\u00e1n a k\u00ednai kult\u00fara egyik meghat\u00e1roz\u00f3 alakja. Eredetileg a f\u0151kapuk k\u00e9t oldal\u00e1n \u00fcl k\u00e9t k\u0151oroszl\u00e1n, szerep\u00fck a h\u00e1z \u00e9s a csal\u00e1d v\u00e9delmez\u00e9se az \u00e1rt\u00f3 szellemek ellen. Az eredeti feloszt\u00e1s szerint a kapu bal oldal\u00e1n az anyaoroszl\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3, aki a karmai alatt egy k\u00f6ly\u00f6koroszl\u00e1nt tart, a kapu jobb oldal\u00e1n pedig az apaoroszl\u00e1n, aki egy g\u00f6mb\u00f6t tart a karmai alatt, amelynek szimbolikus jelent\u00e9se a birodalom k\u00e9zben tart\u00e1sa. A k\u00ednai Ming-dinaszti\u00e1ban (1368\u20131644) ezeknek az oroszl\u00e1noknak a t\u00f6bbs\u00e9ge m\u00e9g k\u0151b\u0151l k\u00e9sz\u00fclt, azonban az ezt k\u00f6vet\u0151 Csing-dinaszti\u00e1ban (1644\u20131912) m\u00e1r gyakoribb volt a bronzb\u00f3l val\u00f3 \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa.<\/p>

Az oroszl\u00e1n eredetileg nem \u0151shonos \u00e1llat K\u00edn\u00e1ban, eredeti \u00e9l\u0151helye Afrika \u00e9s India. K\u00edn\u00e1ba az oroszl\u00e1n a Han-korban, Vu cs\u00e1sz\u00e1r uralkod\u00e1s\u00e1nak a legv\u00e9g\u00e9n (i. sz. 87-ben) \u00e9rkezett a mai Ir\u00e1n ter\u00fclet\u00e9r\u0151l. \u00dagy tartott\u00e1k ekkor, hogy az oroszl\u00e1n a nyugati kult\u00far\u00e1ban az \u00e1llatok kir\u00e1lya, \u00edgy a k\u00ednaiak sz\u00e1m\u00e1ra is szerencs\u00e9t hozhat. \u00cdgy teh\u00e1t a Han \u00e9s a k\u00e9s\u0151bbi Tang-dinaszti\u00e1ban (618\u2013907) m\u00e1r \u00e1br\u00e1zolni kezdt\u00e9k az oroszl\u00e1nokat, azonban ekkor m\u00e9g alakjuk nagyban elt\u00e9rt a k\u00e9s\u0151bbi, Ming \u00e9s Csing-koriak\u00e9t\u00f3l. Kapu\u0151rz\u00e9sre a Tang-kor v\u00e9g\u00e9t\u0151l kezd\u0151d\u0151en alkalmazt\u00e1k \u0151ket, eleinte talapzat n\u00e9lk\u00fcl, azonban a Szung-kort\u00f3l (960\u20131279) m\u00e1r talpazattal. Az oroszl\u00e1nokat mindm\u00e1ig haszn\u00e1lj\u00e1k templomok, hivatali \u00e9p\u00fcletek bej\u00e1ratai el\u0151tt, valamint \u00e9ttermek bej\u00e1rat\u00e1n\u00e1l is.<\/p>

A m\u0171t\u00e1rgy magyar le\u00edr\u00e1s\u00e1ban a f\u00f3 kutya n\u00e9v szerepel. Ennek az oka, hogy az angol nyelvter\u00fcleten elterjedt \u201efoo dog\u201d kifejez\u00e9st magyaros\u00edtott\u00e1k, nem l\u00e9v\u00e9n tekintettel arra, hogy a foo sz\u00f3 hossz\u00fa \u00fa hanggal ejtend\u0151. M\u00fazeumunk t\u00e1rgya egykor val\u00f3sz\u00edn\u0171leg egy posztamensen \u00e1llt mells\u0151 l\u00e1baival felt\u00e1maszkodva valamire. Erre utal furcsa tart\u00e1sa, kidolgozatlan h\u00e1ts\u00f3 l\u00e1ba \u00e9s fark\u00e1nak h\u00e1ts\u00f3 r\u00e9sze, amely val\u00f3sz\u00edn\u0171leg eredeti hely\u00e9n nem l\u00e1tszott. Figyelemfelkelt\u0151 m\u00e9g a kicsit jobban behajl\u00edtott bal mells\u0151 l\u00e1ba, ebben tal\u00e1n egykor a f\u00f6ldg\u00f6mb\u00f6t tarthatta, amely az apaoroszl\u00e1n jelk\u00e9pe. A m\u0171t\u00e1rgy h\u00e1t\u00e1n egy nagy m\u00e9ret\u0171 t\u00e9glalap alak\u00fa r\u00e9s tal\u00e1lhat\u00f3, amely esetlegesen egy a f\u00fcst\u00f6l\u0151tart\u00f3 helye lehetett. Ebb\u0151l ak\u00e1r arra is k\u00f6vetkeztethet\u00fcnk, hogy a m\u0171v\u00e9sz egy k\u00ednai templom olt\u00e1r\u00e1nak d\u00edsz\u00e9t hozhatta el Magyarorsz\u00e1gra.<\/p>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

a honlap m\u0171t\u00e1rgya VISSZA „f\u00f3-kutya” Megoszt\u00e1s a m\u0171t\u00e1rgyr\u00f3l A k\u00ednai \u00faj\u00e9v vagy hold\u00faj\u00e9v (k\u00ednaiul: \u6625\u8282, csuncsie, \u201etavasz\u00fcnnep\u201d) a vil\u00e1g n\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek egynegyede sz\u00e1m\u00e1ra az \u00e9v legnagyobb \u00fcnnepe, \u00e9s nem csak K\u00edn\u00e1ban, de Kelet-\u00c1zsia m\u00e1s orsz\u00e1gaiban is \u00fcnneplik. 2020-ban janu\u00e1r 25-\u00e9n \u00fcnneplik a k\u00ednai \u00faj\u00e9vet, amellyel egyben kezdet\u00e9t veszi a patk\u00e1ny \u00e9ve. Az \u00fcnnep alkalm\u00e1b\u00f3l fogadj\u00e1k szeretettel a Kuny Domokos M\u00fazeum etnol\u00f3giai gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek egy k\u00fcl\u00f6nleges k\u00ednai t\u00e1rgy\u00e1t a f\u00f3-kuty\u00e1t, amelynek le\u00edr\u00e1s\u00e1ban Mark\u00f3 D\u00e1niel, az ELTE k\u00ednai szakos hallgat\u00f3ja volt seg\u00edts\u00e9g\u00fcnkre. A m\u00fazeum fo- vagy fu-kuty\u00e1ja Juszk\u00f3 B\u00e9la v\u00e9rtesacsai fest\u0151m\u0171v\u00e9sz hagyat\u00e9k\u00e1b\u00f3l 1968-ban ker\u00fclt a Kuny Domokos M\u00fazeum etnol\u00f3giai gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9be. A m\u0171v\u00e9sz a tur\u00e1ni gondolat jegy\u00e9ben utazott, \u00e9s sz\u00e1mos t\u00e1rgyat gy\u0171jt\u00f6tt a rokonnak tartott K\u00f6zel-, s T\u00e1vol-keleti n\u00e9pekt\u0151l. Munk\u00e1ss\u00e1ga \u00e1ltal festm\u00e9nyei mellett a m\u00fazeum nemzetk\u00f6zi szinten is sz\u00e1mon tartott t\u00e1rgyakat \u0151riz az Oszm\u00e1n Birodalom ter\u00fclet\u00e9r\u0151l, Perzsi\u00e1b\u00f3l, K\u00edn\u00e1b\u00f3l, Indon\u00e9zi\u00e1b\u00f3l valamint Jap\u00e1nb\u00f3l. A fu kutya, eredetileg k\u0151oroszl\u00e1n a k\u00ednai kult\u00fara egyik meghat\u00e1roz\u00f3 alakja. Eredetileg a f\u0151kapuk k\u00e9t oldal\u00e1n \u00fcl k\u00e9t k\u0151oroszl\u00e1n, szerep\u00fck a h\u00e1z \u00e9s a csal\u00e1d v\u00e9delmez\u00e9se az \u00e1rt\u00f3 szellemek ellen. Az eredeti feloszt\u00e1s szerint a kapu bal oldal\u00e1n az anyaoroszl\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3, aki a karmai alatt egy k\u00f6ly\u00f6koroszl\u00e1nt tart, a kapu jobb oldal\u00e1n pedig az apaoroszl\u00e1n, aki egy g\u00f6mb\u00f6t tart a karmai alatt, amelynek szimbolikus jelent\u00e9se a birodalom k\u00e9zben tart\u00e1sa. A k\u00ednai Ming-dinaszti\u00e1ban (1368\u20131644) ezeknek az oroszl\u00e1noknak a t\u00f6bbs\u00e9ge m\u00e9g k\u0151b\u0151l k\u00e9sz\u00fclt, azonban az ezt k\u00f6vet\u0151 Csing-dinaszti\u00e1ban (1644\u20131912) m\u00e1r gyakoribb volt a bronzb\u00f3l val\u00f3 \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa. Az oroszl\u00e1n eredetileg nem \u0151shonos \u00e1llat K\u00edn\u00e1ban, eredeti \u00e9l\u0151helye Afrika \u00e9s India. K\u00edn\u00e1ba az oroszl\u00e1n a Han-korban, Vu cs\u00e1sz\u00e1r uralkod\u00e1s\u00e1nak a legv\u00e9g\u00e9n (i. sz. 87-ben) \u00e9rkezett a mai Ir\u00e1n ter\u00fclet\u00e9r\u0151l. \u00dagy tartott\u00e1k ekkor, hogy az oroszl\u00e1n a nyugati kult\u00far\u00e1ban az \u00e1llatok kir\u00e1lya, \u00edgy a k\u00ednaiak sz\u00e1m\u00e1ra is szerencs\u00e9t hozhat. \u00cdgy teh\u00e1t a Han \u00e9s a k\u00e9s\u0151bbi Tang-dinaszti\u00e1ban (618\u2013907) m\u00e1r \u00e1br\u00e1zolni kezdt\u00e9k az oroszl\u00e1nokat, azonban ekkor m\u00e9g alakjuk nagyban elt\u00e9rt a k\u00e9s\u0151bbi, Ming \u00e9s Csing-koriak\u00e9t\u00f3l. Kapu\u0151rz\u00e9sre a Tang-kor v\u00e9g\u00e9t\u0151l kezd\u0151d\u0151en alkalmazt\u00e1k \u0151ket, eleinte talapzat n\u00e9lk\u00fcl, azonban a Szung-kort\u00f3l (960\u20131279) m\u00e1r talpazattal. Az oroszl\u00e1nokat mindm\u00e1ig haszn\u00e1lj\u00e1k templomok, hivatali \u00e9p\u00fcletek bej\u00e1ratai el\u0151tt, valamint \u00e9ttermek bej\u00e1rat\u00e1n\u00e1l is. A m\u0171t\u00e1rgy magyar le\u00edr\u00e1s\u00e1ban a f\u00f3 kutya n\u00e9v szerepel. Ennek az oka, hogy az angol nyelvter\u00fcleten elterjedt \u201efoo dog\u201d kifejez\u00e9st magyaros\u00edtott\u00e1k, nem l\u00e9v\u00e9n tekintettel arra, hogy a foo sz\u00f3 hossz\u00fa \u00fa hanggal ejtend\u0151. M\u00fazeumunk t\u00e1rgya egykor val\u00f3sz\u00edn\u0171leg egy posztamensen \u00e1llt mells\u0151 l\u00e1baival felt\u00e1maszkodva valamire. Erre utal furcsa tart\u00e1sa, kidolgozatlan h\u00e1ts\u00f3 l\u00e1ba \u00e9s fark\u00e1nak h\u00e1ts\u00f3 r\u00e9sze, amely val\u00f3sz\u00edn\u0171leg eredeti hely\u00e9n nem l\u00e1tszott. Figyelemfelkelt\u0151 m\u00e9g a kicsit jobban behajl\u00edtott bal mells\u0151 l\u00e1ba, ebben tal\u00e1n egykor a f\u00f6ldg\u00f6mb\u00f6t tarthatta, amely az apaoroszl\u00e1n jelk\u00e9pe. A m\u0171t\u00e1rgy h\u00e1t\u00e1n egy nagy m\u00e9ret\u0171 t\u00e9glalap alak\u00fa r\u00e9s tal\u00e1lhat\u00f3, amely esetlegesen egy a f\u00fcst\u00f6l\u0151tart\u00f3 helye lehetett. Ebb\u0151l ak\u00e1r arra is k\u00f6vetkeztethet\u00fcnk, hogy a m\u0171v\u00e9sz egy k\u00ednai templom olt\u00e1r\u00e1nak d\u00edsz\u00e9t hozhatta el Magyarorsz\u00e1gra.<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"site-sidebar-layout":"no-sidebar","site-content-layout":"","ast-site-content-layout":"full-width-container","site-content-style":"default","site-sidebar-style":"default","ast-global-header-display":"","ast-banner-title-visibility":"","ast-main-header-display":"","ast-hfb-above-header-display":"","ast-hfb-below-header-display":"","ast-hfb-mobile-header-display":"","site-post-title":"disabled","ast-breadcrumbs-content":"","ast-featured-img":"disabled","footer-sml-layout":"","ast-disable-related-posts":"","theme-transparent-header-meta":"","adv-header-id-meta":"","stick-header-meta":"","header-above-stick-meta":"","header-main-stick-meta":"","header-below-stick-meta":"","astra-migrate-meta-layouts":"default","ast-page-background-enabled":"default","ast-page-background-meta":{"desktop":{"background-color":"var(--ast-global-color-4)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"tablet":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"mobile":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""}},"ast-content-background-meta":{"desktop":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"tablet":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"mobile":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""}},"footnotes":""},"wf_page_folders":[],"class_list":["post-1057","page","type-page","status-publish","hentry"],"publishpress_future_workflow_manual_trigger":{"enabledWorkflows":[]},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/kunymuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/1057","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/kunymuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/kunymuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kunymuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kunymuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1057"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/kunymuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/1057\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1061,"href":"https:\/\/kunymuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/1057\/revisions\/1061"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/kunymuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1057"}],"wp:term":[{"taxonomy":"wf_page_folders","embeddable":true,"href":"https:\/\/kunymuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fwf_page_folders&post=1057"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}