“Lacus Felix” TÁMOP pályázat

Category Archive: Kuny Domokos Múzeum

Egy egész kosár, tele ajánlatokkal

A Kuny Domokos Múzeum idén is foglalkozásokkal várja és fogadja az érdeklődő csoportokat, és új programokkal készül a tavaszi félévben.
Kínálatunk széles palettáján maradnak a korábbi programok és lehetőségek, emellett új múzeumi foglalkozásokat is ajánlunk, kültéri programot, múzeumi órát, illetve az idei várostörténeti vetélkedőre való felkészüléshez egy foglalkozás-sorozatot.

„Királyok és katonák”

Tata történetében az újkor fejezete is rendkívül érdekes.
Az Esterházy család tatai kastélya volt a Napóleon elől menekülő császári udvar otthona 1809-ben.
A két császár, Ferenc József, és Vilmos német császár egy diplomáciai jelentőségű, közös hadgyakorlat alkalmával időzött itt 1897-ben.
IV. Károly, az utolsó magyar király 1921-ben itt talált menedéket, és innen indult a hozzá hű arisztokrata, Esterházy Ferenc oldalán, hogy visszaszerezze trónját.
A három téma három foglalkozást jelent, amelyekre együtt, bérletként, vagy külön-külön is lehet jelentkezni. A témaköröket játékos formában, a tatai vár falai között, eredeti műtárgyak közegében tudjuk élménnyé tenni a diákok számára. A múzeumi órák segítségével megelevenedik Napóleon kora, a Monarchia világa, a Monarchia széthullása és Trianon. A foglalkozásokat elsősorban a történelem és helytörténet órák kiegészítésére ajánljuk, felső tagozatos diákoknak és gimnazistáknak.
A bérlet foglalkozásai során tulajdonképpen felkészítjük a csoportokat az év végi várostörténeti vetélkedőre. A téma ugyanez lesz („Királyok és katonák”), az újkori királylátogatások, az Esterházy család városa és rezidenciája, a 19. század világa. Reméljük, hogy ez a diákoknak eddig még fel nem kínált téma, annak csillogó világa és kalandelemei folytán, ugyanúgy érdeklődésre tart majd számot, mint a tavalyi „Kék” téma, a tatai vizek kultúrtörténete.
A foglalkozás kb. egy órás, március 27-31., április 3-7., és április 24-28. közti időpontokban lehet az egyes témákra jelentkezni.

Rózsacsokrok és pásztorlánykák

A tatai fajansz világa
A 18. század a művészi kerámia nagy évszázada Európában. Végre felfedezik a porcelán gyártásának titkát, és bár ekkor még csak Meissenben készül porcelán, az európai fejedelmek ezt szeretnék asztalaikon látni. Tatán, az Esterházy család tulajdonában lévő manufaktúrában is készült ragyogó, hófehér edény, a porcelánt másoló fajanszból. A ma már ritka kincsnek számító tatai fajansz felidézi a főúri környezet luxusát és ragyogását, a korszak ízlését és stílustendenciáit.
Az órát a főúri élet korabeli kulisszái és jelmezei között, a kiállítótérben tartjuk, egészen közelről tanulmányozva a formákat és mintákat, majd rajzos-technikai foglalkozás következik. Az óra a helytörténet, kultúrtörténet témaköréhez kapcsolódik, nem kizárólag művészeti profilú, de mindenképpen fogunk rajzolni és festeni.
A foglalkozás kb. 1 órás, folyamatosan lehet rá jelentkezni, a legkisebbektől a felnőttekig.

A Kálvária-domb közelről

A földtörténet, a kővé vált múlt világa az új foglalkozás témája. Városunk geológiai múltját szemléletesen megmutató, varázslatos hely a Kálvária-domb és az egykori kőbánya. Ezen az eredeti helyszínen zajlik a séta és a foglalkozás, amelyre a múzeum geológusa invitálja az érdeklődőket. Városi séta, tapasztalatszerzés, felfedezés vár azokra a diákokra, akik a honismeret, Tata-óra, természetismeret, földrajz témaköreihez kapcsolódóan jelentkeznek erre a rendhagyó, szabadtéri foglalkozásra.
Az 1 órás foglalkozást a Kálvária-dombon tartjuk, megbeszélés szerint, a jelentkezéseket folyamatosan fogadjuk.

Elismerő oklevél múzeumunk dolgozójának

A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete Kuny Domokos Múzeumnál működő alapszervezete 2017-ben elsőként ‒ hagyományteremtő szándékkal ‒ elismerő oklevelet adományozott Kempf Máriának évtizedeken át tartó kiemelkedő munkájáért. A későbbi években sem csak szakszervezeti tagok kaphatják meg az elismerő oklevelet, hanem mindenki, aki ‒ akár háttérben végzett folyamatos és kitartó munkájával is ‒ hozzájárul a kultúra terjesztéséhez.
Kempf Mária 1983 óta a múzeum dolgozója. Lelkiismeretes munkájával, precíz munkavégzésével, “háttérdolgozóként” elősegítette az intézmény szakmai előremenetelét. A feladatokat mindig a meghatározott időre teljesítette. Mindig lehetett rá számítani, nemcsak munkaidőben, hanem azon túl is: ha rendezvényekre került sor, aktív jelenlétével rendszeresen erősítette a munkavégzők csapatát.

Szent Balázs napján a tatai Szent Balázs templomról

Tata Város Önkormányzata és a Kuny Domokos Múzeum szeretettel meghívja 2017. február 3-án 16.00 órakor a Városháza dísztermébe a Szent Balázs napján a tatai Szent Balázs templomról rendezett tudományos előadásokra.

A tatai múzeum munkatársai 2015-ben a Kossuth téren a tér rehabilitációjához kapcsolódóan megelőző feltárást végeztek, amely során előkerültek a középkori eredetű, a 18. század közepén Szent Balázs tiszteletére szentelt templom és temető maradványai. Az előkerült leleteket restaurálták és különböző vizsgálatoknak vetették alá, s mára lehetővé vált, hogy a szélesebb érdeklődő közönség is megismerkedhessen az ásatás legújabb eredményeivel.

 

A konferencia programja:

 

Dr. Schmidtmayer Richárd:
A Kossuth téri Szent Balázs templom és temetőrészlet feltárása 2015-ben

Kürthy Dóra:
A Szent Balázs templom építőköveinek archeometriai vizsgálata

Dr. Rabár Ferenc:
Szent Balázs tisztelete Magyarországon

Havassy Bálint:
Szentélmények a katolikus egyház liturgiájában

László Orsolya:
Tata, 17-18. századi népessége, a Kossuth téren feltárt temetőrészlet embertani feldolgozásának tükrében

Perger Andrea:
Szent Balázs templom sírjaiból és kriptájából előkerült textilleletek

Megjelent az új évkönyvünk

Immár hagyományosan a Magyar Kultúra Napjához igazodva jelenik meg előző évi sorszámmal jelölt múzeumi évkönyvünk, amely a múzeumban folyó tudományos kutatásokat mutatja be a szakembereknek és az érdeklődő nagyközönségnek is. Tekintettel arra, hogy a legnagyobb darabszámú gyűjteményi egység a régészeti, és a legtöbb tudományos és terepi kutatás ehhez a múzeumi tudományághoz köthető, meghatározó számban vannak jelen a kötetben az Északkelet-Dunántúl régészeti feltárásait és kutatásait bemutató tanulmányok. Ezeken kívül hadtörténeti, helytörténeti és művészettörténeti témájú tanulmány is olvasható a kötetben. A Kuny Domokos Múzeum Közleményei 22. kötete a 2017. január 23-án 16 órakor történő bemutató után megvásárolható a múzeum pénztáránál.

Book22-1
4

Könyvbemutató

A Kuny Domokos Múzeum a Magyar Kultúra Napja alkalmából könyvbemutatóra hívja az érdeklődőket.
Frissen jelent meg a múzeum legújabb évkönyve mellett a tatai szobrokat és emléktáblákat bemutató kötetünk is.

Kálmán Attila – Kövesdi Mónika – Varga Edit:
Emlék-könyv
Tatai emlékművek, emléktáblák, köztéri alkotások, feliratos és faragott kövek adattára

A könyvbemutató helyszíne a tatai vár, időpontja 2017. január 23., 16 óra.
A kötetet bemutatja Perger Gyula múzeumigazgató és Székely Zoltán művészettörténész, a Hansági Múzeum igazgatója.
A kiadvány a helyszínen kedvezményesen megvásárolható.

Advent a várban

A múzeum adventi programján örömmel láttuk vendégeinket. Senki sem távozott üres kézzel és bizonyára a saját kezűleg készített díszek lesznek a legkedvesebbek mindenkinek a saját otthonában. Még a gyerekek a kézműveskedéssel ügyeskedtek, addig a vállalkozó kedvű felnőttek, akik helyesen töltötték ki a kvízünket szép ajándékokat kaptak!
Mindenkinek áldott, békés ünnepeket kívánnak a Kuny Domokos Múzeum dolgozói!

Ima-Go: Rajzolj, fotózz, nyerj! feladat eredményhirdetése

2016. december 8-án zajlott a Kuny Domokos Múzeumban az Ima-Go: Rajzolj, fotózz, nyerj! feladat eredményhirdetése.
Az előzőleg, Németh Anita festő restaurátor, Imago Imaginis című kiállításában felállított táblára kellett a feladatra vállalkozóknak lemásolniuk egy megadott, képet, annak a képét feltölteni a facebook oldalra és a kedvelések száma alapján 5 legmagasabban lájkolt személy kapott múzeumi ajándék csomagot. A fődíj a kiállításban láthatott és a játék alapjául is szolgáló Dürer-másolat volt.

Fődíjat nyert: Tóth Alexandra

Díjazottak: Sárközi Betti, Bán Anna, Kis- Prumik Bence, Kis-Prumik Hajnalka

Mítoszok – Nagy János kiállítása Tatán

2016. december 3-án nyílt meg a tatai várban Nagy János szobrászművész kiállítása. Nagy János 2015 óta Tatán él, ez a kiállítás ezen a helyszínen mintegy bemutatkozó kiállítása volt.

Az idős mester persze nem szorul bemutatásra itt sem, hiszen alkotásai, köztéren felállított emlékművei, szobrai ismertté tették őt Magyarországon is. Ma már nemcsak a Csallóköz, de Budapest, Esztergom, Martonvásár is büszkélkedik szobraival, és reméljük, Tata is hamarosan ezen helyszínek közé fog tartozni.

A megnyitón – melyen a tárlatot Szakolczay Lajos irodalmi igénnyel megfogalmazott bevezető szavai mutatták be a közönségnek – Faragó Laura énekelt. Nem véletlenül csendültek fel az ősi ballada, a „Júlia szép leány” hangjai. A ballada szűkszavúságával megfaragott domborművek előtt álltunk, Kőműves Kelemen, Fehér László, Júlia szép leány balladái előtt, bálványok között. Ősi, pogány mítoszok, az indoeurópai örökség jelei, szereplői, a magyar őstörténet mondái, a magyar történelem hősei elevenednek meg Nagy János alkotásain. A történelmi örökség és az identitás kutatása iránti érdeklődést a kisebbségi sors nehézségei tartották ébren a művész lelkében. A bálvánnyá átlényegített női idol is efelé gravitál, egy privát mitológia archetípusa. A későbbiekben a lovas, a harcos alakja (akár megbízás, történelmi emlékműterv, akár önálló plasztikai elképzelés) a legnemesebb egyetemes és magyar szobrászati hagyományhoz csatlakozva, mégis csak a mondák világa felé mutat, hősök, felségek, kristály keménységű történelmi alakok megjelenítésére törekedve.

A teljes életmű rövid foglalatát csodálhatjuk meg, járhatjuk végig a Kuny Domokos Múzeum kiállítótermeiben. Ragyogó szobrokat látunk: fából faragott, erőteljes női alakokat, és bronzból öntött, dinamikus lovasszobrokat. Amit a szobrászatról tudunk, gondolunk: annak anyagairól, formanyelvéről, feladatairól – azt láthatjuk megtestesülni ezen a kiállításon. Egy nagyszerű szobrász szabadságról szőtt, szenvedéllyel telített álmait.

A kiállítás 2017 márciusáig tart nyitva.
Kövesdi Mónika

Egy kisváros a hátországban - kiállítás