“Lacus Felix” TÁMOP pályázat

Géppuskás ló a nagy háborúban

r_lo

taf005

Mint festmény, meglehetősen furcsa a témaválasztása újonnan megszerzett képünknek: egy lovat látunk, eléggé elgyötört külsővel, rossz tartásban. 1917-et írunk. Néhány évvel azelőtt még győztes versenylovakat, a grófi istállótulajdonosok karcsú telivérjeit festették volna megrendelésre azok a fiatal festők, akiket a Sajtóhadiszállás kötelékében, az első világháború hadszíntereire osztottak be, hogy a nagy háború helyszíneit, szereplőit, mozzanatait örökítsék meg. Nem a haditudósítás volt az ő működésük célja, hanem egyfajta PR-tevékenység: a hátország érdeklődésének, lelkesedésének fenntartása az újságokban megjelenő, kiállításokon látható képi ábrázolásokon keresztül.

A tatai születésű Juszkó Béla festőművész, ezidő szerint Juszkó hadnagy a 30-as honvéd gyalogezredtől, 1917-ben a keleti fronton, Bukovinában, az Erdős-Kárpátok bércei között, a Kirlibaba völgyében fest. Sok szép, a vadregényes tájat ábrázoló akvarellt is készített, s emellett nagyméretű csataképeket, a magyar honvéd hősiességének ábrázolásával. De mennyivel többet árul el ez a kép a háború valóságáról, a „Magyar Golgotáról” (ahogy a kortársak nevezték a meg-megújuló orosz támadással szemben a Kirlibaba feletti hegycsúcs megtartásáért folytatott küzdelmet): a magát vonszoló, felirata szerint „rühes géppuskás ló” képe, annak a festőnek az ecsetje alól, aki a lovak rajongója, szerelmese volt.

Kövesdi Mónika

 

r_lo

Egy kisváros a hátországban - kiállítás