“Lacus Felix” TÁMOP pályázat

Kincses ezüst

garas

Középkori régészeti feltárásaink gyakori kísérőleletei a pénzérmék. Ezek segítenek az adott feltárási réteg, épület, régészeti objektum kormeghatározásában. A 2012 óta zajló vitányvári ásatáson többfajta érem is előkerült, ezek közül az egyik legérdekesebb az I. János cseh király (1296–1346) által veretett ezüstgaras. Nem gyakori pénz ez a környék hasonló korú lelőhelyein, annak ellenére, hogy a 14. század első felében kedvelt fizetőeszköznek bizonyult.
Csehország, Szilézia, valamint Dalmácia és Horvátország felől a 14. század első negyedében a firenzei aranyforint és a cseh ezüstgaras hamar utat talált Magyarországra, olyannyira, hogy a veretlen ezüst mellett a cseh garas lett az ország forgalmi értékpénze a 14. század első negyedének végén. Károly Róbert magyar király kezdeményezésére ugyanis az 1327 februárjában Nagyszombatban tartott királytalálkozón megegyezés született I. Jánossal arról, hogy mindkét ország áttér a kettős arany–ezüstalapú pénzverésre a garas és az aranyforint saját verésével.
Az ásatás során feltárt ezüstgaras jelenleg a Kuny Domokos Múzeum „Vithánvár omladékai” című időszaki kiállításán látható a tatai várban.

László János

Egy kisváros a hátországban - kiállítás