A 2019-es Rákóczi-emlékévhez – II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választásának 315. évfordulójához – kapcsolódva múzeumunk tudományos konferenciát szervezett szeptember 13-án a tatai vár lovagtermében. A megjelenteket Michl József, Tata Város polgármestere és Dr. Schmidtmayer Richárd múzeumigazgató köszöntötte, átadva a szót a korszak szakértő történészeinek.

A délelőtti szekció első előadójaként Dr. Czigány István nyugállományú alezredes, kandidátus vázolta fel a Thököly-felkelés és a Rákóczi-szabadságharc között fellelhető különbségeket és hasonlóságokat, rávilágítva a két konfliktus aszimmetrikus katonai tulajdonságaira. Felső-

Magyarország sajátságos szabad királyi városszövetségének, úgynevezett „Pentapolis”-ának (Kassa, Eperjes, Lőcse, Bártfa, Kisszeben és Késmárk) korabeli viszonyairól, történelméről és a városok Rákóczi-szabadságharc során kitűzött céljairól Prof. Dr. Kónya Péter, az Eperjesi Egyetem rektora tartott előadást. Dr. Mészáros Kálmán, a Hadtörténeti Intézet kutatója a dunántúli kuruc főtisztek családi kapcsolatait vázolta fel. 

A prezentációjában kirajzolódó kapcsolati háló segítségével a hallgatóság előtt is megerősítést vagy épp cáfolatot nyert egy-egy korabeli izgalmas pletyka. A szekció zárásaként Dr. Bagi Zoltán Péter, Győr Megyei Jogú Város Levéltára főlevéltárosának előadásában a nyugati – főleg német nyelvű – újságok tudósításai alapján kaphattak képet az érdeklődők Komárom, illetve Tata várainak 1705-ös ostromáról.

A délutáni szekciót Dr. Várkonyi Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi docensének előadása nyitotta meg. Prezentációjában Zrínyi Ilona és Báthory Zsófia – II. Rákóczi Ferenc édesanyjának és nagymamájának – kapcsolatát elemezte, rávilágítva a két asszony Rákóczi-családban betöltött szerepének fontosságára. A konferenciát Sárossy Péter művészettörténész előadása zárta. A Nemzeti Örökségvédelmi 

Fejlesztési Nonprofit Kft. munkatársa a Nagyságos Fejedelem kamalduliakhoz fűződő kapcsolatát foglalta össze, illetve az egykori majki kamalduli remeteségben ma is élő Rákóczi-hagyományokat idézte fel.

Az előadások anyagából a közeljövőben kiadvány készül, így a múzeumunkban elhangzottak még szélesebb érdeklődői körhöz juthatnak majd el.