“Lacus Felix” TÁMOP pályázat

Category Archive: Általános

MEGHÍVÓ: “Vithánvár omladékai” – kiállítás megnyitó Szőnyben

Időszaki kiállításunk nyílik!

Intézményünk 2012 óta folytat régészeti feltárást a Vértessomló határában álló Vitányvárnál. Az eddigi ásatási eredményeket időszaki kiállítás keretében mutatjuk be a Komáromi Klapka György Múzeumban 2019. július 24-től. A kiállítás kurátora az ásatás vezetője: László János.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Mezők lilioma kiállítás megnyitó

A piarista kápolnában nyílt meg, nagy érdeklődés mellett 2019. június 27-én a Mezők lilioma című, csoportos kortárs képzőművészeti kiállítás. A rendhagyó kiállítási helyszínen rendezett tárlat a Kuny Domokos Múzeum, a Mecénás Közalapítvány és a Rend-ház Kft. összefogásával valósult meg.

Részletek a megnyitóból:

„Mit aggódtok a ruházatért is? Figyeljétek meg a mezei liliomokat, hogyan növekednek: nem fáradoznak, és nem fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül akár csak egy is.”

Kiállításunk Máté evangéliumának szövegére, a „Hegyi beszéd” részletére épül. A szöveg példázatai, szimbólumai és metaforái Jézus legfontosabb tanításait magyarázzák el. A tanítást hitről, gondviselésről, az útmutatást a pusztuló anyagi javak és a maradandó értékek közti választásról, s emellett a teremtett világ szépségének himnikus dícsérete is e sorokban rejtőzik.

Az épület sorsát beszédesen mutató falak között tavaly rendeztünk először ilyen nagyszabású kiállítást, s annak során meggyőződtünk arról, hogy itt elsősorban szakrális kiállítások nyernek létjogosultságot, azok érvényesülnek, – olyan alkotások, amelyek az egykori oltárképek, predellaképek, ereklyetartók és szobrok helyébe tudnak lépni, és így szolgálni azt, amiért ez a hely megépült. És most is megtörtént, ami tavaly: az itt kiállított darabokat kivétel nélkül sajátos fénybe vonta, különös jelentésárnyalatot kölcsönözve nekik, a kápolna.

Egy különös kommunikáció zajlik itt, amelynek médiuma az alkotás, kommunikáció egyszerre felénk és felfelé, valamiféle köztes létben létértelmezés, vallomás és imádság között. Mint Szunyogh László szobra, a Figura holdsarlóval: egy nagyon rusztikusan, durván mintázott alak, amint íjként megfeszülve próbál emelni egy fénylő, egy tökéletes égi idomot. Lehet, hogy nem is emeli, csak próbálja egyáltalán tartani: mulandó a halhatatlant, földi az égit, vagy csak tulajdon lényünkből azt a részt felmutatni, ami értékes, ami megmarad.

Vagy mint Kelemen Benő képe: töredezett emberi figura, áll a liliomok között, s míg azoknak felfelé vezet az útja, a törékeny nádszál ember süllyed – lélek és test kettőssége ez.

A kiállított alkotások az ország legkülönbözőbb pontjairól jelentkezett 53 művész munkái. Az alkotások ennek megfelelően többféle nyelven szólalnak meg, több műfajban, stílusban, hangnemben, esztétikai minőségben. A keresztény művészet hagyományos, sokévszázados toposzait megszüntetve-megtartva, abszolút kortárs alkotások ezek. Bizonyos dolgok (utalások, fogalmak, jelképek), a megjelölt témának köszönhetően, visszatérő módon jelennek meg.

A legjellemzőbb motívum a táj és a kert. A mező, a liliomok és a füvek említése a szentírási szövegben előhívta annak a kertnek a képét, amely a tökéletesség, a boldogság és béke kertje, az elveszített és azóta is vágyott idill kertje, a paradicsomkert, az éden. A képeken ábrázolt tájak, mikrovilágok, kertek, fák, levelek és virágok ábrázolása innen bontakozik ki, rejtett szimbolizmusuk ide vezethető vissza. A tájak felett lebegő szárnyak, az ecsetvonás gesztusával felvitt rebbenés pedig a lélek jelképének, a szentlélek galambjának, az angyal szárnyának nyoma. Sándor József Attila tájképén csak a szárnyak suhogását látjuk, amelyek egészen befedik előlünk a tájat, míg Egri Erzsébet tájképein a világ megkettőződik, és a láthatatlan nagyon finoman, de láthatóvá válik.

Fent és lent (a földi és égi kapcsán), kint és bent (a körbezárt kert kapcsán, vagy a test és lélek viszonyában), mulandó és maradandó, fény és sötétség világa bontakozik ki egyre világosabban szemünk előtt.

Meddig terjed a szakralitás határa? Amíg Őt ábrázoljuk, az Ő kultuszát szolgáljuk, róla beszélünk? Vagy tágabb értelemben, alkotását, a teremtett világot csodálva, megörökítve, virágszálaihoz lehajolva? Vagy egészen szűken, magunkban keresve őt?

Amíg a kiállítás képei felett meditálunk, a felvetett gondolatokon és megközelítéseken töprengünk, a szakralitás útján járunk mi is. Mindenkinek ajánlom, hogy Ölveczky Gábor gyönyörű grafikája előtt megállva szánjon időt a művész által feldolgozott József Attila-vers apokrif imaszövegére is:

… Most mégis, megfáradván,
Dicséreteddel keresünk új erőt
S enmagunk előtt is térdet hajtunk, mondván:
Szabadits meg a gonosztól.
Akarom.

Nyitva tartás és tárlatvezetéseink a Víz, Zene, Virág Fesztivál hétvégéjén

Tisztelt Látogatóink!

Kiállítóhelyeink a 26. Víz, Zene, Virág Fesztivál ideje alatt a következő rend szerint tartanak nyitva.

A megváltott fesztiválbelépőkkel kiállításaink ingyenesen megtekinthetők!

Szeretettel várunk minden érdeklődőt vármúzeumunkba 2019. június 28-án (pénteken) 16 órai kezdettel Nemes Károly Velencei maszkkiállításának megnyitójára!

Pénteken és szombaton a legkisebbeket kézműves foglalkozásokkal várjuk!

Kortárs képzőművészeti kiállítás a piarista kápolnában

Szakrális témában, a “mezők lilioma” metaforára építve nyílik kortárs képzőművészeti kiállítás, 53 művész közreműködésével a volt piarista rendházban. A kiállítás a Víz, Zene, Virág Fesztivál alkalmából nyílik meg június 27-én, és az Ars Sacra fesztivál időpontjában zárul, szeptember 22-én. A tárlatot a két kurátor, Lévai Ádám képgrafikus és Kövesdi Mónika művészettörténész nyitja meg.

 

 

ASZTROFOTOGRÁFIA – Tudomány és ismeretterjesztés a Monarchiában és ma

Gothard Jenő halálának 110. évfordulója alkalmából múzeumunk új időszaki kiállításnak, valamint országos szakmai konferenciának ad otthont június 15-én szombaton.

Szeretettel várunk minden érdeklődőt a mellékelt meghívóban szereplő programokra!

Skofival barangoltunk

Április 27-én Skoflek Istvánra emlékeztünk. Több városi intézmény és egyesület együttműködéseként valósult meg az egy napos program, amelynek keretében Skoflek Istvánra, mint emberre, tanárra, kutatóra, édesapára emlékeztünk.

A program a Kuny Domokos Múzeumban vette kezdetét előadások sorával, ahol dr. Árendás Vera a pedagógiai munkásságáról mesélt, Csaba Attila, mint egykori Herman Ottó Körös, diákként emlékezett meg tanáráról. Ezt követően dr. Hably Lilla ősnövénykutató osztotta meg történeteit Skoflek Istvánról, mint paleobotanikai kutatóról, akitől a szakmát kitanulhatta. Kürthy Dóra természettudományos muzeológus a múzeumban őrzött, Skoflek István által létrehozott gyűjteményt mutatta be, Almády Zoltán pedig mint kutatótárs emlékezett meg közös útjaikról. Az előadások után történetmesélés, valamint kötetlen beszélgetés vette kezdetét, amelytől a bensőséges, szeretetteljes hangulat csak erősödött. A program háziasszonyi szerepét Skoflek Katalin, Skoflek István lánya vállalta.

A délutáni családi programoknak a TIT Posztoczky Károly Csillagvizsgáló és Múzeum adott helyet. Szerencsére a rossz idő ellenére is voltak kíváncsi érdeklődők, akik a helyszínen érdekes fizikai kísérleteket láthattak/próbálhattak ki, vízi élőlényeket figyelhettek meg mikroszkóppal, távcsővel kémlelhették a Gerecsét, szemügyre vehették a múzeum izgalmas tárgyait, valamint saját kis mamutot készíthettek. A délután folyamán kis csoportokban ellátogattunk a Porhanyóbányába is, ahol egykor források zubogtak, ősember lakott és mamutok éltek, és a helyszín feltárásában nagy szerepe volt Skoflek Istvánnak is, továbbá a múzeumban őrzött paleobotanikai gyűjtemény jelentős részének lelőhelye is.

Környéktúra 1. – Műemléki kirándulás Tata környékére

Zordra forduló tavaszi időben, de teli busszal indult a környék műemlékeinek bejárására az elszánt társaság. A műemléki kirándulás során felfedeztük azokat a közelünkben elhelyezkedő falvakat, amelyeken gyakran átutazunk ugyan, de talán nem ismerjük őket. Pedig mennyi minden összeköt bennünket: a közös táj, a közös történelem, közös sors, a közös földesúr, ezzel együtt a közös építőmester, kőfaragóműhely.

Utunk során ezúttal a Tatától délnyugatra eső terület műemlékeit jártuk végig, jobbára templomokat, így a templomdomb magaslatán emelkedő, nagyszerű fekvésű, középkori alapokon álló, kocsi katolikus templomot, majd a dadi és a császári katolikus templomokat – ezek Fellner Jakab tervei szerint készültek, belső berendezésükben is kimagasló művészi értékkel bírnak. Kömlőd középbirtokos nemesek falva volt, ma is áll a Pázmándyak és a Perczelek kúriája, ahol Vörösmarty Mihály is megfordult. Kecskéd temploma mellett Kálvária-szoborcsoport is áll, egészen enyhe magaslaton, épp hogy éreztesse a böjti szelek fúvását. Környe gazdag múltú település, Quirinum castrumának romjai ma is a templom alatti tóban állnak. A tűzvészben elpusztult templomot Ybl Miklós tervei alapján építették újjá. Mellette klasszicista plébániaház áll, szépen helyreállítva. Vértessomló felé menet álltunk meg az Árpád-kori Avas falu 13. századi körtemplomának szépen feltárt romjánál. A vértessomlói templom története egy erdei kápolnával kezdődött, oda került a Segítő Szűzanya kegyképe a 18. század elején. A festői környezetben, a falun kívül álló kápolnát az évszázadok során folyamatosan nagyobbították, berendezését gazdagították, és ellátták azokkal a fogadalmi ajándékokkal, amelyek csodás gyógyulások emlékét őrzik.

Utunk a bánhidai templomnál ért véget. A templom nem műemlék – bár Feszty Adolf műépítész kiváló alkotása – belső terében viszont értékes kincsként őrzik a majki kamalduli remeték szószékét és oltárképeit.

Geo Napok a Lurdyban

Idén április 6-án és 7-én került megrendezésre a 21. ÁsványBörze és Geo Napok Budapesten a Lurdy házban, amelyen múzeumunk harmadik éve vesz részt kiállítóként. Idei témánk az „Utazás a földtörténeti középkorban” volt; ennek kapcsán megismertettük az érdeklődőkkel a tatai Kálvária-domb történetét, ősmaradványait – kézbe vehető példányokkal –, és mivel ez egy tengeri környezetet mutat be, „A magyar dinók nyomában” című időszaki kiállításunkkal kapcsolatosan bemutattuk, hogy milyen más környezet és állatok éltek hasonló időben, de a szárazföldön.

A standunkon kicsiknek és nagyoknak egyaránt kínáltunk kézműves programot is: a kisebbeket homokkép készítéssel, a nagyobbakat memóriajátékkal, kirakókkal, dinó-origamival és Tatával kapcsolatos teszttel vártuk.

Az eseményen készült fotókból alább közlünk néhányat, fogadják szeretettel!

Egy kisváros a hátországban - kiállítás