“Lacus Felix” TÁMOP pályázat

Category Archive: Általános

Tata kincse, a porcelán

Capodimonte III. Károly nápolyi király palotájának neve. Itt alapította meg 1743-ban porcelángyárát, amelynek sajátos termékét, mintáját több európai porcelánműhely utánozta. A jellegzetes, színesen festett, domborműves, mitológiai történeteket megjelenítő „Capodimonte” dekorú porcelán drága luxusterméknek számított.
A közelmúltban gyűjteményünkbe került darab egy Capodimonte-mintás teáskészlet kannája. Érdekessége, hogy Tatán készült, no, nem maga a porcelánedény, csak a festése. 1874-ben ugyanis a Herendről Dezső fiával Tatára hazatérő Fischer Mór a főtéri szülőház udvarában festőműhelyt rendezett be, és dekorégető kemencét építtetett. A festetlenül ide érkező porcelán készletekre itt kerültek fel a tradicionális herendi minták. Az edény aljának jelzése a Herenden használt magyar címer, a T és FD betűkkel kiegészítve (Tata és Fischer Dezső monogramja). Míg Herend csőddel küszködött, néhány évtizedig Tata képviselte a herendi hagyományt, egészen addig, míg Fischer Dezső fia, Farkasházy Jenő újra fel nem virágoztatta a magyar porcelángyártást Herenden.
Kannánkon a mitológiai dekor jellegzetes eleme, a négyesfogat látható, antik ruházatú alakokkal. A fogatot egy szárnyas nőalak hajtja. Talán Nemezis ő, a büntetést, igazságot osztó, szárnyas istennő, aki kezében mindig ostort tart, s aki a balsorsot érdeme szerint méri a halandóra?

Kövesdi Mónika

Évkönyvbemutató

Tisztelettel meghívjuk Önt a Kuny Domokos Múzeum Közleményei évkönyvbemutatóra 2016. január 28., csütörtök 16 órára a tatai várba.

A vendégeket köszönti: Michl József
Tata város polgármestere

A kötetet bemutatja: László János
régész, a kötet szerkesztője

0133

Tér-képek. A Kossuth tér festményeken

A Kuny Domokos Múzeum kiállítása a Fischer-házban, a felújított Kossuth tér átadása alkalmából.
Régi városképek, Hessky Iván, Juszkó Béla, Dobroszláv Lajos alkotásai.
A kiállítás december 5-től látogatható.

 

Vaszary – játék

Játékra invitáljuk Vaszary János rajongóit és a tatai múzeum barátait, a tárlatlátogató közönséget. December 20-ig tekinthetők meg Vaszary János festményei, a “Vaszary kertje” című tárlat a tatai várban. Az alábbi kérdések helyes megfejtői múzeumi belépőt nyerhetnek a kiállításra, 2 személy részére.

A megfejtést kérjük a tataimuzeum@gmail.com email címre küldeni, munkatársunk is így veszi fel a nyertesekkel a kapcsolatot.

A kérdés:

Mettől meddig lakott Vaszary János Tatán?
Ki volt otthonának tervezője?
Milyen állat szerepel leggyakrabban a festő képein?

Vaszary-rajzpályázat

A Kuny Domokos Múzeum a “Vaszary kertje” c. kiállítás kapcsán rajzpályázatot hirdet.
Vaszary János életére, művészetére, tatai otthonára reflektáló alkotásokat várunk, konkrét témabeli, vagy technikára, méretre vonatkozó megkötés nélkül, bár örülnénk, ha a kiállítás témái (a kertek, a kertre vonatkozó festmények) visszaköszönnének valamilyen módon a képeken.
A résztvevők köre is nyitott: gyermekek, fiatalok, esetleg felnőttek munkáit is szívesen látjuk. (Külön fogjuk elbírálni alkotásaikat.)
Az első három díjazott gyermek részt vehet a múzeum nyári táborában. A nagyobbak művészeszközöket nyerhetnek.

Leadás 2015. december 16-ig, Tata, Vármúzeum porta. December 21-én hozzuk nyilvánosságra az eredményeket.

Séta Vaszary János nyomában

Október 24-én szombaton, egy szép őszi délutánon az angolkerti nyári laknál gyülekeztek a programra érkezők. Kövesdi Mónika művészettörténész köszöntötte a sétán résztvevőket, majd kalauzolta végig őket a séta útvonalán. A Cseke-tó partján haladva érkeztek meg Vaszary János házához, amely nyitva állt előttük, megtekinthette mindenki, hogy hol élt a Tatán alkotó művész. Munkásságáról és életútjáról, az itt alkotott csodaszép fantázia-képekről, az akkori korszakról esett szó. Majd a séta az Almási úti temetőben fejeződött be, ahol Vaszary János nyughelyénél Kövesdi Mónika felolvasta a festő „Láttam Apollót” című versét.

A múzeumi séták sokak örömére a jövőben is folytatódnak majd, melyre mindenkit szeretettel várunk!

Tata-Tóvároson, a Cseke-tó közelében épült fel 1912-ben Vaszary János festőművész (1897-1939) villája. A különleges épület elsősorban tulajdonosa, „gazdája” szempontjából érdemel figyelmet, aki a magyar festészet legnagyobb mesterei közé tartozik, s aki távolról érkező zarándokként lelt otthonra éppen itt, ebben a kisvárosban.
Vaszary tatai otthonának kulcsmotívuma a kert. Ez jelentette a vonzerőt a festő számára, és ez volt hajlékának legfontosabb jellemzője. Miután beleszeretett a tatai angolkertbe, annak vizeibe és zöld lombsátrába, amint módja volt rá, telket vásárolt, minél közelebb az angolkerthez. Ahol telke és háza elterült, Tóváros szélén, akkortájt még kertek voltak, gyümölcsfákkal, építményt alig lehetett látni a környéken – ez szintén jól látszik korabeli festményein.
A Lovasok a parkban (1919) kompozíciót követően, az 1920-as, 30-as évek festményein azt látjuk, hogy Vaszary elszakad a kert külső ábrázolásaitól. A táj, a lombok, a fák valóságos szépsége, ereje, az angolkert tárgyias képe átalakult, belső tájjá vált. Már nem a gróf kertjét festette, hanem saját kertjében látta meg a motívumot; saját kertjét kezdte festeni, amely egy idilli világ, egy paradicsomi menedék lett számára.
Városunk történeti, művészettörténeti kincse, öröksége a műteremház, és adóssága a ház tulajdonosa, Vaszary János emlékének ápolása, életművének megismerése, az oeuvre jelentőségének felmérése. Célunk, hogy a halhatatlan mester visszatérjen kedves városába, integráns része legyen a város kultúrtörténetének, művészeti hagyományának.

 

Napfényre került kincseink

Darabok az Esterházy gyűjteményből.

A tatai Esterházy-kastély értékes berendezését, műkincseit 1945 tavaszán széthordták, kirabolták. Két tárgyat vásárolt vissza a múzeum a közelmúltban, amelyek a régi fotók bizonysága szerint az Esterházy-családé voltak. Az egyik egy különleges műbútor, egy bölcső, amelyben generációkon keresztül ringatták a kisgyermekeket. Egyedülálló, ritka darab az ilyen tárgy, ráadásul személyes jellegű. Egykor a grófnő, Esterházy Ferencné Zichy Mária hálószobájában volt. A másik tárgy a grófi lakosztály dolgozószobájának dísze, egy faragott és inkrusztációval díszített rokokó láda, amelynek szemlátomást átalakítást szenvedett fedelét legelésző szarvasok berakott művű ábrázolása díszíti.
A Kulturális Örökség Napjain nagyközönségnek először bemutatott darabokkal kapcsolatban Perger Gyula múzeumigazgató kifejezte az igazán múzeumba illő, valóban a múzeum gyűjtőkörébe vágó tárgyak megszerzése feletti örömét, és szándékát arra vonatkozólag, hogy a kastélyprogram keretében rekonstrukció előtt álló Esterházy-kastély tartalommal való megtöltésében a múzeum is szerepet szeretne vállalni.

Múzeumok Majálisa

Az idei évben immáron 20. alkalommal került megrendezésre a Múzeumok Majálisa programsorozat. A Múzeumkertben múzeumunk is képviseltette magát. A két napos rendezvényen sok érdeklődő kereste fel a múzeum sátorát, ahol múzeumpedagógiai foglalkozással vártuk a legkisebbeket. A húszas szám kapcsán a 15. század került előtérbe és 5 játékot vittünk a programra, melyek közül a Nagy várépítő játék hatalmas sikert aratott a családok körében. A gyerekeket hosszan lekötötte az építés, jó szórakozást nyújtva kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Kollégáink a kort megidéző ruhákat öltöttek magukra, hogy közelebb vigyék ezt a korszakot a látogatókhoz. Zsigmond király pénzverdéjében apró emlékpénzek készültek, a bátrabbak a súlyos láncinget fel is próbálhatták.

Egy kisváros a hátországban - kiállítás