“Lacus Felix” TÁMOP pályázat

A kristályok kristálya és a Kárpátok sárkánya – Geotóp Napot tartottunk

IMG_6136

2017-ben október 7-én és 14-én, immár tizedik alkalommal kerül megrendezésre országos szinten a Geotóp Napok, idén összesen 21 helyszínen (www.geotopnap.hu).

Tatán október 7-én, a Kuny Domokos Múzeum, az ELTE Tatai Geológus Kert és a Magyarhoni Földtani Társulat közösen szervezett családi napot az Év ásványa és ősmaradványa témában, a Geotóp Napok keretében. Ezen a napon célunk, hogy megmutassuk, az élettelen természet is fantasztikus képződményeket képes létrehozni – gondoljunk csak pl. a gyönyörű ásványokra -, illetve, hogy a több millió éves kőzetek, ősmaradványok segítségével betekintést nyerhetünk Földünk történetébe.

Az idei programnak két fő helyszíne volt: az ELTE Tatai Geológus Kert és a Kuny Domokos Múzeum. Mindkét helyszínen lehetőség volt megismerkedni a 2018-as ásvány (kalcit, fluorit, szfalerit) és ősmaradvány (Balatonites, üstökös pálma, fésűskagyló) jelöltekkel, valamint szavazni a legszimpatikusabbra.

A Kertben a központi téma az Év ásványa, a kvarc volt, mivel a helyszín egyik kuriózuma a Fülöp József által az 1970-es években felfedezett őskori tűzkőbánya, amelynek egykori kitermelő gödrei ma kiépített, látogatható bemutatóhelyként szolgálnak. Magyarországon jelenleg egyedül itt Tatán tekinthető meg ilyen őskori kovabánya, amely egyike a legrégebbi ismert tűzkőbányáknak. Idén nyáron újabb ásatásokat végeztek további bányagödrök felkutatására, erről mesélt az ásatás vezető régésze, T. Biró Katalin. Hogyan lett a bányászott kovakőből használatra alkalmas kőeszköz? A pattintott kőeszköz készítési mechanizmusát Tóth Zoltán Henrik kísérleti régész mutatta be az érdeklődőknek.  Ezek után a szemfülesek felfedező játékkal, a kényelmesebbek helyszíni ismeretterjesztő programokkal ismerhették meg, mely kőzetben hogyan fordul elő a kvarc. A kézműves sarokban gyönyörű berakásos kőképet („pietra dura”) lehetett készíteni különböző kvarc rajzolatokból. Óriás társasjáték segítette az érdeklődőket, hogy jobban megismerhessék a különböző kvarc változatokat és azok kialakulását, a játék során az is kiderült, hogy mitől kapják különböző színüket, mintázatukat az egyes változatok. Ezeket a kvarc változatokat egy foglalkoztató asztalnál kézbe vehették, nagyítóval vizsgálhatták a résztvevők. A kisebb korosztály pedig színezők és kirakós játék segítségével ismerkedhetett az Év ásványával.

A Múzeum programját az Év ősmaradványa, a barlangi medve köré építettük. A barlangi medve a mamutok mellett a jégkorszak egyik emblematikus képviselője volt, melyet a korai kutatók sárkánynak gondoltak: a leggyakrabban barlangokban talált méretes „taréjos” koponyák, hatalmas szemfogak és karmok méltó alapot adtak ennek az elképzelésnek. Volt maci-simogató, ahol Bodor Emese és Makádi László mesélt a „sárkányról”, és bárki kézbe vehette egy barlangi medve koponyáját, vagy combcsontját, amely a ma élő medvékéhez képest meglepően nagyobb. A vállalkozó kedvűek feladatlapon tesztelhették tudásukat, a kézműves sarokban pedig kicsik és nagyok egyaránt találtak elfoglaltságot színezők, kirakók, és papírból készíthető barna medve készítésével. Délután Szente István a Kárpátok növényevő sárkánya című előadását hallgathatták meg az érdeklődők.

Geotóp napi programunk része volt még a „Kővadászat”, amely térkép segítségével, kötött útvonalon vezetett végig a városon, a két programhelyszín között. Az úton kilenc megadott ponton várta feladat a Vadászokat, az indulás előtt megismert ásványokkal és ősmaradványokkal kapcsolatosan.

A program zárásaként, a Múzeumban eredményhirdetés keretében minden Kővadász oklevelet, valamint kisebb-nagyobb ajándékot (hegyikristály, levéllenyomatos kőzet, Nummulitesz, Geoda kiadvány stb.) kapott, a vadászat sikerétől függően.

 

Köszönjük Mindenkinek a részvételt, reméljük, jövőre ismét találkozunk!

Egy kisváros a hátországban - kiállítás