“Lacus Felix” TÁMOP pályázat

A kő, mint a múlt eseményeinek őrzője

kep_4

A Kuny Domokos Múzeum Természettudományi gyűjteményének legújabb darabjai Tatáról, a Mikovényi utcából kerültek hozzánk.  Első ránézésre ezek az üreges csövecskék megtévesztésig csontokra hasonlítanak, de jobban szemügyre véve őket kiderül, hogy valójában megkövesedett növénymaradványok.

Hogyan és mikor keletkeztek? Képződésük a forrástevékenységhez kapcsolódik. A mélyből feltörő forrásvizekben többek között oldott karbonát is van. A felszín alatt és felett más fizikai-kémiai környezet uralkodik, így mikor felszínre tör a víz, az ott uralkodó fizikai-kémiai viszonyok hatására kicsapódik belőle a karbonát, és szilárd édesvízi mészkő keletkezik. Szerencsés esetben a forrás környezetében növényzet van, és a kicsapódó mészanyag egy bevonatot képez rajtuk. A szerves anyag, vagyis a növények szárai, levelei idővel elbomlanak, de a kő megőrzi a növények alakját, formáját, gyakran az egészen finom szöveti jellegzetességeket is.

Milyen idősek lehetnek ezek a kőzetek? Emberi léptékkel mérve nagyon-nagyon idősek, hiszen pleisztocén korúak (1.8 millió évtől 10 000 évig), geológiai léptékkel nézve azonban a legfiatalabb képződményeink közé tartoznak.

 

kep_1 kep_2 kep_3

Egy kisváros a hátországban - kiállítás