Teljes árú belépőjegy: 800 Ft

Kedvezményes belépőjegy: 400 Ft

Csoportos belépőjegy (10 főtől): 650 Ft /fő

Családi belépőjegy (2 felnőtt + 2 vagy több gyerek 18 éves korig): 1500 Ft

Kombinált belépőjegy, amely mindhárom kiállítóhelyre érvényes:

  • teljes árú: 1200 Ft
  • kedvezményes: 600 Ft

Fotó és videó jegy: 1500 Ft Esküvői fotózás: 10000 Ft

A fotózáshoz jegy a helyszínen, a múzeumi pénztárban váltható. A fotók elkészítésére a nyitvatartási időn belül időkorlátozás nincs. A kiállított műtárgybútorokat csak háttérként lehet alkalmazni, az enteriőrökbe belépni tilos!

  Tárlatvezetés magyar nyelven: 10 főig: 1500 Ft 10 főtől 30 főig: 3000 Ft 30 főtől 40 főig: 4500 Ft Áraink az ÁFA-t tartalmazzák!

A tatai vár hat évszázad építészeti jegyeit viseli magán. Ez részben földrajzi helyzetével, részben a funkciójának, valamint a tulajdonosok elképzeléseivel változásával áll összefüggésben.

Egyes elképzelések szerint a mocsaras, vizes területen elhelyezkedő sziklatömbre építette Lackfi István nádor új székhelyét, amelynek romjai a délkeleti torony közelében kerültek elő. A 14. századból csak egy padlótégla és néhány kályhacsempe töredék maradt meg.

1397-ben Tatát a hűtlenséggel vádolt Lackfiaktól a Zsigmond király szerezte meg, ahol jelentős építkezésekbe fogott.

A király 1409-ben már hosszabb időt töltött itt, tehát ezidőre elkészülhetett az első királyi palota. A négy saroktorony között álló palotaszárnyak berendezéséről néhány kőfaragvány árulkodik csupán. A várat keleten a Zsigmond alatt kialakított tó, délen és nyugaton a tó vizével elárasztott, 12-14 méter mélységű várárok védte. A vár kaputornya az északkeleti saroktorony mellé épült, ahonnan a kápolna melletti bejárathoz gyorsan el lehetett jutni. A várban tartózkodók kényelmét egy hypocaustum rendszerű fűtés biztosította, valamint egy sziklába vájt borospince is kiegészítette az épületet. A 16. században omladékkal feltöltött pince őrizte meg a 15. századi vár legszebb emlékeit.

Zsigmond király, később német-római császár az oklevelek szerint sokszor hónapokat töltött a várban, amely fontos diplomáciai eseményeknek is otthont adott.

Miután Zsigmond figyelmét egyre jobban az európai ügyek kötötték le, az elzálogosított tatai várat Rozgonyi családnak adta át, akiktől csak Mátyás szerezte vissza a korona számára 1472-ben.

Bonfini az általa ismert itáliai vízi várakhoz hasonlónak írta le. Mátyás a korábbi épületet teraszok, kerengő és kaputorony hozzáépítésével igazi reneszánsz berendezésű palotává alakíttatta, melynek fényét aranyozás, díszes faragások, szobrok emelték. Pompás zöld- és vegyes mázas kályhák álltak a termekben, melyek közül egyet sikerült a leletek alapján rekonstruálni. A zöldmázas lovagalakos kályha hűen idézi a tatai vár virágkorának szépségét. 1472 után elsősorban a húsvéti és pünkösdi ünnepeket töltötte itt a királyi udvar, kihasználva a remek vadászati lehetőségeket. Mátyás halála után II. Ulászló kedvelt mellékrezidenciája vált a vár, amiben további bővítésekre, díszítésekre került sor. Az utolsó jelentős, részben a várban játszódó esemény az 1510-es országgyűlés volt, amit a korszak egyik legjelentősebb diplomáciai eseménye tartottak számon.

A mohácsi vész után a vár szerepe teljesen megváltozott: a török ellen kiépült végvári rendszer egyik fontos része lett, melynek feladata a Komárom felé tartó török seregek feltartóztatása volt.

1543-ra készült el a napjainkban is álló kör alakú bástya, a rondella. Az 1566 után újra a keresztények kezére került várban olasz hadmérnökök tervei alapján indultak meg az erődítési munkák. 1572-ig elkészült az egyik várkapitány nevét őrző Ferrando-bástya, majd néhány évvel később az akkori tatai várkapitányról elnevezett Rosenberg-bástya a tóparti védőfallal és a kazamatával együtt. A legkorszerűbb, szintén olasz rendszerű bástya, a szintén földalatti kazamatákkal és ágyúteremmel ellátott ún. Kecske-bástya 1586-ra épült meg. A kettős kapubejáró felvonóhíddal, a bástyák körül létrehozott újabb vizesárokba épített pillérrel készült el. A váron belül kis malom is működött.

A török háborúkat követően a vár első átépítésére 1727 után került sor, amikor a helyén szerették volna a kastélyt felépíteni. Szerencsére csak a belső vizesárkok feltöltésére és a romos épületszárnyak elbontására került sor.1815-ben  az eredetileg nyitott kerengő átalakításával épült ki a jelenlegi ún. Lovagterem. A második nagy átépítés során, az 1896-os császári hadgyakorlatra készülve készítették a terem historikus- romantikus, háromosztású neoromán ablaksorát.

1954 óta a tatai vár a Kuny Domokos Múzeumnak ad otthont. 1964-73 között zajlott az épület ásatása és műemléki helyreállítása.

Postacím: 2890 Tata, Váralja u. 1-3.

Telefonszám: 34/381-251

Email: info@kunymuzeum.hu

Római kőtár

A tatai múzeum római kőtára a megye területéről származó darabokat őriz, amelyek elsősorban a Duna-menti Azaumból (Almásfüzitő), Szomódról és Környéről származnak. A kiállítás faragott oltárkövei, feliratos táblái és domborműves síremlékei a vár udvarának romkertjében elrendezett római kori szarkofágokkal és más faragványokkal egészülnek ki. A vár előtt látható a legszebb kőfaragvány, egy oszlop, amelynek oldalait árkádok alatt álló istenalakok díszítik.

Romai kotar

 

Római kiállítás

A kőtárból nyílik a római kiállítás terme, amely a provincia életét bemutató használati, luxus- és kultikus tárgyak gazdag együttesét tárja az érdeklődők elé. Terra sigillaták, üvegek, bronzszobrocskák, kerámia- és bronz edények, ékszerek között látható kiállításunk legérdekesebb darabja, a katonai díszálarc.

Romai kiallitas

 

„Római szoba”

Az első emeleten egyedülálló látványosság található, a Brigetióból származó, falképekkel díszített szobának, egy egykori festett teremnek teljes rekonstrukciója. A Kr. u. 2. századból származó töredékeket leletmentés során találták 1961-ben. A freskós terem rekonstrukciója több mint három évtizedes munka után nyílt meg a látogatók előtt. A pompeji stílusú falképek jelenetes mezői a görög mitológia témáit dolgozzák fel.

Rpmai szoba

 

Középkori kőtár

A római kőtár mellett a földszinten kaptak helyet a vár legszebb Zsigmond- és Mátyás-kori faragványai, illetve a vértesszentkereszti bencés monostorból (12.-13. század) származó faragott tagozatok, képes fejezetek, oszlopfők, zárókövek, stb.

Kozepkori kotar

 

Középkori kiállítás

A csatlakozó kiállító teremben Tata és környéke középkori emlékei láthatók, köztük a honfoglalás kori okarina (az ún. sámánsíp). Itt került kiállításra a közeli Öreg-Kovács-hegyen előkerült középkori udvarház és körtemplom emlékanyaga valamint a feltárt épületek makettje is.

Kozepkori kiallitas

 

Tata újjászületése

A török háborúk után az egykori királyi vár és birtok magánkézre került, 1727-ben Esterházy József gróf vásárolta meg. Ezzel vette kezdetét Tata és Tóváros mezővárosok fejlődése, kiépülése. A 18. századot bemutató teremben korabeli tárgyak és uradalmi iratok mellett a birtokszerző Esterházy József országbíró, horvát bán képmását láthatjuk.

 

Tata története a 19. században

A 19. századi kiállítás a grófi udvar 1867 utáni virágkorát, az itt megrendezett derbyk és a vendégek számára épített színház emlékeit gyűjtötte össze. A falakon korabeli festmények mutatják be a falkavadászatok izgalmát, és a századfordulós Tata megjelenését.

Tata tortenete

 

A tatai céhek története

A virágzásnak indult mezővárosban számos céhtestület működött, köztük a legjelentősebb a posztót készítő csapóké volt, de híresek voltak a tatai fazekasok és vízimolnárok is. A kiállításon a céhek testületi életének emlékei láthatók: céhládák, céhkorsók, stb. A tatai csizmadia céh emlékeit egységes enteriőr mutatja be, egy ünnepi összejövetel összes kellékével: a céh nyitott ládájával, pecsétjével, kannájával és poharaival, de az asztalon látható még a mesterré avatandó legény céhremeke, egy kiscsizma is. Az enteriőr mellett a tatai csizmadiák és szűcsök újonnan restaurált templomi zászlóit mutatjuk be.

 

Főúri élet a 18. században

Tata az Esterházy család birtokközpontja volt, kastélyát az 1760-as években építették. Az egykori főúri jelenlétet korabeli bútorokkal és festményekkel berendezett enteriőrök szemléltetik. Kiállításunk főszereplői a tatai uradalom fajansz manufaktúrájában készült dísztárgyak és használati edények, amelyek nem vitrinekben, hanem eredeti közegükben, pl. a terített asztalon jelennek meg. A tatai fajanszgyár termékei közül láthatók itt a híres rákos tányérok, a tabernákulum-szekrény formájú dísztárgyak, és más plasztikus megformálású, megtévesztő külsejű edények is (pl. káposzta-tál, papagáj-palack). A kiállítótérben további kuriózumnak számító, főúri darabokkal találkozhat a látogató, ilyen pl. az angyal testű gályaoromdísz.

NB I

 

Tóth Norbert és Monok Balázs zalaegerszegi képzőművészek, a tavalyi Grotta díjazottjai mindketten, így valósul meg most az első közös kiállításuk. Norbert és Balázs nevéből, és az 1. közös alkalomból alakult ki a foci EB nyüzsgésében a kiállítás címe. A két időszakos kiállítóteremben külön-külön önálló munkáikat és installációikat láthatják az érdeklődők. A kiállítás szeptember 11-ig látogatható.

NBI