“Lacus Felix” TÁMOP pályázat

Búcsú a Kerti-kiállítástól – Tanítványok 4.

A Kerti Károly szakköréből induló – köpönyegéből kibújó – művészek sorában az emlékkiállítást kísérő, utolsó beszélgetésre Szigetvári Krisztinát és Görözdi Gézát hívtuk meg. Mindketten tervezőgrafikusok, akiket nemcsak a szakkörbeli közös indíttatás köt össze, hanem a jelen is, hiszen a Talentum gimnázium grafika tagozatának szaktanárai.

Két autonóm művészi világ, két pálya-modell rajzolódik ki előttünk. Szigetvári Krisztina erőteljes rajzi tehetséggel, korán, tudatosan indul el a művészpályán, és több szakirányú diplomával, grafikai stúdiókban, a reklámgrafika és a tervezés területén folytatott gyakorlattal is még mindig a rajz mellett érzi elkötelezve magát. Görözdi Géza a művészet több ágában folytatott kísérlet és learatott siker után horgonyzott le végül a tervezőgrafika, elsősorban a színházi plakát mellett.

A beszélgetés során előkerült egy ceruzarajz, amelyet a szakköri foglalkozás alkalmával készített a tizennégy éves Szigetvári Krisztina három-négy évvel idősebb szakkörös társáról, Görözdi Gézáról. A rajz – amely, mint szakköri stúdium, őrzi a mester korrigáló vonalait is – újabb kapcsolódási pont kettejük között.

Akárcsak a korábbi beszélgetések során, ezúttal is sok szó esett a mesterről, az „irány – arány” fontosságát magyarázó, rájuk figyelő, velük együtt rajzoló Kerti mesterről, akitől nagyon sokat lehetett tanulni, aki maga is nagyszerű grafikus volt, ám akitől nemcsak technikai tudást, hanem szemléletet is lehetett tanulni, sőt műveltséget, hiszen intenzíven benne élt korában, foglalkoztatták annak az egyetemes emberi felé elvezető problémái, a modernizmus művészeti jelenségei is.

Miközben a Kerti-kiállítástól búcsút veszünk, fel kell mérnünk a művész és életműve jelentőségét, a hagyaték értékét. Kerti Károly munkássága városunk művészettörténeti múltjának kimagasló értéke, egy csakis kortársainak, a nagy grafikus nemzedéknek mércéjével mérhető életmű, amely minden egyes rézkarcában, tusrajzában, metszetében modernizmusával együtt is klasszikus és maradandó, akár „a múzeumok művészete” (Cézanne).

Egy kisváros a hátországban - kiállítás