1914. június végi szarajevói merényletet követően az Osztrák-Magyar Monarchia vezetése tárgyalóasztalnál próbálta a kialakuló konfliktust rendezni. Július folyamán azonban egyértelművé vált, hogy elkerülhetetlen lesz a katonai beavatkozás. A hónap közepén megkezdték a részleges mozgósítást, hiszen még többen abban reménykedtek, hogy a konfliktus Szerbiára és Ausztria-Magyarországra fog korlátozódni. A hadüzenetekkel párhuzamosan a hadvezetés elrendelte július 31-én az általános mozgósítást.

Tata adott otthont a Magyar Királyi 31. Veszprémi Honvéd Gyalogezred III. Zászlóalja békehelyőrségének, így itt gyülekeztek a környék hadba hívott és népfelkelő fiai is. A katonakötelesek, rövid kiképzés után indultak a megváltozott hadihelyzetnek köszönhetően, az orosz frontra.

1914. augusztus 18-án, kedden Tata város közönsége, a mai Kossuth téren gyülekezett, ahol a frontszolgálatra induló férfiakat búcsúztatták. A képeken az Európa szerte általános háborús lelkesedés, itt is megfigyelhető.

Az alábbi képek az augusztusi bevonulás tatai emlékeit sorakoztatják föl, végighaladva az érintett helyszíneken. A csúszkák segítségével az egykori nézőpontok mai állapotukban is megtekinthetők.

1. A képen Tata főtere, a Kossuth tér látható az 1900-as évek elején, háttérben a nagytemplommal.

2. Az augusztusi kedd reggelen majd minden családnak volt kitől elköszönnie, ezért nagy számban gyülekeztek a téren.

3. A frontra indulók eskütétele a nagytemplom előtt, ekkor hangzik el az apátplébános beszéde is.

4. A bevonuló honvédek alakzatban hagyják el a főteret.

5. Menet a Rákóczi utcán a vasútállomás felé tart.

6. Tatai nagyállomás, ahonnan a besorozott tataiak is a frontra utaztak.

Itt olvasható Mohl Adolf tatai apátplébános búcsúbeszéde, amelyet a frontra induló katonák között is szétosztottak.