{"id":1052,"date":"2024-05-21T01:02:05","date_gmt":"2024-05-20T23:02:05","guid":{"rendered":"https:\/\/uj.kunymuzeum.hu\/?page_id=1052"},"modified":"2024-05-21T01:02:25","modified_gmt":"2024-05-20T23:02:25","slug":"honlap-mutargya-wir-sind-eines-volkes-sohne-mindannyian-egy-nep-fiai-vagyunk","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/kunymuzeum.hu\/?page_id=1052","title":{"rendered":"Honlap m\u0171t\u00e1rgya – \u201eWir sind eines Volkes S\u00f6hne\u2026\u201d (\u201eMindannyian egy n\u00e9p fiai vagyunk\u2026\u201d)"},"content":{"rendered":"\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t
a honlap m\u0171t\u00e1rgya<\/h5>


VISSZA
<\/a><\/p>

\u201eWir sind eines Volkes S\u00f6hne\u2026\u201d (\u201eMindannyian egy n\u00e9p fiai vagyunk\u2026\u201d)<\/h2>


\"\" <\/a><\/p>

a m\u0171t\u00e1rgyr\u00f3l<\/h5>

A Bonifert h\u00e1zasp\u00e1r 2019-ben aj\u00e1nd\u00e9kozta a tatai N\u00e9met Nemzetis\u00e9gi M\u00fazeumnak Borovszky Samu \u00e1ltal szerkesztett Magyarorsz\u00e1g v\u00e1rmegy\u00e9i \u00e9s v\u00e1rosai c\u00edm\u0171 sorozat k\u00e9t k\u00f6tet\u00e9t. Magyarorsz\u00e1g v\u00e1rmegy\u00e9i \u00e9s v\u00e1rosai a magyar t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1s egyik legnagyobb v\u00e1llalkoz\u00e1sa volt, v\u00e9g\u00fcl 26 k\u00f6tet k\u00e9sz\u00fclt el bel\u0151le, amelyek, 1896 \u00e9s 1914 k\u00f6z\u00f6tt jelentek meg a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g 1000 \u00e9ves fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak jubileum\u00e1ra.<\/p>

\u00a0<\/p>

A k\u00e9t N\u00e9met Nemzetis\u00e9gi M\u00fazeumnak aj\u00e1nd\u00e9kozott k\u00f6tet: \u201eToront\u00e1l v\u00e1rmegye\u201d, valamint \u201eTemes v\u00e1rmegye \u00e9s Temesv\u00e1r\u201d. Eredeti kiad\u00e1sok, melyek a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g ter\u00fclet\u00e9r\u0151l indultak N\u00e9metorsz\u00e1gba, hogy v\u00e9g\u00fcl egy magyarorsz\u00e1gi m\u00fazeumban tal\u00e1lj\u00e1k meg v\u00e9gs\u0151 \u0151rz\u00e9si hely\u00fcket. A teljes t\u00f6rt\u00e9net egyes r\u00e9szleteit most a Nemzeti \u00d6sszetartoz\u00e1s Napj\u00e1n mutatjuk be a k\u00e9t t\u00e1rggyal egy\u00fctt, bekapcsolva ezzel n\u00e9metorsz\u00e1gi testv\u00e9rv\u00e1rosunk polg\u00e1rait az eml\u00e9kez\u00e9sbe.<\/p>

\u00a0<\/p>

2019-ben Gerlingenben, Tata testv\u00e9rv\u00e1ros\u00e1ban azt \u00fcnnepelt\u00fck, hogy 50 \u00e9ve Gerlingen patron\u00e1lja a Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l El\u0171z\u00f6tt N\u00e9metek Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9t (LdU). Az \u00fcnneps\u00e9gen sz\u00e1mos magyarorsz\u00e1gi n\u00e9met csal\u00e1d vett r\u00e9szt, k\u00f6zt\u00fck a Bonifert h\u00e1zasp\u00e1r, akivel egy \u00e9vvel kor\u00e1bban m\u00e1r \u00e9let\u00fat interj\u00fat k\u00e9sz\u00edtett a tatai m\u00fazeum. A h\u00e1zasp\u00e1r Dunabogd\u00e1nyb\u00f3l sz\u00e1rmazik, 1946-ban \u0171zt\u00e9k el \u0151ket haz\u00e1jukb\u00f3l, el\u0151bb az NDK-ba, majd onnan kalandos \u00faton sz\u00f6ktek meg Nyugat-N\u00e9metorsz\u00e1gba. A Stuttgart melletti Gerlingenben, Tata k\u00e9s\u0151bbi testv\u00e9rv\u00e1ros\u00e1ban tal\u00e1lt\u00e1k meg lakhely\u00fcket. N\u00e9metorsz\u00e1gi testv\u00e9rv\u00e1rosunk k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9ge, hogy sokan tal\u00e1ltak ott \u00faj otthont a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151 \u00fcld\u00f6ztet\u00e9sek idej\u00e9n.<\/p>

\u00a0<\/p>

Frau Lisi Bonifert gerlingeni munkaad\u00f3ja egy egykori b\u00e1n\u00e1ti sv\u00e1b ember lett. A k\u00f6z\u00f6s kultur\u00e1lis gy\u00f6kerek \u00e9s a j\u00f3 kapcsolat eredm\u00e9nye, hogy Frau Bonifert a k\u00e9t \u201eMagyarorsz\u00e1g v\u00e1rmegy\u00e9i \u00e9s v\u00e1rosai\u201d k\u00f6tetet megkapta f\u0151n\u00f6k\u00e9t\u0151l, aki gondosan kiv\u00e1logatta benne a n\u00e9met nemzetis\u00e9gre vonatkoz\u00f3 r\u00e9szeket. Frau Bonifert \u00fcnnepi alkalmakkor vette csak kez\u00e9be a k\u00f6tetet, hogy magyar nyelven olvasson bel\u0151le mag\u00e1nak \u00e9s f\u00e9rj\u00e9nek, hogy ez\u00e1ltal is k\u00f6z\u00f6sen \u00e9lj\u00e9k meg az otthonr\u00f3l, vagy ahogy \u0151k mondj\u00e1k a \u201eMutterlandb\u00f3l\u201d hozott nyelvi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get. Majd 2019-ben, amikor a h\u00e1zasp\u00e1r id\u0151sotthonba vonult, a k\u00e9t k\u00f6tetet a N\u00e9met Nemzetis\u00e9gi M\u00fazeumnak aj\u00e1nlott\u00e1k fel, azzal az indokkal, hogy ennek Magyarorsz\u00e1gon van a helye, de a n\u00e9metek m\u00fazeum\u00e1ban.<\/p>

\u00a0<\/p>

A k\u00f6tet elej\u00e9n ceruz\u00e1s bejegyz\u00e9s olvashat\u00f3 Frau Bonifertt\u0151l: \u201eBitte. Diese B\u00fccher gut aufbewahern, sind sehr wertvoll, es gibt nur ein paar B\u00e4nde davon. Sie wurden 1896 gedruckt in 1920 sind sie rausgekommen. (K\u00e9rem. Ezekre a k\u00f6nyvekre nagyon vigy\u00e1zzanak, hiszen rendk\u00edv\u00fcl \u00e9rt\u00e9kesek, csup\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny k\u00f6tet van bel\u0151l\u00fck. 1896-ban nyomtatt\u00e1k, majd 1920-ban kiker\u00fcltek.)<\/p>

\u00a0<\/p>

E r\u00f6vid bejegyz\u00e9s sokat elmond arr\u00f3l, milyen er\u0151s tisztelet \u00f6vezte a magyar k\u00f6t\u0151d\u00e9s\u0171 kiadv\u00e1nyokat, tov\u00e1bb\u00e1 t\u00f6bb r\u00e9szletet megismerhet\u00fcnk a k\u00f6nyvek \u00fatj\u00e1r\u00f3l. A Millennium tisztelt\u00e9re 1896 ut\u00e1n Magyarorsz\u00e1gon kiadott k\u00f6nyv reprezentat\u00edv p\u00e9ld\u00e1nyai lettek egy temesi sv\u00e1b csal\u00e1d k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1nak. 1918 ut\u00e1n a Temess\u00e9get (B\u00e1n\u00e1tot) elfoglalt\u00e1k a rom\u00e1n csapatok \u2013 annak ellen\u00e9re, hogy az ott \u00e9l\u0151k egy r\u00f6vid ideig fenn\u00e1ll\u00f3 \u00e1llamot, a B\u00e1n\u00e1ti K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1got is kiki\u00e1ltott\u00e1k, a megsz\u00e1ll\u00e1s elker\u00fcl\u00e9s\u00e9re. 1920-ban a trianoni b\u00e9kedikt\u00e1tum v\u00e9gleges\u00edtette a ter\u00fclet elszak\u00edt\u00e1s\u00e1t Magyarorsz\u00e1gt\u00f3l. M\u00e9gis egy b\u00e1n\u00e1ti sv\u00e1b csal\u00e1dnak fontos maradt, hogy tulajdonosa maradjon e k\u00e9t k\u00f6tetnek. E csal\u00e1d ismeretlen id\u0151ben \u2013 v\u00e9lhet\u0151en a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151en – \u00e9rkezett N\u00e9metorsz\u00e1gba. A k\u00e9t k\u00f6tet m\u00e9g ekkor is az el\u0171z\u00f6tt n\u00e9metek magyar haz\u00e1hoz val\u00f3 k\u00f6t\u0151d\u00e9s\u00e9t szimboliz\u00e1lta. A temesi sv\u00e1b gy\u00f6kerekkel b\u00edr\u00f3 csal\u00e1d a k\u00f6teteket m\u00e1r N\u00e9metorsz\u00e1gban adta \u00e1t a Bonifert csal\u00e1dnak. Mindk\u00e9t csal\u00e1d \u00fagy v\u00e9lte, \u00e9rezte, hogy b\u00e1r sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldj\u00fckr\u0151l a nagypolitika el\u0171zte \u0151ket, m\u00e9gis \u0151k l\u00e9lekben ugyanannak <\/em>a Magyarorsz\u00e1gnak a polg\u00e1rai maradtak.<\/p>

\u00a0<\/p>

C\u00edmid\u00e9zet: Magyarorsz\u00e1gi n\u00e9metek himnusza \u2013 Dr. Ernst Imrich 1918 (r\u00e9szlet)<\/p>

\"\"<\/a><\/dt><\/dl>
\"\"<\/a><\/dt><\/dl>

\u00a0<\/p>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

a honlap m\u0171t\u00e1rgya VISSZA \u201eWir sind eines Volkes S\u00f6hne\u2026\u201d (\u201eMindannyian egy n\u00e9p fiai vagyunk\u2026\u201d) a m\u0171t\u00e1rgyr\u00f3l A Bonifert h\u00e1zasp\u00e1r 2019-ben aj\u00e1nd\u00e9kozta a tatai N\u00e9met Nemzetis\u00e9gi M\u00fazeumnak Borovszky Samu \u00e1ltal szerkesztett Magyarorsz\u00e1g v\u00e1rmegy\u00e9i \u00e9s v\u00e1rosai c\u00edm\u0171 sorozat k\u00e9t k\u00f6tet\u00e9t. Magyarorsz\u00e1g v\u00e1rmegy\u00e9i \u00e9s v\u00e1rosai a magyar t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1s egyik legnagyobb v\u00e1llalkoz\u00e1sa volt, v\u00e9g\u00fcl 26 k\u00f6tet k\u00e9sz\u00fclt el bel\u0151le, amelyek, 1896 \u00e9s 1914 k\u00f6z\u00f6tt jelentek meg a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g 1000 \u00e9ves fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak jubileum\u00e1ra. \u00a0 A k\u00e9t N\u00e9met Nemzetis\u00e9gi M\u00fazeumnak aj\u00e1nd\u00e9kozott k\u00f6tet: \u201eToront\u00e1l v\u00e1rmegye\u201d, valamint \u201eTemes v\u00e1rmegye \u00e9s Temesv\u00e1r\u201d. Eredeti kiad\u00e1sok, melyek a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g ter\u00fclet\u00e9r\u0151l indultak N\u00e9metorsz\u00e1gba, hogy v\u00e9g\u00fcl egy magyarorsz\u00e1gi m\u00fazeumban tal\u00e1lj\u00e1k meg v\u00e9gs\u0151 \u0151rz\u00e9si hely\u00fcket. A teljes t\u00f6rt\u00e9net egyes r\u00e9szleteit most a Nemzeti \u00d6sszetartoz\u00e1s Napj\u00e1n mutatjuk be a k\u00e9t t\u00e1rggyal egy\u00fctt, bekapcsolva ezzel n\u00e9metorsz\u00e1gi testv\u00e9rv\u00e1rosunk polg\u00e1rait az eml\u00e9kez\u00e9sbe. \u00a0 2019-ben Gerlingenben, Tata testv\u00e9rv\u00e1ros\u00e1ban azt \u00fcnnepelt\u00fck, hogy 50 \u00e9ve Gerlingen patron\u00e1lja a Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l El\u0171z\u00f6tt N\u00e9metek Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9t (LdU). Az \u00fcnneps\u00e9gen sz\u00e1mos magyarorsz\u00e1gi n\u00e9met csal\u00e1d vett r\u00e9szt, k\u00f6zt\u00fck a Bonifert h\u00e1zasp\u00e1r, akivel egy \u00e9vvel kor\u00e1bban m\u00e1r \u00e9let\u00fat interj\u00fat k\u00e9sz\u00edtett a tatai m\u00fazeum. A h\u00e1zasp\u00e1r Dunabogd\u00e1nyb\u00f3l sz\u00e1rmazik, 1946-ban \u0171zt\u00e9k el \u0151ket haz\u00e1jukb\u00f3l, el\u0151bb az NDK-ba, majd onnan kalandos \u00faton sz\u00f6ktek meg Nyugat-N\u00e9metorsz\u00e1gba. A Stuttgart melletti Gerlingenben, Tata k\u00e9s\u0151bbi testv\u00e9rv\u00e1ros\u00e1ban tal\u00e1lt\u00e1k meg lakhely\u00fcket. N\u00e9metorsz\u00e1gi testv\u00e9rv\u00e1rosunk k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9ge, hogy sokan tal\u00e1ltak ott \u00faj otthont a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151 \u00fcld\u00f6ztet\u00e9sek idej\u00e9n. \u00a0 Frau Lisi Bonifert gerlingeni munkaad\u00f3ja egy egykori b\u00e1n\u00e1ti sv\u00e1b ember lett. A k\u00f6z\u00f6s kultur\u00e1lis gy\u00f6kerek \u00e9s a j\u00f3 kapcsolat eredm\u00e9nye, hogy Frau Bonifert a k\u00e9t \u201eMagyarorsz\u00e1g v\u00e1rmegy\u00e9i \u00e9s v\u00e1rosai\u201d k\u00f6tetet megkapta f\u0151n\u00f6k\u00e9t\u0151l, aki gondosan kiv\u00e1logatta benne a n\u00e9met nemzetis\u00e9gre vonatkoz\u00f3 r\u00e9szeket. Frau Bonifert \u00fcnnepi alkalmakkor vette csak kez\u00e9be a k\u00f6tetet, hogy magyar nyelven olvasson bel\u0151le mag\u00e1nak \u00e9s f\u00e9rj\u00e9nek, hogy ez\u00e1ltal is k\u00f6z\u00f6sen \u00e9lj\u00e9k meg az otthonr\u00f3l, vagy ahogy \u0151k mondj\u00e1k a \u201eMutterlandb\u00f3l\u201d hozott nyelvi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get. Majd 2019-ben, amikor a h\u00e1zasp\u00e1r id\u0151sotthonba vonult, a k\u00e9t k\u00f6tetet a N\u00e9met Nemzetis\u00e9gi M\u00fazeumnak aj\u00e1nlott\u00e1k fel, azzal az indokkal, hogy ennek Magyarorsz\u00e1gon van a helye, de a n\u00e9metek m\u00fazeum\u00e1ban. \u00a0 A k\u00f6tet elej\u00e9n ceruz\u00e1s bejegyz\u00e9s olvashat\u00f3 Frau Bonifertt\u0151l: \u201eBitte. Diese B\u00fccher gut aufbewahern, sind sehr wertvoll, es gibt nur ein paar B\u00e4nde davon. Sie wurden 1896 gedruckt in 1920 sind sie rausgekommen. (K\u00e9rem. Ezekre a k\u00f6nyvekre nagyon vigy\u00e1zzanak, hiszen rendk\u00edv\u00fcl \u00e9rt\u00e9kesek, csup\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny k\u00f6tet van bel\u0151l\u00fck. 1896-ban nyomtatt\u00e1k, majd 1920-ban kiker\u00fcltek.) \u00a0 E r\u00f6vid bejegyz\u00e9s sokat elmond arr\u00f3l, milyen er\u0151s tisztelet \u00f6vezte a magyar k\u00f6t\u0151d\u00e9s\u0171 kiadv\u00e1nyokat, tov\u00e1bb\u00e1 t\u00f6bb r\u00e9szletet megismerhet\u00fcnk a k\u00f6nyvek \u00fatj\u00e1r\u00f3l. A Millennium tisztelt\u00e9re 1896 ut\u00e1n Magyarorsz\u00e1gon kiadott k\u00f6nyv reprezentat\u00edv p\u00e9ld\u00e1nyai lettek egy temesi sv\u00e1b csal\u00e1d k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1nak. 1918 ut\u00e1n a Temess\u00e9get (B\u00e1n\u00e1tot) elfoglalt\u00e1k a rom\u00e1n csapatok \u2013 annak ellen\u00e9re, hogy az ott \u00e9l\u0151k egy r\u00f6vid ideig fenn\u00e1ll\u00f3 \u00e1llamot, a B\u00e1n\u00e1ti K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1got is kiki\u00e1ltott\u00e1k, a megsz\u00e1ll\u00e1s elker\u00fcl\u00e9s\u00e9re. 1920-ban a trianoni b\u00e9kedikt\u00e1tum v\u00e9gleges\u00edtette a ter\u00fclet elszak\u00edt\u00e1s\u00e1t Magyarorsz\u00e1gt\u00f3l. M\u00e9gis egy b\u00e1n\u00e1ti sv\u00e1b csal\u00e1dnak fontos maradt, hogy tulajdonosa maradjon e k\u00e9t k\u00f6tetnek. E csal\u00e1d ismeretlen id\u0151ben \u2013 v\u00e9lhet\u0151en a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151en – \u00e9rkezett N\u00e9metorsz\u00e1gba. A k\u00e9t k\u00f6tet m\u00e9g ekkor is az el\u0171z\u00f6tt n\u00e9metek magyar haz\u00e1hoz val\u00f3 k\u00f6t\u0151d\u00e9s\u00e9t szimboliz\u00e1lta. A temesi sv\u00e1b gy\u00f6kerekkel b\u00edr\u00f3 csal\u00e1d a k\u00f6teteket m\u00e1r N\u00e9metorsz\u00e1gban adta \u00e1t a Bonifert csal\u00e1dnak. Mindk\u00e9t csal\u00e1d \u00fagy v\u00e9lte, \u00e9rezte, hogy b\u00e1r sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldj\u00fckr\u0151l a nagypolitika el\u0171zte \u0151ket, m\u00e9gis \u0151k l\u00e9lekben ugyanannak a Magyarorsz\u00e1gnak a polg\u00e1rai maradtak. \u00a0 C\u00edmid\u00e9zet: Magyarorsz\u00e1gi n\u00e9metek himnusza \u2013 Dr. Ernst Imrich 1918 (r\u00e9szlet) \u00a0<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"site-sidebar-layout":"no-sidebar","site-content-layout":"","ast-site-content-layout":"full-width-container","site-content-style":"default","site-sidebar-style":"default","ast-global-header-display":"","ast-banner-title-visibility":"","ast-main-header-display":"","ast-hfb-above-header-display":"","ast-hfb-below-header-display":"","ast-hfb-mobile-header-display":"","site-post-title":"disabled","ast-breadcrumbs-content":"","ast-featured-img":"disabled","footer-sml-layout":"","ast-disable-related-posts":"","theme-transparent-header-meta":"","adv-header-id-meta":"","stick-header-meta":"","header-above-stick-meta":"","header-main-stick-meta":"","header-below-stick-meta":"","astra-migrate-meta-layouts":"default","ast-page-background-enabled":"default","ast-page-background-meta":{"desktop":{"background-color":"var(--ast-global-color-4)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"tablet":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"mobile":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""}},"ast-content-background-meta":{"desktop":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"tablet":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"mobile":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""}},"footnotes":""},"wf_page_folders":[],"class_list":["post-1052","page","type-page","status-publish","hentry"],"publishpress_future_workflow_manual_trigger":{"enabledWorkflows":[]},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/kunymuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/1052","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/kunymuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/kunymuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kunymuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kunymuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1052"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/kunymuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/1052\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1056,"href":"https:\/\/kunymuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/1052\/revisions\/1056"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/kunymuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1052"}],"wp:term":[{"taxonomy":"wf_page_folders","embeddable":true,"href":"https:\/\/kunymuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fwf_page_folders&post=1052"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}