“Lacus Felix” TÁMOP pályázat

Kép karácsonyra – A kölni Háromkirályok-ereklyetartó képe

slider-58

Köln városának legértékesebb kincse, amely díszes foglalatban a 12. század óta fogadja a zarándokokat, a kölni dómban őrzött Háromkirályik-ereklyetartó. SSS Magorum Ossa – írja az ereklyetartót ábrázoló metszetünk felirata, bizonyságául annak, hogy a Háromkirályoknak is nevezett napkeleti bölcsek csontjait őrzi az ereklyetartó láda. A gyermek Jézust látogató három napkeleti bölcs fontos szereplői Jézus születése eseményeinek – a karácsony történetének.

 A napkeleti bölcsek királyként való megnevezésének, ábrázolásának hagyománya a középkorból származik. Eredetileg Máté evangéliuma mint bölcsekről tesz említést róluk. „Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben Heródes király idejében, íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe, és ezt kérdezték: »Hol van a zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az ő csillagát, amikor feltűnt, és eljöttünk, hogy imádjuk őt.«”

56.16.1A napkeleti bölcsek ereklyéje kalandos úton került Kölnbe. A Szent Keresztfát is megtaláló Szent Ilona, Nagy Konstantin császár anyja bukkant a csontokra palesztínai zarándoklata során, és ő rendelkezett arról, hogy azokat Konstantinápolyba vigyék. 1162-ben bukkannak fel újra az ereklyék, amikor Barbarossa Frigyes császár elfoglalja Milánót, és kancellárja, a kölni érsek rátalál ezekre az ereklyékre. Az ereklyék rendkívüli tisztelete ad magyarázatot arra, miért vitetik azonnal a hadizsákmányként megszerzett kincset Kölnbe, miért készíttetnek számára díszes foglalatot. Nicolas de Verdun, a korszak leghíresebb ötvösmestere készíti el a tölgyfából faragott, bazilika formájú, két méter hosszú ereklyetartó (tulajdonképpen szarkofág) színarany borítását, amely árkádok alatt prófétákat és apostolokat ábrázol, homlokzatán pedig a Háromkirályok imádásának jelenetét, ahol a gyermek Jézus előtt adoráló királyok mögé felsorakozik negyedikként maga a császár, Barbarossa Frigyes is.

A díszesen befoglalt szent ereklyék nagyobb ereklyetartót is kaptak: maga a kölni dóm, ez a hatalmas, gótikus templom azért épült, hogy az ereklyéket, és az azok látogatására érkező zarándokokat befogadja. Így vált Köln a keresztény középkor Róma és Compostela után harmadikként felsorakozó, legnépszerűbb zarándokhelyévé.

Az ereklyeszekrényt 1864-ben nyitották fel először. Ekkor állapították meg, hogy a ládában valóban három férfi csontváza rejtőzik, egy 12 éves, egy 30 éves és egy 50 éves férfi, illetve fiú maradványai. Később még egy alkalommal felnyitották, a szövetmaradványok vizsgálata végett, amelyeket ókori szír damasztként és selyemként azonosítottak. Köln továbbra is büszkén őrzi kincsét a dóm szentélyében.

A Kuny Domokos Múzeum gyűjteményében található metszet, amely a páratlanul népszerű és ismert zarándokhely ereklyetartóját ábrázolja, 1750-ben készült. Felső részén a szentély barokk oltára látható, a Háromkirályok imádása jelenetével, legfelül a betlehemi csillag koronázó motívumával. Az alsó részen a Verduni Miklós-féle ereklyeszekrény látható, amelyet két angyal virág- és gyümölcsfüzérrel díszít.

A dús díszítmény a gazdagság jele: azé a gazdagságé, amelyet Gáspár, Menyhért és Boldizsár becses ajándékai jelentenek, és főleg azé a gazdagságé, amelyet az ereklyék jelentettek Köln városa számára, hiszen miattuk kereste fel zarándokok sokasága a Rajna-parti várost, ez jelentette virágzásának zálogát.

Egy kisváros a hátországban - kiállítás