Legjobb Gyümölcsös Nyerőgépek Gyakori Kérdések Magyarországon Minél magasabb az RTP érték, annál nagyobb esélye van a győzelemre egy ideig. Online Slots Trükkök Ha találsz egy kaszinót, amit igazán szeretsz, akkor kapsz egy kis ingyenes pörgetést, amikor regisztrálsz, és az első valódi pénzes befizetésed. Stratégia Nyerésre A Kaszinó Játékautomatákban 2023-Ban
TISZTELT LÁTÓGATÓINK!
A KUNY DOMOKOS MÚZEUM VÁRMÚZEUMA
ÁPRILIS 02-TŐL
A KÖVETKEZŐ NYITVATARTÁSI REND
SZERINT FOGADJA ÖNÖKET!
Hétfő: ZÁRVA
Keddtől vasárnapig:
9:00-17:00 óra között.
További információ és csoportok számára bejelentkezés:
Telefon: 34/381-251, 30/331-7520
E-mail: info@kunymuzeum.hu
Kombinált belépőjegy, amely mindkét kiállítóhelyre (Tatai Vár, Német Nemzetiségi Múzeum) érvényes:
Fotójegy: 1.000,- Ft
A fotózáshoz jegy a helyszínen, a múzeumi pénztárban váltható. A fotók elkészítésére a nyitvatartási időn belül időkorlátozás nincs. A kiállított műtárgy-bútorokat csak háttérként lehet alkalmazni, az enteriőrökbe belépni tilos!.
Tárlatvezetés magyar nyelven:
Tárlatvezetés idegen nyelven:
Esküvői fotózás: 25.000,- Ft
A fotózáshoz jegy a helyszínen, a múzeumi pénztárban váltható. A fotók elkészítésére a nyitvatartási időn belül időkorlátozás nincs. A kiállított műtárgy-bútorokat csak háttérként lehet alkalmazni, az enteriőrökbe belépni tilos!
Áraink az ÁFA-t tartalmazzák!
Díjtalanul látogathatja a muzeális intézmények állandó és időszaki kiállításait az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára (a továbbiakban: EGT-állampolgár) Amennyiben:
Díjtalanul látogathatja a muzeális intézmények állandó kiállításait az EGT-állampolgár, az alábbi napokon:
2024. minden hónap harmadik vasárnapja:
2024.01.21., 2024.02.18.; 2024. 03.17., 2024.04.21.; 2024.05.19., 2024.06.16., 2024.07.21., 2024.08.18., 2024.09.15., 2024.10.20., 2024.11.17., 2024.12.15.
Amennyiben:
50%-os kedvezményes belépődíj fizetésével látogathatja az EGT-állampolgár:
Nemzeti ünnepeken, március 15, augusztus 20, október 23-án állampolgárságra való tekintet nélkül a muzeális intézmények kiállításai díjtalanul látogathatók.
A tatai vár hat évszázad építészeti jegyeit viseli magán. Ez részben földrajzi helyzetével, részben a funkciójának, valamint a tulajdonosok elképzeléseivel változásával áll összefüggésben.
Egyes elképzelések szerint a mocsaras, vizes területen elhelyezkedő sziklatömbre építette Lackfi István nádor új székhelyét, amelynek romjai a délkeleti torony közelében kerültek elő. A 14. századból csak egy padlótégla és néhány kályhacsempe töredék maradt meg.
1397-ben Tatát a hűtlenséggel vádolt Lackfiaktól Zsigmond király szerezte meg, ahol jelentős építkezésekbe fogott.
A király 1409-ben már hosszabb időt töltött itt, tehát ezidőre elkészülhetett az első királyi palota. A négy saroktorony között álló palotaszárnyak berendezéséről néhány kőfaragvány árulkodik csupán. A várat keleten a Zsigmond alatt kialakított tó, délen és nyugaton a tó vizével elárasztott, 12-14 méter mélységű várárok védte. A vár kaputornya az északkeleti saroktorony mellé épült, ahonnan a kápolna melletti bejárathoz gyorsan el lehetett jutni. A várban tartózkodók kényelmét egy hypocaustum rendszerű fűtés biztosította, valamint egy sziklába vájt borospince is kiegészítette az épületet. A 16. században omladékkal feltöltött pince őrizte meg a 15. századi vár legszebb emlékeit.
Zsigmond király, később német-római császár az oklevelek szerint sokszor hónapokat töltött a várban, amely fontos diplomáciai eseményeknek is otthont adott.
Miután Zsigmond figyelmét egyre jobban az európai ügyek kötötték le, az elzálogosított tatai várat Rozgonyi családnak adta át, akiktől csak Mátyás szerezte vissza a korona számára 1472-ben.
Bonfini az általa ismert itáliai vízi várakhoz hasonlónak írta le. Mátyás a korábbi épületet teraszok, kerengő és kaputorony hozzáépítésével igazi reneszánsz berendezésű palotává alakíttatta, melynek fényét aranyozás, díszes faragások, szobrok emelték. Pompás zöld- és vegyes mázas kályhák álltak a termekben, melyek közül egyet sikerült a leletek alapján rekonstruálni. A zöldmázas lovagalakos kályha hűen idézi a tatai vár virágkorának szépségét. 1472 után elsősorban a húsvéti és pünkösdi ünnepeket töltötte itt a királyi udvar, kihasználva a remek vadászati lehetőségeket. Mátyás halála után II. Ulászló kedvelt mellékrezidenciája vált a vár, amiben további bővítésekre, díszítésekre került sor. Az utolsó jelentős, részben a várban játszódó esemény az 1510-es országgyűlés volt, amit a korszak egyik legjelentősebb diplomáciai eseményeként tartottak számon.
A mohácsi vész után a vár szerepe teljesen megváltozott: a török ellen kiépült végvári rendszer egyik fontos része lett, melynek feladata a Komárom felé tartó török seregek feltartóztatása volt.
1543-ra készült el a napjainkban is álló kör alakú bástya, a rondella. Az 1566 után újra a keresztények kezére került várban olasz hadmérnökök tervei alapján indultak meg az erődítési munkák. 1572-ig elkészült az egyik várkapitány nevét őrző Ferrando-bástya, majd néhány évvel később az akkori tatai várkapitányról elnevezett Rosenberg-bástya a tóparti védőfallal és a kazamatával együtt. A legkorszerűbb, szintén olasz rendszerű bástya, a szintén földalatti kazamatákkal és ágyúteremmel ellátott ún. Kecske-bástya 1586-ra épült meg. A kettős kapubejáró felvonóhíddal, a bástyák körül létrehozott újabb vizesárokba épített pillérrel készült el. A váron belül kis malom is működött.
A török háborúkat követően a vár első átépítésére 1727 után került sor, amikor a helyén szerették volna a kastélyt felépíteni. Szerencsére csak a belső vizesárkok feltöltésére és a romos épületszárnyak elbontására került sor.1815-ben az eredetileg nyitott kerengő átalakításával épült ki a jelenlegi ún. Lovagterem. A második nagy átépítés során, az 1897-es császári hadgyakorlatra készülve készítették a terem historikus- romantikus, háromosztású neoromán ablaksorát.
1954 óta a tatai vár a Kuny Domokos Múzeumnak ad otthont. 1964-73 között zajlott az épület ásatása és műemléki helyreállítása.