“Lacus Felix” TÁMOP pályázat

A sokszínű és a kővé vált aranypénz

garnet

Gránát és Nummulites.

garnet2A gránát esetében nem a kézigránátra kell gondolni, és nem keverendő össze a gránittal sem, amely egy vulkáni eredetű kőzet. A gránát név valójában egy ásványt, pontosabban egy ásványcsoportot takar. Távolról nézve gömbszerű megjelenésű, de közelebbről szemügyre véve rendkívül formagazdag: általában 12 vagy 24 oldalból – kristálylapból – áll, de olykor 48 (!!!) lapú forma is látható. A színskála szintén nagyon terjedelmes: a vörös árnyalatai, narancs, lilás, sárga, zöld, ritkán kék, és speciális esetben „színváltós” példányok is előfordulnak. Igen kedvelt alapanyag ékszerekhez, ahol a felcsiszolt drágakőváltozatokat használják (jelen ismereteink szerint a magyar koronán lévő vörös ékkövek is gránátok). Hazánkban a Börzsönyben, illetve a Pilisben (Holdvilág-árok) lehet vörös színű gránátra (almandin) „vadászni” egy-egy kirándulás alkalmával.

A Nummulitesek mára kihalt, tengerben élő egysejtűek. Kalcit anyagú vázuk alakja leginkább a lencsére, vagy a fémpénzre hasonlít, az átmérőjük viszont akár a 10 cm-t is meghaladhatta! Jellegzetes alakjuk miatt számos legenda alapjául szolgáltak: hazánkban az első írásos feljegyzés 1499-ből maradt ránk, amely szerint Szent László király a pogányokkal vívott küzdelem során aranypénzt szórt az üldözőik közé, mely a kezükben kővé vált. Innen ered a „Szent László pénze” elnevezés. A bakonyi Pénzesgyőr és Bakonyszentlászló sem véletlen viseli ezt a nevet, ezek az elsőszámú lelőhelyei a kőpénznek Magyarországon.

nummulites2Az októberben megrendezésre kerülő Geotóp napon mindenki személyesen is megismerkedhet a gránáttal, illetve a nummulitesszel.

Egy kisváros a hátországban - kiállítás