2020. február 25-én délután a Német Nemzetiségi Múzeum falai között könyvbemutató keretében emlékeztünk meg a Kommunizmus áldozatairól: Dr. Gajdos-Frank Katalin „Megfigyelve” című kötetét mutatta be a megjelenteknek, amely az Állambiztonsági Szolgálatok jelentéseire fókuszálva mutatja be a magyarországi németek 1945 és 1956 közötti helyzetét.

Dr. Schmidtmayer Richárd, a Kuny Domokos Múzeum igazgatója felvezetőjében elmondta, hogy 2000-ben fogadta el az országgyűlés azt a határozatot, amellyel február 25-ét emléknappá nyilvánította. A korabeli eseményeket is felelevenítette: 1947-ben ezen a napon Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a kommunistákkal szembeni kiállása miatt a szovjet hatóságok letartóztatták és a Szovjetunióba vitték, ahol nyolc évet töltött fogságban, többek között a Gulagon.

A továbbiakban köszöntötte a vendégeket és a korábbi szakmai együttműködéseket felelevenítve mutatta be a délután vendégelőadóját. Dr. Gajdos-Frank Katalin budaörsi születésű, ezer szállal kötődik a városhoz, 2011 óta a Jakob Bleyer Heimatmuseum igazgatója. Munkáját a helytörténeti múzeumban hatalmas szakmai elhivatottsággal és lelkesedéssel végzi. A Múzeumban múlt, jelen és jövő találkozik: a felújított épület egy nyitott élménymúzeum és kulturális tér. Az intézményi működés során fontos szakmai szempont, hogy élő múzeumként sok színes programon keresztül minden korosztályt megszólítsanak. Ezt a munkát értékelte 2018 októberében a Magyarországi Tájházak Szövetsége azzal, hogy több száz tájház közül az általa vezetett múzeumot díjazta az „Év tájháza” kitüntetéssel. Eredményes, együttműködésre épülő évet tudhatnak maguk mögött, az állandó tárlaton kívül az időszaki kiállítások között, a tavalyi esztendőben a Tatai Német Nemzetiségi Múzeum anyagából a hartai sváb festett bútorokat mutatták be Budaörsön.

Ez követően a Bokodiné Kovács Katalin vezette Baji Német Nemzetiségi Énekkar egy sváb dallamcsokorral örvendeztette meg a hallgatóságot. Majd Schmidtmayer-Busa Mónika, a Német Nemzetiségi Múzeum néprajzosa ismertette a szerző szakmai életútját. Gajdos-Frank Katalin kutatási területe a német kisebbségek helyzete Közép- és Kelet-Európában a 20. században, ezen belül elsősorban a magyarországi németek helyzete a második világháborút követő 11 évben. A doktori disszertációjában, amelyből a „Megfigyelve” című kötet készült, központi szerepet kapott a magyarországi németeket érintő háború utáni politika, fő forrása elsősorban az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában fellelt dokumentumok voltak. Továbbá a kötet alapjául szolgált a témában korábban megjelent szakirodalom, a háború utáni időszakban közölt, a magyarországi németeket érintő újságcikkek, nyomtatásban olvasható forrásmunkák, személyes visszaemlékezések. A magyarországi németek internálásáról, az internáló táborokról, az 1948 utáni politikai üldöztetésükről, ellenük folytatott intézkedésekről kutatott dokumentumok egyértelművé tették, hogy a német anyanyelvű kisebbség diszkriminálása Magyarországon az egész háború utáni évtizedre jellemző volt.

Vendégelőadónk bevezetőjében elmondta, magyarországi németnek vallja magát. Elmondása szerint jó érzés, ha tudjuk, hogy honnan jöttünk, hiszen csak így lehetünk tisztában azzal, hová is tartunk. Múzeumvezetőként célja, hogy a hagyományokat, a régi szokásokat és történeteket megőrizze és továbbadhassa a felnövekvő generációk számára is.

A budaörsi németek története sokakban mély nyomot hagyott. A szerző nagyapját is érintette, hisz német származású volt, és a második világháború után ezért kitelepítették és megfosztották javaitól. Érintettsége személyes, családi története motiválja abban, hogy munkája során minél több embernek megmutassa, Budaörsön nagyon sok német élt és él még mind a mai napig. Szeretné minél ismertebbé tenni a kultúrájukat és a történetüket.

Gajdos-Frank Katalin ezután részletesen ismertette a könyv során végzett kutatómunkájának megállapításait. A Magyarországon élő német nemzetiség második világháború utáni történetének egy eddig kevésbé kutatott részét mutatta be. Mindezt példákon keresztül szemléltette, hogyan zaklatták a később elűzötteket, illetve hogyan váltak a politikai rendőrség módszereinek áldozataivá azok, akik a kitelepítést elkerülték. Megfigyelés és besúgás, fenyegetés és megfélemlítés, olyan sajnálatos módszerek, amelyek személyes életutakat tettek tönkre, családokat ziláltak szét. A kötet utóélete kapcsán elmesélte, tatai kapcsolatok segítségével tudott felkutatni olyan mai napig élő személyeket, akiknek üldöztetéseiről maga is írt. Arra biztatta a megjelenteket, igyekezzen mindenki a saját környezetében kutatni, adatokat beszerezni, történeteket lejegyezni.

Dr. Schmidtmayer Richárd zárszavában elmondta: becslések és levéltári kutatások alapján körülbelül 100 millióra tehetjük a kommunizmus áldozatainak számát az egész világon. Közös történelmi felelősségünk, hogy emlékezzünk és az áldozatok szemszögéből ismertessük meg a valós történéseket, ne pedig a szörnyű cselekedeteket elkövető elnyomó rendszer narratíváján keresztül.

A szerző II. János Pál pápa idézetével ajánlja a könyvet olvasóinak: „Nincsenek jó vagy rossz népcsoportok, csak jó és rossz tettek.” A kötet megvásárolható a Német Nemzetiségi Múzeumban.