“Lacus Felix” TÁMOP pályázat

Category Archive: Általános

Földtudományos Forgatagon jártunk…

November 10-11-én került megrendezésre a 10. Földtudományos Forgatag Budapesten, a Magyar Természettudományi Múzeumban.
A minden évben színes Forgatag idén is sok látogatót látott vendégül, az egészen fiatal – csupán néhány éves – érdeklődőktől a nyugdíjas korosztályig. Erre az eseményre az egész országból érkeznek kiállítók, és igen nagy öröm, hogy a Kuny Domokos Múzeum is meghívást kap évről évre.
A két nap alatt Múzeumunkat, valamint Tata és környéke földtani kincseit, érdekességeit mutattuk be az érdeklődőknek a múzeumi természettudományi gyűjtemény egyes darabjainak segítségével, játékos feladatokkal és kézműveskedéssel. Idén kiemelt témánk volt az ammonitesz, hiszen az Év ősmaradványa, a Balatonites a tatai és környékbeli ammoniteszek rokona.
A standunkhoz érkezőket homokkép készítéssel, kirakókkal, kavics memória játékkal, paleobotanikai játékkal, 3 dimenziós őstenger készítéssel és gyöngyből készíthető ammonitesszel vártuk.

A 10 éves Forgatag alkalmából geosütisütő versenyt hirdettek a szervezők. A beérkezett pályamunkákat érdemes itt megtekinteni!

Múzeum a bőröndben

November 7-én és 8-án a Múzeumot pakoltuk a bőröndbe, s ismét kitelepültünk néhány érdekes tárggyal a város különböző pontjaira. A Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében megrendezett „Utazó múzeum” program során a Haranglábra és a tóparti sétányra esett a választásunk. A gyanútlan járókelők középkori fegyverek és páncélok másolatait nézhették meg testközelből, sőt, ki is próbálhatták azokat.

Meghívó – Város születik

A Tatai Helytörténeti Egyesület és a Kuny Domokos Múzeum “Város születik” címmel szervez az ősz folyamán több rendezvényt is, amellyel az 1938-as városegyesítésre emlékezik.

2018. november 13-án 16 órától, a volt piarista rendházban dr. Rabár Ferenc történész helytörténeti bevezetőjét Karácsony Rita előadása követi, aki a piarista rendház 1930-ban épített konviktusi szárnya kapcsán a piarista rend építészéről, a tatai bővítést is tervező Hültl Dezsőről fog beszélni.

Tatai séták 2. – Tóváros

Az 1938-ban közigazgatásilag is összekapcsolt két településnek, Tatának és Tóvárosnak, közelsége ellenére is más-más karaktere van. A városok történetére, társadalmára, életére vonatkozó, jellegzetes helyszíneket, épületeket kerestünk fel tatai sétánk során is, és most, a tóvárosi sétán ugyanez vezette lépteinket. Kiindulópontul a tóvárosi városközpont, az egykori főtér szolgált, ahol korábban templom, rendház és temető volt, utak futottak össze, s melynek közepén 1763-ban a kapucinusok kis harangjának hangját megtoldandó, 4 harang befogadására alkalmas haranglábat emeltettek a tóvárosi hívek. Innen a kapucinusok templomába mentünk, amelyet az Esterházy család építtetett, a város 18. századi újjászületésének első lépéseként. A templom valóságos múzeum, Karl Palko által festett, remekművű oltáraival, de a rendházban berendeztek egy kisebb múzeumot is, a kapucinusok tatai évszázadainak relikviáiból. A következő épület sétán során a Vaszary-iskola volt, amely mai formájában két korábbi épület (városháza és kaszárnya) összekapcsolásával létesült, az udvari homlokzat árkádos tornáca a honvédlaktanyára emlékeztet. A széles, egykor fasorokkal szegélyezett tóvárosi főutca (Budai utca, Öreg utca) átépített házsorában számos műemlék lakóház is található. A legjelentősebb barokk eredetű épület a Kristály-szálló, az egykori Szarka-fogadó, amely 1769-ben épült Fellner Jakab tervei szerint, boltíves kapubejáróból nyíló, boltozatos termekkel, a hátsó udvaron konyhával, kamrákkal, lakásokkal és kocsiszínnel. Az épület a 250 év alatt folyamatosan a vendéglátást szolgálta. A Malom-patak mentén működő lisztőrlő malmok sorát sétánkon a Pötörke-malom képviselte, ez az építészetileg és történetileg is különleges épület, amelyben még megtekinthető a vízikerék lendületét a malomkövek felé átadó fogaskerék is.

Múzeumi szomszédolás

2018. október 16. és 18. között „szomszédolt” múzeumunk, vagyis meglátogattuk Tarján, Baj és Vértestolna tájházait. A Múzeumok Őszi Fesztiválja „Szomszédolás” című programja keretén belül múzeumpedagógiai foglalkozásokat mutattunk be német nemzetiségi iskolás gyermekeknek, amelyeken keresztül betekintést nyerhettek gyűjteményünkbe és a munkánkba is.
Első napon a Tarjáni Német Tájházban kukoricát morzsolhattak, libát tömhettek, majd libatollal írva készíthettek oklevelet a csoportok a közelgő Szent Márton-nap jegyében. A következő napon a baji Közösségi Ház emlékszobájában a saját és a kiállított viseletdarabokhoz kötődő szólásokról és közmondásokról beszélgettünk, majd csapatokban saját közmondásokat alkottak a gyerekek, olyanokat mint például a „kilóg a haja a kendő alól”, azaz kiderült a turpisság. Az utolsó napon a vértestolnai Német Nemzetiségi Tájházban egy hagyományos parasztház felépítéséről és berendezéséről beszélgettünk, majd a tanultak alapján elkészítettek a gyerekek egy saját, mini kiállítást, többnyire tisztaszobát.
Reméljük, hogy a látogatásunk során mindenki jól érezte magát, és hamarosan újra találkozunk – már a múzeumban!

Tatai séták 1. – Tata

Tata és Tóváros 1938-as egyesítésének emlékére szervezett városi sétánk első helyszíne Tata volt. Tata középkori múltja rajzolódik ki a Kálvária-dombon, innen indult sétánk is, melynek során bepillantottunk a gótikus templomszentélyből képzett kápolnába, keresve a Keresztelő Szent János-tisztelet és a Kálvária-kultusz nyomait. Innen a Nagytemplomba mentünk, ahol már a birtok 18. századi kiépítéséről esett szó, az Esterházy családról, aki az új templom épületében saját tekintélyét is ki kívánta fejezni. A város polgári múltjának helyszíne a tehetős zsidó család, a Fischerek emeletes lakóháza a főtéren, ide is bepillantottunk, majd az irgalmas nénék egykori zárdája, kápolnája és iskolája előtt álltunk meg. Az épületegyüttes eredetileg ispotály is volt, hiszen a vincés nővérek elsősorban szegénygondozással foglalkoztak. Az Esterházy-kastélyhoz tartozó grófi fürdőház udvarára tértünk be ezután, amely egy melegvizes márványmedence fölé épült. Homlokzatán kronosztikont rejtő felirat emlékezik meg a fürdőházat építtető Esterházy József grófról. A számos tatai malom közül a legérdekesebb a Burgundia malma, amely Wagner-fürdő néven már a 19. században új profillal bővült, kádfürdő és uszoda is létesült a Lopresti-forrás vizén. A hajdani kerékház vízköves medre ma az orvosi rendelő várószobája. A Lopresti-forrás melletti, barokk kúria a 20. század közepén már az irgalmas nénéké volt, ők kezdték óvodává alakítani, ma is ez a Fürdő utcai óvoda. Sétánk utolsó állomása a Menich-kút volt, az uraság háziorvosának feliratos táblájával megjelölt, régi forrás, ahol a vizek visszatérésének lehettünk tanúi.

Október 28-án 15 órától a Haranglábtól indulva a tóvárosi városrészt barangoljuk be. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Fotók: Kocsi Imre

„Bringázz velünk!” kerékpártúra

Ragyogó időben vehettek részt az érdeklődők – akik többek között Tatáról, Szomódról, Tatabányáról, sőt Oroszlányból is két keréken érkeztek – október 14-én azon a közel 25 km-es kerékpártúrán, amelyet a Múzeumok Őszi Fesztiváljához kapcsolódva szerveztünk. A túrának több apropója is volt: egyrészt a Német Nemzetiségi Múzeumban megtekinthető „Két keréken – A kerékpározás történetének 200 éve” című gerlingeni vándorkiállítás tematikája, másrészt az idén 25. évét ünneplő Nemzeti Kulturális Alap felhívása, ami a „Kulturális örökségtúrák” elnevezést kapta. Az épített örökségeinket felfedező kirándulás Kocsi Imre vezetésével a Német Nemzetiségi Múzeumtól indult, ahol a résztvevők megismerkedtek az említett kiállítással, majd útnak indultunk a Berta-malom felé. Ezt követően elhagytuk Tata városát, hogy a Ferencmajori-halastavaknál Mikoviny Sámuel munkásságáról is megemlékezzünk. Naszályra érkezve a naszályi malmot tekintettük meg, majd tovább kerekeztünk a billegpusztai Balogh-Esterházy-kastélyhoz, ahol szívélyes fogadtatásban volt részünk. Itt Maszlavér Imre kalauzolásában ismerhettük meg a kastély történelmét, újjáéledését, s minden rejtett zugát. Billegpusztáról Tata felé véve az irányt, megpihentünk Dióspusztánál, ahol Kocsi Imre idézte fel az ott található ménes múltját. Végül a Német Nemzetiségi Múzeumban búcsúztunk útitársainktól, akik az út állomásai során még pontokat is gyűjthettek, így a Múzeumok Őszi Fesztiválja mobil applikációjának vagy pontgyűjtő lapjának segítségével nyereményjátékban vehettek részt – reméljük, minél nagyobb szerencsével!

Városképek a két világháború közötti időből

Város születik – Tata a képzőművészetben címmel, a Fischer-házban nyílt meg a régi tatai festők alkotásaiból válogató, kizárólag városképeket bemutató kiállítás. Hessky Iván, Dobroszláv Lajos, Juszkó Béla, Schadl János, Csallóközi Farkas Lőrinc és mások festményei a két világháború közti város arculatát, városképi karakterét, hangulatát mutatják be.
Képzőművészeti kiállításként városunk művészettörténetébe vezet be a tárlat. Ugyanakkor a várostörténet része is, hiszen a képeken látható részletek egy korszak, Tata és Tóváros 1938-as egyesítése korának dokumentumai, kulisszái.

A bemutatott alkotások részben a múzeum, részben magánszemélyek tulajdonából valók.

A kiállítás Karácsonyig, a Tatai Közös Önkormányzati Hivatal portájáról indulva, hétfőtől péntekig 8 és 16 óra között tekinthető meg. A látogatással kapcsolatban a +36-34/588-600-as telefonszámon kaphatnak bővebb információt.

 

Egy kisváros a hátországban - kiállítás