“Lacus Felix” TÁMOP pályázat

Menner Bernát, az Esterházyak muzsikusa

IMG_4857a

A Tatai Barokk Fesztivál alkalmával rendezett kiállítás az Esterházy család udvari muzsikusára, Menner Bernátra emlékezik. A kiállítás bemutatja működésének helyszíneit, tevékenységének területeit, háttérben Ferenc és Miklós gróf alakjával, előtérben pedig a zeneigazgatóhoz személyesen köthető egyedül fennmaradt tárgyakkal: a kottákkal.

Menner Bernát (1786-1846) 1806-ban érkezett Tatára, a gróf hívására, mint „Director Chori Dominalis Thatae” (tatai uradalmi kórusigazgató).
Menner sziléziai osztrák család sarja volt, édesapjának már Pesten volt háza. 20 évesen érkezett Tatára. Kétszer nősült meg, 11 gyermeke született. Testvéröccse, Lajos, és húga, Anna bátyjukkal együtt kerültek, tulajdonképpen gyermekként Tatára, és a kórusban énekeltek.
Menner Bernát, az uradalommal kötött szerződésének megfelelően vezényelte a zenekart és vezette a kórust, tanított a kórus utánpótlását képző „Éneklő oskolában”, és hegedűn játszott. „Hangászkara” a templomban a vasárnapi és ünnepnapi miséken, valamint gyászmiséken működött közre. A rendszeres templomi szolgálat mellett a gróf itteni tartózkodásakor akár hetente többször is muzsikáltak a tatai vagy csákvári kastélyban. A csákvári kastélyszínház gyakran volt koncertek és operaelőadások helyszíne. A grófi család házasságkötések, születésnapok, vendégségek alkalmával is számított a hangászkar szolgálatára.
A hitbizomány ura ebben az időben Esterházy Miklós kamarás, a csákvári kastély építtetője volt, aki francia felesége számára ragyogó udvartartást rendezett be.
„Minden ember a ki halja a Tatai Musikát, tsudalja, hogy olly rövid üdő alatt olly tsekély fizetesirt szolgáló embereket olly regularis Musikara öszve tanittani tudta” –írja beszámolójában elismerően Menner tevékenységéről az uradalom prefektusa 1807-ben.
1812-ben már 15 fő volt a hangászkar létszáma, az énekesekkel együtt.
Részben a plébániatemplomban, részben a Menner főtéri lakása melletti próbateremben őrizték a kottákat, amelyeket Menner válogatott össze, szerzett be. A tatai kottatárból több mint ezer partitúra maradt meg, ezek szerint Menner és muzsikusai Albrechtsberger, Beethoven, Bellini, Cherubini, Cimarosa, Dittersdorf, a két Haydn, Hummel, Mozart, Schubert műveit játszották, mellettük népszerű magyarországi szerzők darabjait, és a Regens Chori, Menner zeneigazgató szerzeményeit is. Az egyházi darabokat a szentmiséken, illetve a szimfóniákat, operákat, dalokat az udvari ünnepségeken, míg Menner saját szerzeményei nyilvánvalóan alkalmakhoz kötődtek.
Menner Bernátnak 40 saját műve maradt fenn a különböző közgyűjteményekben, levéltárakban. Találunk ezek között 8 motettát, 6 misét, 3 operát, egy szimfóniát, egy kantátát, valamint indulókat és átiratokat a kor népszerű szerzőinek műveiből.
Az az időszak, amikor Menner Bernát megszervezte és vezette a jól működő udvari zenekart, nemcsak az Esterházy-birtok történetének, de a magyar zenetörténetnek is szép fejezete. Ha Menner Bernát maga nem is számít a kor legnagyobb muzsikusai és zeneszerzői közé, a grófi kastély és a plébániatemplom zenei életét legalábbis országos színvonalra emelte.

Egy kisváros a hátországban - kiállítás