“Lacus Felix” TÁMOP pályázat

Lévai Ádám kiállítása, „Ötven”

Névtelen-15

A várba érkezőt fogadó plakát „L” iniciáléja akár a Lévai Ádám munkásságának szóló tisztelet gesztusa is lehetne. A kiállítás címe rejtőzik ugyanakkor ebben az egyetlen betűben, az ötvenedik születésnap alkalmából rendezett, ünnepi, jubileumi tárlat címe.

Lévai Ádám érett művészként lép át ebbe a második fél évszázadba, a magyar grafika élvonalába tartozó alkotóként, sajátos képi világ teremtő mestereként, tevékeny szervezőként, kiállító művészként, pedagógusként. Boldogulását a vidéki lét elszigeteltségét, nehézségeit vállalva találta meg. Az ünnepi kiállítás vernisszázsának ritkaság számba menő, nyüzsgő forgataga az ismert és elismert művésznek szólt.

A falakon az utóbbi évek termése, új rajzok, és a néhány évvel korábbi, már ismert, sikeres grafikai ciklusok darabjai: rinocéroszokok, lovak, faunok. Majd a szeretet-csengettyűvel jelt adó teremtmény, a mester szép és nemszép kreatúrái sorban, valóságosak és valóság mögöttiek, maszkban és maszk nélkül, az elvont vonalrendszerben életre kelők és magukat egyértelműen megmutatók, ösztönösen születettek de tudatossá válók, kreatúrák, akik a síkból teret szorítanak ki maguknak, és elbeszélik lelki történéseiket, rezdüléseiket, mozzanataikat – a mi magunk pokoljárásait, küzdelmeit.

A megnyitón nyüzsgő látogatók pályatársak, tanítványok, barátok, közelről és távolról érkezők. Nem igazán lehet meghatottság nélkül részt venni az ünnepen. A csengettyűk szólnak.

Egy kisváros a hátországban - kiállítás