“Lacus Felix” TÁMOP pályázat

Új műtárggyal gyarapodott a történeti gyűjtemény

Esterházy-pezsgőgyár táncrendje

Marketing 100 éve
Az Esterházy-pezsgőgyár táncrendje (új szerzemény)

Az angolkert keleti végén, a baji szőlőhegyek lábánál, egy kis dombon elhelyezkedő gazdasági épületegyüttes Fellner Jakab tervei szerint épült 1772-ben. Átalakítása után, 1905-ben itt hozta létre gróf Esterházy Ferenc pezsgőgyárát. Alapanyagául a kiváló minőségű tatai, baji, bánhidai, neszmélyi, devecseri, somlói uradalmi bor szolgált. A Champagne-ból érkezett, francia pezsgőmester irányításával, korszerű francia technológiával gyártott tatai pezsgő nemzetközileg is ismert és keresett termékké vált.
A bor, és akár 200.000 palack pezsgő érlelésére és elhelyezésére is alkalmas, 1500 négyzetméteres pince fölött emelkedett a téglány alaprajzú, kétszintes főépület. Különlegességét a társasági összejövetelek színtere, az 500 négyzetméteres bálterem adta.
A pezsgőgyár reklámozásának színteréül szolgálhattak a főnemesi összejövetelek, bálok. Erről tanúskodik a múzeum tulajdonát képező táncrend is. Az 1907. február 23-iki Kereskedelmi Bálon gróf Eszterházy Ferenc ún. alkalmi ajándékként, adományozta a résztvevőknek „a bál tiszta jövedelmének gyarapítására”.
A 10×5 cm-es, bársonyborítású, rojtokkal díszített táncrendet öltözetre lehetett akasztani. A borításként szolgáló fém veretét a kor és a budapesti belső díszítőművészet ismert alkotója, Ney Simon készítette. Fedőlapján széles, kétárbocos hajó szeli a tengert, amelyet az előtérben feltornyosuló, markáns hullámok jeleznek. Orrában a kereskedők antik istene, Mercurius áll. Eltökélten néz a messzeségbe, felsőteste izmos, kimunkált, előrenyújtott jobb kezével, a szalagokkal körülölelt, mitológiából jól ismert hírnökpálcájával mutatja az irányt.
Hátlapján állatfejes sarokdíszekkel tagolt keret öleli körül a pezsgőgyár pincéjének ábrázolását. A perspektívikusan megjelenített, kétoldalt hosszú sorban elnyúló pezsgős palackok között szélesen megnyíló teret az Esterházy család koronás címere tölti ki. A háttérben a kompozíciót a pince végét jelképező félkör alakban felirat határolja: Gróf Esterházy Ferencz uradalmi pezsgőgyára, Tata.
A táncrend nem csupán helytörténeti, művészettörténeti, hanem kultúrtörténeti értéket is hordoz, mivel felsorolja az egymást követő táncokat a „szünóra előtt” (csárdás, keringő, négyes I, tipegő, csárdás), és a szünóra után (csárdás, keringő, lengyelke, négyes II, keringő, polka francaise, négyes III, gyorspolka, csárdás).

dr. Rabár Ferenc

Egy kisváros a hátországban - kiállítás