“Lacus Felix” TÁMOP pályázat

Category Archive: Általános

Roberto Ruspanti könyvbemutató estje

23728437Roberto Ruspanti könyvbemutató estje Tatán, a Várban 2017. május 17-én 17 órakor.

A pesti vonat című 56-os regényt bemutatja, valamint a szerzővel beszélget az Új Forrás főszerkesztője (Jász Attila-Csendes Toll).
Közreműködik: Nyári Szilvia színésznő.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
(A program ingyenes.)

 

Földtudományos Forgatag

November 12-13-án került megrendezésre a Magyar Természettudományi Múzeumban a Földtudományos Forgatag. Ez a két nap a földtudományokról szól, legyen szó akár klasszikus geológiáról, olajkutatásról vagy csillagászatról, mindnek itt a helye.
Idén először, a Kuny Domokos Múzeum is részt vett a programban. Kézbe vehető kövületek – mint pl. növénylenyomatos kövek, kb. 200 millió éves ősállatok -, képes bemutatók és kirakók segítségével tettünk geológiai időutazást a tatai Porhanyóbánya és a Kálvária-domb ősi világában. A vállalkozó kedvűek tudását többféle feladatlapon teszteltük, a jó megoldásokat pedig kis meglepetésekkel jutalmaztuk. A kisebb természettudósokat a témához kapcsolódó színezőkkel és homokkép készítéssel vártuk.
Köszönjük a lelkes érdeklődést azoknak, akik meglátogatták a standunkat, akik pedig idén lemaradtak, velük reméljük jövőre találkozunk!

Perszephoné elrablása – búcsú az ősztől és a gyűjteménytől

November 12-én délután a Görög-Római Szobormásolatok Kiállításában a Múzeumok Őszi Fesztiváljának keretében családi napra várta a múzeum az érdeklődőket. Az esemény apropóját a gyűjtemény új helyre költözése adta, így a résztvevők egyszerre búcsúztatták az őszt és a negyven éven keresztül Tatán bemutatott szobrokat.
A fiatalabb gyermekek Kövesdi Mónika segítségével játékos feladatokat oldhattak meg mitológiai és művészeti témakörben, a nagyobbak és a játékos kedvű felnőttek pedig okostelefonjaik segítségével Antinoosz rejtélyes halála után nyomozhattak a múzeum virtuális játékában.
Schmidtmayer Csaba előadásában Perszephoné elrablásának mitikus történetét ismerhették meg a látogatók, amelyből kiderült, hogy az ókori görögök szerint mi okozza az évszakok váltakozását. A mitológia mellett pedig különleges fényfestési eljárással a történet szereplőit ábrázoló dombormű is életre kelt.

Múzeumok Őszi Fesztiválja – A Görög-Római Szobormásolatok Kiállításában

A Kuny Domokos Múzeum november 12-én 16.00-20.00 óra között gyűjteménybúcsúztató családi napra várja az érdeklődőket. A rendezvény ideje alatt a fiatalabbak folyamatos múzeumpedagógiai játékokat próbálhatnak ki és feladatokat oldhatnak meg, az idősebbek pedig okostelefonjaikkal megpróbálhatják felderíteni Antinoosz halálának körülményeit.
17.00 és 19.00 órakor Perszephoné elrablása címmel Schmidtmayer Csaba tart előadást az évszakok múlásának mitológiai történetéről, amelyet különleges fényfestési eljárás tesz még izgalmasabbá.
A rendezvényen a részvétel ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel vár a múzeum.

plakat_web

Barlangok Napja

megalodusA Barlangok Napját minden év június 25-én ünnepeljük. Mivel Tata is bővelkedik ezekben a képződményekben, ezért álljon itt néhány szó róluk.

Nem minden „lyuk” számít barlangnak, amit egy sziklafalban látunk. A pontos meghatározás szerint a barlang a Föld szilárd kérgében, természetes úton keletkezett, 2 m-nél nagyobb, ember által járható üreg. Attól függően, hogy milyen kőzetben, milyen környezetben, milyen folyamat hatására alakul ki, rengeteg típust el lehet különíteni (pl. cseppkőbarlang, sóbarlang, jégbarlang, stb.)

A tatai barlangok egy része a Kálvária-dombon is szemrevételezhető tengeri mészkőben alakult ki. Ilyen a Megalodus-barlang is, amely a város legnagyobb barlangja. Nevét egy kagylóról kapta (Megalodus), amely jellegzetes ősmaradványa a triász mészkőnek, amelyben a barlang képződött. A Kálváriához kisétálva, bárki megfigyelheti ezeket a kb. 200 millió éves őslényeket.

Egy más képződési környezetet mutat pl. a Feszty-barlang, amely a városszerte gyakran látható, növénylenyomatos édesvízi mészkőben keletkezett. Érdekessége, hogy nem utólagosan alakult ki az üreg a kőzetben, hanem a kőzet képződésével egy időben.

Barlangtani különlegesség az Angolparkban található Angyal-forrás-barlang, ugyanis nem a szokásos karsztosodó mészkőben alakult ki, hanem kavics-konglomerátumban. Az áramló víz kipolírozta a kavicsok felszínét, így olyan, mintha csillogó „ékkövek”-ből állna a barlang fala.

Ez csak néhány barlang kiemelve, de számos másik nem is került most említésre. Ez is azt bizonyítja, hogy Tata rendkívül gazdag természeti értékekben… és felmerül a kérdés: vajon hány barlang vár még felfedezésre?!

 

Májusi maszkabál

Az idei évben ismét bemutatkoztak a magyar múzeumok a Nemzeti Múzeum kertjében. A két napos Múzeumok Majálisán sok érdeklődő kereste fel a múzeum sátorát is. A Kuny Domokos Múzeum idei bemutatkozása – a meghirdetett témára reflektálva – a bálok kulisszáit idézte fel. Az érdeklődőket kézműves foglalkozásokkal is vártuk, melyek közül a Nagy várépítő játék hatalmas sikert aratott a családok körében. A gyerekeket hosszan lekötötte az építés, jó szórakozást nyújtva kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Megépíthették a tatai vár korszakainak megfelelő állapotát, illetve Vitány várát is. Volt, aki a vár kápolnájáról és a várbörtönről sem feledkezett meg. Kollégáink jelmezt öltöttek magukra, Tatához köthető, ismert személyeket megjelenítve; ez a vidám maszkabál a régi időket idézte fel. Itt volt köztünk Lotz Matilda művésznő, aki színházi jelmezeket festett, és múzeumalapítónkhoz, dr. Darnay-Dornyai Béla piarista tanárhoz is fordulhattak kérdéseikkel. Tatán megfordult királynőink is jelen voltak, és felbukkantak a múltból a törökök is. A stand látogatóit fotózási lehetőséggel is vártuk: a gróf és a grófnő szerepében készíthettek fényképet magukról.

Két víz között

Az idei helytörténeti vetélkedő témája a víz volt. A víz ott áll városunk földrajzának, településtörténetének, gazdaságtörténetének, kultúrtörténetének metszéspontjában, mintegy rendszerbe foglalja ismereteinket városunkról.
Az előkészítő foglalkozásokon és feladatokban részt vevő diákoknak ezt a rendszert szerettük volna átadni, látványos, játékos, élményszerű formában. Ezt folytattuk a döntő két fordulójában is.
A döntő játék első napján a város vizes helyszínein haladtak a csapatok, természetesen a tó körül, s eközben az időalagútban eltévedt, az időszalagról lepottyant történelmi szereplőkkel találkoztak. Így a neandervölgyi ősemberrel, aki a melegvízű források mellett telepedett le, majd egy bencés szerzetessel, aki a város előtörténetéről, és a monostor birtokában lévő malomról beszélt. Ezután érkeztek csapataink a várba, ahol Zsigmond király krónikása arról beszélt, hogyan épült a mocsaraktól körülvett sziklamagra a királyi várkastély. Ezután a Komárom felé menekülő várkapitányba, Hannibal Tassóba botlottak a gyerekek, aki a török idők ostromairól, a vízzel védett várról beszélt. Pötörke Julianna egykori malma előtt állva kért segítséget a malom körüli teendők elvégzésében. Mikoviny Sámuel kamarai mérnök a műemlék vízivágóhídon avatta be a diákokat abba, milyen jelentősége volt a csatornázásnak a birtok művelhetővé tételében. Végül Feszty Adolf látta vendégül a csoportokat villája teraszán, és elmesélte nekik nagyívű javaslatát a bőségesen fakadó tatai forrásvizek hasznosítása tárgyában.
Mindez két víz között zajlott, mert a vizes vetélkedőre való tekintettel nemcsak körülöttünk, felettünk is megjelent az áldott, életadó víz, eső formájában.
A város legmodernebb vizes helyszínén, az Új Kajakházban zajló második forduló újabb játéklehetőségeket kínált. Meg kellett személyesíteniük a tatai vizek nimfáját, de a várostörténet kulcsszereplőjét, magát Zsigmond királyt is, sőt Kazinczy Ferencet, aki olyan szépen írt az angolkert egyedülálló varázsáról, a forrásokról. Komoly és tréfás feladatok, ügyességi fordulók és alkotómunka során alakult ki a végeredmény. Az első a Kőkúti iskola 6.a osztályának csapata: Tóth Kincső, Engler Csilla, Vajda-Kolek Blanka és Szabó Gréta. A második helyezett a Kőkúti iskola 6.b osztályának csapata: Benda Eszter, Gunics Nóra, Schaffer Ágnes, Somogyvári Máté. A harmadik helyen a Kőkúti iskola Fazekas utcai tagintézményének 5. osztályos csapata végzett: Brondos Zsófia, Dienes Gréta, Füstös Zsófia, Schek Janka. Az ő jutalmuk múzeumi táborozás, evezés, és Fényes-fürdői strandolás lesz.

Koronás kis címerrel díszített népi kerámia

Kuny Domokos Múzeum néprajzi gyűjteményének jelentős részét teszik ki a népi kerámiák. Ezen kollekcióban számos, a gölöncsérek által készített tálat őrzünk, melyek némelyike csodálatos mintákkal van díszítve. Tudva levő, hogy Tata mint fazekasváros, vagy ha úgy tetszik fazekasközpont volt, és ma is az. Ráadásul a tatai kerámiák mintái, mintakincse egyedülálló a Kárpát-medencében. A többségében írókával, karcolattal (sgrafitto) vagy domborplasztikával díszített mázas tálak, tányérok, korsók és más használati, illetve dísztárgyaink között más fazekasvárosok, -központok tárgyi emlékeit is őrizzük a múzeumunkban. Ezek közül került ki az a 71.28.2. leltárszámmal ellátott nagy tál is amit bemutatunk.
A tálnak a fenekén egy írókázott, stilizált koronás kis címert láthatunk két növényi szár között. Ebben a kontextusban a növényi szárak egy stilizált koszorú jelentenek. A tál szélén körbefutó minta, növényi ornamentika, szintén írókával készült. A tál anyaga égetett cserép, felületét okkersárga ólommázzal vonták be, amire a mintákat festették. Nagyságát méretei jól mutatják. A peremének átmérője: 49,5 cm.,magassága pedig 14 cm. E tálat mintája és díszítése miatt választottuk március hónap műtárgyául, mert a közepében látható címerdísz nagyon sok 1849. után készült tárgyat díszített, emlékezve ezzel a 1848-49-es szabadságharcra.

Csapucha Árpád

Egy kisváros a hátországban - kiállítás